Heten, mint a gonoszok: Dánia is csatlakozott a Magyarország elleni bojkotthoz

Nyitókép forrása: SITA/Hollie Adams/Pool Photo via AP

Dánia csatlakozásával hétre nőtt azon uniós tagállamok száma, amelyek nem képviseltetik magukat a legmagasabb diplomáciai (vagyis külügyminiszteri) szinten az uniós soros elnökségét év végéig betöltő Magyarország informális tanácsülésein. A bojkottot azok a háborút éltető kormányok hirdették meg, akik számára elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemissziót folytat és ennek érdekében nemrég Moszkvában is járt. Az amerikai nyomás is felsejlik a háttérben, ugyanis a Reuters hírügynökség nemcsak a Putyinnal folytatott tárgyalást említi okként, de azt is, hogy a magyar kormányfő Hszi Csin-ping kínai elnöknél is járt, ami jellemzően az amerikaiak fájó pontja volt.

Az Európai Parlament által nemrég elfogadott (kizárólag politikai, nem törvényalkotói) határozat kijelenti, hogy Magyarországot meg kell büntetni Orbán Viktor békemissziója miatt.

A napokban ennek megfelelően Svédország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország csatlakozott a bojkotthoz, amivel Magyarország soros uniós elnökségének súlyát akarják elvenni.

Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott most Dánia is.

Lengyelország és a három balti ország zsigerből gyűlöli az oroszokat, és most támogatják a háborút, sőt a háború kiszélesítését is, mert szeretnék, ha az egyesült Nyugat mérne csapást Oroszországra, és egy életre megszabadulnának a szemükben közvetlen fenyegetést jelentő Oroszországtól.

Svédország és Finnország hozzáállása sem meglepő, egyik ország kapcsolata sem felhőtlen Magyarországgal, ráadásul mindkettő esetében elég nagy Washington befolyása. A finnek nemrég aláírtak egy szerződést, amelynek keretében másfél tucat katonai bázist, repteret, kikötőt adtak át az Egyesült Államoknak. Érdemes kiemelni, hogy nem a NATO (!), hanem az Egyesült Államok számára engedték át a bázisok használatát.

Ami Dániát illeti, itt sem lepődhetünk meg. Dánia korábban is az amerikai befolyás egyik ugródeszkája volt, a Németországot két ízben is megrengető amerikaiakhoz kötődő lehallgatási botrányban főszerepet játszott.

Mindazonáltal csak a sajtóban mutat jól a háborúpártiak bojkottja. Magyarország szempontjából különösebb gondot nem jelent, ha egy ország külügyminisztere helyett csak az államtitkárát küldi egy nem hivatalos megbeszélésre.

Borrell egy óvodás szellemi színvonalán

A bojkott egy másik vonala Josep Borrellhez, az EU leköszönő külügyi főképviselőjéhez kötődik. Ő szándékosan augusztus 28-29-re akarja összerántani az uniós tagállamok külügyminisztereit egy rendkívüli tanácsülésre azért, hogy így a külügyminiszterek ne tudjanak elmenni a Budapest által szervezett informális találkozóra.

Erre a tervre reagált pénteken Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint ha Borrell ezt tényleg megvalósítja, az egy óvodás szellemi színvonaláról tanúskodna.

„Hallottam, hogy a főképviselő úr próbált szervezkedni. Nem csodálom, én végigkísértem az elmúlt öt éves főképviselői karrierjét, amely az európai külpolitika egyik legkudarcosabb időszaka volt. És hogyha küldött volna ilyen tartalmú levelet, akkor én valószínűleg egy homokozó lapátot küldtem volna vissza neki, mert körülbelül ez ilyen óvodás szellemi színvonal, hogy most én hívom össze a barátaimat, vagy te hívod össze”

mondta, utalva rá, hogy Borrell ténykedése külügyi főképviselőként harmatgyenge volt, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben végre egy rátermettebb veszi át a helyét. Hozzátette ugyanakkor, hogy külügyminiszteri munkája óta három uniós külügyi főképviselővel volt dolga, és mindegyikről azt hitte, hogy nála rosszabb nem jöhet, de mindannyiszor tévedett.

Az EU következő külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a háború kiszélesítésétől sem visszariadó Kaja Kallas észt miniszterelnök lesz, aki egyébként Ursula von der Leyen és António Costa mellett a harmadik olyan uniós csúcsvezető, aki korrupcióba keveredett.

Micskó András: Völgy három csúccsal

Körkép.sk