A NATO „növeli” jelenlétét Ukrajnában. Az ukrán lakosság egyre nagyobb része vetne véget a háborúnak

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Efrem Lukatsky

A múlt heti washingtoni NATO-csúcson a szövetség úgy döntött, hogy „növeli” jelenlétét Ukrajnában, leginkább azzal, hogy különmegbízottat küld Kijevbe. Az ügy kapcsán érdekes vita alakult ki a tagállamok között, ugyanis egyelőre még nem sikerült megegyezniük, milyen nemzetisége legyen az illetőnek.

A NATO-különmegbízott jelenléte Kijevben egy elég erőteljes utalás arra, hogy Ukrajna közeledik a NATO-tagsághoz. Ráadásul Kijev orosz bombázásának is megnő a tétje, bár ez aligha fogja izgatni Moszkvát.

Jóval érdekesebb az a körülmény, hogy a NATO-n belül vita alakult ki arról, hogy melyik ország adja a különmegbízott személyét. Sokan azzal érvelnek, hogy ne az USA jelöltje menjen Kijevbe, hanem egy európai küldöttet küldjenek. Az indoklás második része már jóval beszédesebb: azért menjen európai megbízott, hogy kiegyenlítődjön az Egyesült Államok ukrajnai befolyása.

Az Ukrajinszka Pravda közlése szerint a NATO nemcsak különmegbízottat küld Kijevbe, de növeli a „kiküldött tisztek” számát is.

Az ukránok az egészből azt a következtetést vonják le, hogy a NATO bürokráciája elkezdett dolgozni Ukrajna tagfelvételének előkészítésén.

Kezd kimerülni a lakosság, az utolsó emberig tartó háború már nem opció

A friss felmérés szerint a hátországban élő ukrán lakosság 44 százaléka úgy véli, elérkezett az idő, hogy Ukrajna tárgyalásokba bocsátkozzon Oroszországgal. Csak a megkérdezettek 35 százaléka utasítja el ennek lehetőségét – elsősorban a nyugati országrészek vonakodnak befejezni a háborút. 

A felmérés szerint 21,1 százaléknyian nem tudtak választ adni a kérdésre. Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy az elnöki hivatal vaskézzel irányítja a sajtót (mivelhogy háború van), az a tény, hogy lejött egy ilyen felmérés, önmagában is a háború vég nélküli folytatásáról szóló narratíva ellen hat.

Mivel az eggyel korábbi felmérésből az derült ki, hogy az ukránok 58 százaléka még területi veszteségek árán is hajlandó lenne béketárgyalásokra, a kérdezőbiztosok finomítottak a kérdéseken, hogy ez a kellemetlen körülmény többé ne bukjon ki.

A kérdésük ezúttal ugyanis úgy hangzott, hogy mennyire elfogadható Putyin békejavaslata a megkérdezettek számára. Mivel az oroszok szabadították rá a háborút Ukrajnára, nyilván Putyin „békejavaslata” a többség számára elfogadhatatlan – hiszen akkor mivégre halt meg annyi ember a fronton?

Így a felmérés szerint a megkérdezettek 83 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna vonja vissza katonáit az oroszok által részben megszállt keleti és déli megyékből.

Fontos azonban tudni, hogy azok, akik erre a kérdésre hajlandók voltak igennel válaszolni (vagyis rábólintottak volna a haderő visszavonására a megszállt megyékből), azokat büntetőeljárással fenyegethetik meg, vagy ha azzal nem is, a hatóságok vagy a nacionalista csoportok módszeresen meghurcolhatják és megfélemlíthetik őket. Volt erre példa korábban is.

Brutálisan fellépő sorozóbiztosok, férfiakat élőlánccal védő nők, „oroszosodó” diktatúra – ez ma Ukrajna

Körkép.sk, Ukrajinszka Pravda