EP-választás: Beleremegett a jobboldal előretörésébe a liberális fősodor. A franciák és a belgák is beadták a kulcsot

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Lewis Joly

Vasárnap este 23 órától vége a moratóriumnak, érkeznek az első előrejelzések, exit pollok, részeredmények, hivatalos eredmények. Nagyon úgy fest, hogy tényleg nagyot mentek a jobboldali-szuverenista pártok Európában, amelynek két országban is földrengésszerű belpolitikai következménye van.

Macron feloszlatta a nemzetgyűlést

Franciaországban Emmanuel Macron liberális koalíciója durván elhasalt az EP-választáson. Az exit poll szerint a Marine Le Pen nevéhez kötődő jobboldali-szuverenista és bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés hatalmas fölénnyel, 31,5 százalékkal győzött.

Ezzel szemben a centrista (valójában progresszív dominanciájú) Renaissance párt alig több, mint a voksok 15 százalékát húzta be. Macronék mögött kicsit lemaradva a Szocialista Párt a harmadik (14 százalékkal).

Macron az eredményt látva rendkívüli bejelentést tett, és feloszlatta a francia nemzetgyűlést, június 30-ra pedig előrehozott választást ír ki, amelynek második köre július 7-én zajlik majd. 

Érdemes kiemelni, hogy Macron taktikázik. Pártja jelenleg is kisebbségben kormányoz, így alapvetően megkérdőjeleződött a legitimitása. Ráadásul ennél többet már nem veszíthet, így előre menekül. Szakértők szerint azért írja ki már a hó végére az előrehozott választásokat, hogy a kis pártoknak ne legyen esélye sem önállóan indulni, így maga köré gyűjtheti őket Le Penék ellen.

Belgiumban is megbukott a kormány

Belgiumban is megbukott a kormány, bár ott nemcsak az EP, hanem az azonos napon tartott parlamenti választások miatt történt politikai cunami miatt. Alexander De Croo belga miniszterelnök pártja vereségének elismerése után bejelentette, hogy lemond a miniszterelnökségről, sőt, pártja, a Szabad Liberálisok és Demokraták pártelnöke, Tom Ongena is távozik. De Croo pártja mindössze a szavazatok 5,7 százalékát szerezte meg.

A spanyoloknál is a jobboldal győzött

Kis előnnyel ugyan, de a spanyol jobboldal aratott győzelmet Spanyolországban, ahol a Spanyol Néppárt 32,4 százalékot kapott, a Szocialista Párt pedig csak 30,2 százalékot. A harmadik helyezett a nemzeti-bevándorlásellenes VOX párt lett 10,4 százalékkal.

A németeknél az AfD nem győzött, de a kormánypártok elbuktak

Hatalmasat ment, de választást nem nyert a szélsőjobboldali AfD Németországban. Ott a választásokat a Kereszténydemokrata Unió és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Uniós (ketten együtt CDU/CSU) nyerte meg, az előrejelzések szerint 23,5 százalékot szerzett, az AfD pedig 16,4 százalékkal a második úgy, hogy az egykori keletnémet tartományokban győzött. 

A német kormánypártok hatalmasat buktak, a legnagyobbat a német Zöldek. Nekik köszönhetjük a háborús narratíva megerősödését Európában és a belső égésű motorok betiltását, valamint az uniós versenyképesség módszeres tönkretételéből is kivették a részüket. A választók ezt úgy jutalmazták, hogy 8,5 százalékponttal kevesebb szavazatot kaptak, mint 2019-ben. A legnagyobb kormánypárt, az SPD is bukott, csak a harmadik, és csak a szavazatok 14 százalékát gyűjtötte be.

Az osztrákoknál a Szabadságpárt győzött

Bár a németeknél nem történt meg a szélsőjobb forradalom, az osztrákoknál azonban a választásokat a fősodor által szintén szélsőjobbosnak tartott FPÖ szabadságpárt nyerte meg. Egyelőre csak prognózisok vannak, ám azok 28-30 százalékot jósolnak, miközben a szocialisták csak 22-24, az Osztrák Néppárt (ÖVP) pedig csak 21-23 százalékon áll.

A FPÖ már a kancellári szék megszerzését vizionálja.

Babiš visszatért

Andrej Babiš volt cseh kormányfő és pártja az ANO győzött a csehországi EP-választáson, méghozzá viszonylag nagy előnnyel, 26,14 százalékkal. A kormányzópártok 22,27 százalékot kaptak.

Körkép.sk