Zelenszkij állítja, kész terve van a háború lezárására, amit először csak az amerikai elnöknek mutat meg

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Kin Cheung

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden bejelentette, hogy a kurszki hadművelet céljai összefüggenek a második békecsúccsal, amit Kijev Oroszország részvételével akar megtartani. Közben azonban azt is leszögezte, hogy jelen pillanatban nem lenne értelme tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a békéről. Nehéz eldönteni, hogy Zelenszkij komolyan gondolja-e kijelentéseit, vagy csak el akarja terelni a figyelmet arról, hogy a kurszki csata nem érte el a céljait.

Az ukrán haderő augusztus 6-án betört orosz területre és mára mintegy 1000 négyzetkilométernyi területet foglalt el, ami nem jelentős, de mivel kijátszották az orosz katonai hírszerzést és jelentős katonai sikereket értek el az orosz Kurszk régióban, komoly presztízsveszteséget okoztak Moszkvának.

A kurszki offenzíva célját Kijev sosem mondta ki nyíltan, nagy valószínűséggel azért, hogy kudarc esetén ne az szerepeljen a címlapon, hogy feleslegesen áldozta fel legjobb dandárjait orosz földön, miközben a keleti fronton folyamatosan visszavonulásra kényszerül.

Egyes feltételezések szerint a kurszki hadművelet célja az volt, hogy orosz erőket vonjon el a keleti frontról, enyhítve a nyomást a Donbaszban. Erre nem került sor, így ha tényleg ez volt Zelenszkijék terve, alaposan felsültek. Az oroszok ugyanis – szégyen, nem szégyen – inkább bevállalták a lassabb reakciót, teret adva Ukrajnának korlátozott katonai sikerekre, minthogy megszakítsák a kelet-ukrajnai előrenyomulásukat.

Zelenszkij fentebb említett nyilatkozata azért is különös, mert a kurszki betörés hatására Oroszország hajlandósága a tárgyalásokra retorikában is csökkent. Néhány nappal a hadművelet megindulása után kiderült, hogy Ukrajna és Oroszország Katarban épp arról tárgyalt, hogy nem támadják tovább egymás energiainfrastruktúráját. 

Az orosz területek megtámadása nemcsak véget vetett a találkozónak, de fokozta Moszkva támadásait az ukrán kritikus infrastruktúra ellen (lásd a hétfői, minden eddiginél nagyobb, több mint 200 rakétát és drón számláló támadássorozatot).

Ilyen körülmények között elég nehéz elképzelni, hogy 1000 négyzetkilométernyi orosz területet hajlandók az oroszok teljes értékű cserealapként használni a jóval nagyobb, elfoglalt ukrán területek kapcsán, ráadásul úgy, hogy a harctéren épp ők vannak egyre nagyobb előnyben. Kiemeljük: az oroszok célja nem annyira a területszerzés, mint inkább az ukrán haderő felmorzsolása. A kurszki benyomulással Ukrajna ebből a szempontból a kezükre játszott. 

Zelenszkijnek most főhet a feje, ugyanis azt elérte, hogy megszakadjanak a tárgyalások a energetikai infrastruktúráról, ami egyesek szerint akár egy későbbi béketárgyalás alapja is lehetett volna, de az eszkaláción kívül semmi mást nem sikerült elérnie, főleg nem „győzelmi stratégiát”.

Jelenleg főleg az amerikaiak vitatják az ukrán vezetés lépéseinek helyességét, és a republikánusok régóta firtatják, hogy Zelenszkijnek igazában nincs elképzelése arról, hogy mit akar elérni a háború folytatásával, és azt hogyan akarja elérni. Ez magyarul azt jelenti, hogy az ukrajnai háború önmaga fenntartásáért folyik.

Zelenszkij így most bejelentette, hogy igenis van győzelmi víziója, el is készítette azt a tervet, ami a háború lezárásáról szól, és ezt hamarosan be fogja mutatni Joe Biden jelenlegi amerikai elnöknek, illetve a két lehetséges következő elnöknek, Kamala Harrisnek és Donald Trumpnak. 

Zelenszkij ráadásul arról beszélt, hogy az USA-n múlik a terv sikere. Ezzel gyakorlatilag nyugati szövetségesére hárította a kurszki offenzíva egyébként előbb-utóbb mindenképp bekövetkező kudarcát, ahogy arról is eltereli a figyelmet, hogy épp az ukrán elnök döntései vitték távolabb Ukrajnát a tárgyalások lehetőségéről.

Ami a második békecsúcsot illeti, fontos tudni, hogy az elsőn nem vettek részt az oroszok, a nyugatiakon kívül pedig más releváns szereplő nem támogatta annak zárónyilatkozatát, mivel annyira egyoldalú volt, hogy esély sincs a gyakorlati átültetésre. A második békecsúcson az első nyilatkozatából kellene kiindulni, ez már önmagában is borítékolja azt, hogy az oroszok nem fogják komolyan venni Zelenszkij békecsúcsát.

Azt látjuk tehát, hogy Zelenszkij igyekszik hárítani a kurszki offenzíva kérészéletű sikerei után érkező súlyos következmények miatti felelősséget – a béke távolodását, a kudarcot és az oroszok durva válaszcsapását.

Körkép.sk