Magyargyűlölet újratöltve – Csak kimondta Korčok: a magyarok kapcsán Klusszal és Káčerrel is egyetért

Nyitókép forrása: Facebook/Ivan Korčok

Ivan Korčok volt külügyminiszter, a progresszív sajtó következő ellenzéki vezérjelöltje és bukott államfőjelölt a magyar rádióban egyértelműen színt vallott magyarellenességéről. A magyar ellenzéki Tilos rádiónak adott interjújában először igazat adott Martin Klus egykori külügyi államtitkárnak, aki pár évvel ezelőtt biztonsági kockázatnak nevezte a felvidéki magyarságot, később pedig kijelentette, hogy „teljesen egyértelmű”, hogy Magyarország határmódosításokat akar.

Klus szavai „szerencsétlenek” voltak, de nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél

Martin Klus, aki Ivan Korčok külügyminiszter alatt államtitkárként dolgozott a külügyminisztériumban, anno egy beszélgetés során Ukrajna kapcsán biztonsági fenyegetésként utalt a felvidéki magyar közösségre. A Krím annektálását ugyanis elméletben a Csallóköz esetleges magyar elfoglalásával állította párhuzamba.

„A helyzet olyan, mintha Szlovákia magyar részén az ottani többség vélt védelme érdekében inváziót hajtana végre felségjel nélküli egyenruhákban, gyorsan népszavazást írna ki a felszabadítók ágyúzása mellett, majd ezek után úgy tenne, mintha minden a legnagyobb rendben volna. És még akadna néhány együgyű, aki a propaganda hatására nemcsak igaznak fogadná el, hanem elmenne riportot készíteni Dunaszerdahelyre vagy Komáromba is a végre elérkező boldog életről”

fogalmazott akkor Klus, amiért a szlovákiai magyar politikusoktól és kommentátoroktól megkapta a magyargyűlölő jelzőt – nyilván jó okkal.

Korčok már akkor sem vette a fáradtságot, hogy ezt a gondolkodást, amellyel teljesen nyilvánvalóan a szlovákiai magyarok ellen próbálták hangolni a szlovák lakosságot, hogy így magyarázzák Ukrajna mindenekelőtti támogatását, megmagyarázza. Korčok most sem határolódott el Klus kijelentéseitől, sőt, talán soha ennyire nyíltan még nem adott igazat egykori beosztottjának.

Előbb arról beszélt, hogy Klus szavai rendkívül szerencsétlenek voltak, ám rögtön hozzátette, hogy a történelem időről időre megismétli önmagát. 

„Én miniszterként sosem tettem hasonló kijelentést, de tudja, nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél”

mondta, amivel lényegében jelezte egyetértését Klus szavai kapcsán.

Korčok egy húron pendül a radikálisan magyargyűlölő Káčerrel is

Az interjú során Korčoktól megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Rastislav Káčer volt külügyminiszter, aki Korčokot váltotta a szlovák diplomácia élén, egy alkalommal kijelentette, hogy ha az oroszok győznének Ukrajnában, akkor Magyarország területi igényeket támasztana Szlovákiával szemben.

Fontos kiemelni, hogy az interjú korábbi részében Korčok hosszan siránkozott azon, hogy őt alaptalanul nevezik magyarellenesnek és magyargyűlölőnek. Ám amikor megkapta ezt a kérdést, már elfelejtette síralmai valódi okát – hogy úgy viselkedik és nyilatkozik, mint egy magyargyűlölő.

Káčer emlékezetes kijelentései kapcsán ugyanis elmondta, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió a határok módosítására irányul, méghozzá erőszakos úton.

Itt álljunk meg, mert Korčok téved, vagy hazudik. Az oroszok nem akarták Ukrajnát elfoglalni, ahhoz túl nagy az ország, hanem meg akarták dönteni annak kormányát, és oroszbarát kormányt ültetni a helyére. Ráadásul a villámháború kudarca óta sem a területek megszerzése az oroszok célja, hanem az, hogy felmorzsolják az ukrán hadsereget, annak minden, Moszkva szemében fenyegetésként megjelenő védelmi képességével együtt, illetve mindezek mellett megakadályozni Ukrajna NATO-tagságát, mert akkor a NATO túl közel kerülne Moszkvához, Oroszország pedig elvesztené stratégiai mélységét (távolságból adódó védettségét).

„Nem akarom többször elismételni kollégám, Rastislav Káčer előbb említett szavait, de tény az, hogy ez a háború az alapvető értékekről szól, és az egyik ilyen alapérték a háború utáni határrendezés kérdését is érinti. Ha pedig valaki bagatellizálni próbálja az Ukrajna elleni háború fatális következményét, az pont ezeket az alapértékeket bagatellizálja. Ezek közé tartozik a határok érinthetetlensége”

mondta, majd gyorsan „orbánozott” egyet, ahogy azt egy magyar ellenzéki sajtóban el is várják tőle:

„Orbán Viktor nemrég Moszkvában járt, és az egyedüli üzenet, amit Vlagyimir Putyintól hallott, hogy az ukránok mondjanak le bizonyos területekről (…). Akkor kérdezem én, mi ez, ha nem a határok erőszakos átrajzolása. Ezért kellett Orbán Viktornak Moszkvába utaznia? Hát ez mindenki számára egyértelmű”

fogalmazott.

Korčok logikája több szempontból is sántít. Egyrészt a határok sérthetetlenségének „értéke” nem nagyon jelenik meg a nyugati narratívában Ukrajna kapcsán. Leginkább azért, mert az oroszok pont úgy vették el a Krímet, ahogy Koszovót hasították ki a nyugatiak Szerbiából. Egyébként ezt most Moszkva könyörtelenül fel is használja a nyugati narratívák ellen saját információs háborújában.

Másrészt Korčok, aki számára „egyértelmű” Magyarország szándéka, elfelejtette megemlíteni, hogy Káčer a fenti állítást titkosszolgálati információkkal próbálta nyomatékosítani, amelyekről később kiderült, hogy valójában nem léteznek.

Harmadrészt Orbán Viktor a békemisszió során először (!) Kijevben tett látogatást, és csak ezután ment Moszkvába.

Negyedszer: Korčok és Káčer magyar határrevíziós uszítása két célt szolgál. Az egyik, hogy céljuk a Magyarországtól való félelem gerjesztésével kieszközölni, hogy a szlovák lakosság feltételek nélkül hajlandó legyen támogatni Ukrajnát mindaddig, amíg Brüsszelben és Washingtonban mást nem mondanak. És a másik, hogy a szlovákokat szembeállítsák a magyar közösséggel, és így verjenek éket Szlovákia és Magyarország közé.

Korčok a Tilos rádióban még június 9-én beszélt, de csak az elmúlt napokban tette közzé Facebook-oldalán a linket.

Körkép.sk