Nyitókép forrása: SITA/Tasnim News Agency via AP

 

Legalább 103 halálos áldozata és több mint 170 sérültje van annak a kettős robbantásnak, ami az iráni Kermán városában lévő temetőnél történt szerdán. Az áldozatok mindegyike egy megemlékezésen vett részt a 2020-ban meggyilkolt Kasszim Szuljemáni tábornok sírjánál. Irán „Izraelt támogató” csoportokat vádolt meg a merénylet elkövetésével, és a nyilatkozatok arra utalnak, hogy gyorsan eszkalálódhat a helyzet a Közel-Keleten, ahol egyébként regionális háború fenyeget, ami közvetlen csapás lenne a világkereskedelem számára.

 

Kasszim Szulejmánit vélhetően egy amerikai drón ölte meg 2020-ban. Szulejmáni Irán harmadik legbefolyásosabb embere és tábornoka volt, ő hozta létre azt az ernyőszervezetet, amely a közel-keleti Izrael- és Nyugat-ellenes milíciákat egybefogta a Hamásztól a Hezbollahon át a húszi lázadókig. Ez az ernyőszervezet emelte regionális befolyású hatalommá Iránt.

 

A szerdai kettős robbantás kapcsán Irán terrortámadást emleget. Két detonációra került sor. Az első robbanás állítólag a temetőhöz vezető útnál történt, és az elkövető gázpalackokat használtak. A második robbanás a menekülő tömeget a temető bejáratánál érte.

 

Teherán nyilatkozatából az is kiderül, hogy kettős robbantás a legújabb jele annak, hogy az izraeli-palesztin konfliktus szélesebb, regionális háborúvá alakul át.

 hirdetes_810x300  

 

A szerdai merénylet előtt egy nappal az izraeliek egy légicsapás során likvidálták a Hamász palesztin militáns szervezet második számú vezetőjét, Bejrútban.

 

A szerdai iráni események a közel-keleti puskaporoshordó hőfokának csúcsát jelzik, amely azóta sistereg, hogy október 7-én a Hamasz 1200 civil életét követelő terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, amire válaszul Izrael benyomult a palesztinok lakta Gázai övezetbe és megkezdte a Hamasz felszámolását.

 hirdetes_810x300  

 

A palesztinok oldalán álló országok mind elítélték Izraelt, és Tel-Aviv kapcsolata rendkívül megromlott Törökországgal is, és Szaúd-Arábiával is hűvösebbé vált a viszony – pedig a támadás előtt épp Irán ellen szövetkeztek, valószínűleg ez volt az egyik kiváltó oka a súlyos terrortámadás végrehajtásának.

 

A helyzetet tovább bonyolítja az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók támadásai a Vörös-tengeren, amely miatt kezd megbénulni a Szuezi-csatornán keresztüli kereskedelem (a világkereskedelem 12, a konténerkereskedelem 30 százaléka érintett). Az amerikaiak nemzetközi koalíció keretében hadihajókat küldtek a Vörös-tengeri útvonalak védelmére, ám ez csak félmegoldás volt. Amellett tovább nőtt a feszültség, a tengeri szállítás biztosítási díjai a húszik miatt így is a többszörösére drágultak, ezért több szállítmányozó cég inkább alternatív útvonalakat keres – amelyek drágábbak és tovább tartanak.

 

Mindennek tetejébe már nem csak amerikai hadihajók cirkálnak a Vörös-tengeren. Irán kedden jelentette be, hogy egy Alborz típusú rombolót küld a Vörös-tengerre. Bár eddig is voltak a térségben iráni hadihajók, a romboló kirendelésére azután került sor, hogy a britek kvázi nyílt katonai beavatkozással fenyegették meg az irániakat, amennyiben a húszik tovább támadják a teherhajókat.

 

A húszik rakétákkal és rajtütésekkel támadják a kereskedelmi flottákat, a céljuk elsősorban a hajók elfoglalása és a túszszedés. A hajók védelmét ellátó amerikai cirkálók ellen is lőttek már ki rakétát, így jelenleg az sem kizárt, hogy a nyugati szövetséges koalíció (elsősorban a britek és amerikaiak) a szárazföldön, Jemenben mérnének csapást a húszik ellen.

 

Körkép.sk, Bloomberg.com, Reuters

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!