Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci
Felemásra sikerült a NATO-csúcson Szlovákiát képviselő Peter Pellegrini szlovák államfő kiállása a béke mellet. Pontosabban, nem igazán állt ki a békéért, inkább kevésbé mutatkozott háborúpártinak, mint az európai átlag. Ugyanakkor mind álláspontja, mind kijelentései joggal kelthetnek csalódást azok számára, akik a háború kapcsán képviselt álláspontja miatt szavazták rá a tavaszi elnökválasztáson.
Szlovákia egyetértett a NATO-csúcs zárónyilatkozatának azon részével, miszerint Ukrajna a NATO tagja lesz, amennyiben a szövetség tagállamai egyetértenek és Ukrajna teljesíti a feltételeket. Tegyük azonban hozzá, hogy ugyanez a zárónyilatkozat kimondja, hogy Ukrajna NATO-tagsága „visszafordíthatatlan”.
„A csúcstalálkozó menete nem volt különösebben bonyolult, mivel minden tagállam egyetértett a zárónyilatkozat végleges verziójával, amelyet bemutattak, és ezért a vita inkább az egység jegyében zajlott”
mondta Pellegrini.
A szlovák elnök találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is, akivel a front jelenlegi helyzetéről is tárgyaltak. Pellegrini a sajtónak azt nyilatkozta, nem árulhat el részleteket a zárt ajtós megbeszélésekről. Zelenszkij egyébként azt állította, hogy a keleti front helyzete „merőben eltér” attól, amit az orosz sajtóban közölnek.
A szlovák és ukrán államfő tárgyalásán részt vett Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter is, aki méltatta a szlovák hadiipar által kapott lehetőséget az ukrán katonai megrendelések kapcsán – itt konkrétan tüzérségi lőszerről és a Zuzana önjáró lövegekről van szó.
A szlovák államfő később jelezte, Szlovákia számára rendkívül fontos a NATO keleti szárnyának védelmi megerősítése, és bár üdvözölte az ukrán légvédelem megerősítésére beharangozott NATO-lépéseket, emlékeztetett, hogy az Ukrajnának átadott légvédelmi eszközök a kelet-európai országokból fognak hiányozni.
Választások előtt, választások után…
Pellegrini retorikája látványosan elmozdult a választások előtt tapasztalt háborúellenes kijelentésektől. Nincs kétségünk afelől, hogy minden ország – különösen a szuverenista kormányokkal rendelkezők – hatalmas nyomás alatt áll, hogy támogassa a háború folytatást, ugyanakkor a szlovák államfő teljesítménye Washingtonban nem az volt, amire számíthattunk.
A választások előtt Ukrajna NATO-tagságát illetően még a Nyugatot bírálta amiatt, hogy erőltette Ukrajna NATO-tagságát, márpedig épp a NATO-tagság megakadályozása volt Oroszország célja az invázióval.
„A Szövetségnek inkább azt kellett volna mondania, hogy nem akarja bővíteni a NATO-t Ukrajnával”
fogalmazott akkor.
Pár nappal ezelőtt Varsóban még arról beszélt, hogy a háború „nem provokált” invázió. A „nem provokált” jelzőt azért erőlteti a nyugati narratíva, hogy Oroszország lépését imperialista területszerző háborúként állítsa be (ami nem igaz, Oroszország az ukrán hadsereget és társadalmat akarja megtörni, a területszerzés másodlagos, inkább taktikai kérdés), és elterelje a figyelmet arról, hogy Ukrajna és a Nyugat is tett olyan lépéseket, ami provokálta Oroszországot (például Ukrajna NATO-csatlakozásának emlegetése).
Pellegrini az elnökválasztás előtt azt is mondta, hogy örülne, ha a nemzetközi csúcstalálkozók zárónyilatkozataiba belekerülne a békére törekvés szándéka, és hogy Ukrajna sosem lesz a NATO tagja.
Később azonban álláspontját úgy módosította, hogy Ukrajna NATO-tagsága nagyon messze van, mert a helyzet ezt még nem teszi lehetővé…
Körkép.sk
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
