Egy friss felmérés szerint Zelenszkij elvesztené az elnökválasztást, ahogy a jelenlegi politikai pártok többsége is

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo

Az elmúlt hetekben Ukrajnában több közösségi oldalon is felmerült a parlamenti és elnökválasztás témája, annak ellenére, hogy jelenleg Ukrajna törvényei nem teszik lehetővé ilyen választás megtartását (megjegyezzük gyakorlatban sem nagyon lehetne kivitelezni). Ezzel kapcsolatban született egy szociológiai felmérés, amely szerint Volodimir Zelenszkij nagy valószínűséggel elveszítené az elnökválasztást, és inkább egy olyan személy tudna győzni, akinek van harci tapasztalata, vagy valamilyen módon kapcsolódik a hadsereghez. És lám, az Ukrajinszka Pravdának erről teljesen logikus módon Valerij Zaluzsnij tábornok jutott eszébe, akit Zelenszkij épp politikai okokból száműzött Londonba nagykövetnek.

Az elég részletes közvélemény-kutatás eredményei egyébként arra utalnak, hogy valószínűleg a 2019-es elnökválasztáshoz hasonló különbség alakulna ki. Akkor Zelenszkij 73,17 százalékkal győzött (hozzátesszük, a béke ígéretével), a regnáló elnök, Petro Porosenko pedig 24,5 százalékkal bukott el.

A felmérés szerint most ugyanez ismétlődne meg, de Zelenszkij maradna alul, és valaki más győzne. A kérdés az, hogy ki. A kutatás egyértelműen Valerij Zaluzsnijt emeli be a képbe alternatívaként. Valószínűleg nem véletlenül. A számok pedig – még ha nem is bízhatunk meg bennük teljesen – magukért beszélnek.

Néhány érdekes adat a felmérésből:

• A felmérés szerint a jelenlegi politikai pártok valamelyikét mindössze a lakosság 27 százaléka szeretné látni a háború utáni Ukrajna közéletében. 70 százalékuk szerint az egész garnitúrát le kellene cserélni.

• A felmérés még mindig azt mutatja, hogy a lakosság 80 százaléka szerint Ukrajna győzni tudna, ha a Nyugat „rendesen” támogatná. A sorok közül kiolvasható, hogy a lakosság zöme szerint a Nyugat elégtelen támogatást ad. Tegyük hozzá, hogy a hadsereg felé kettős elfogultság állhat fenn: egyrészt kevesen mernének mást mondani Ukrajna esélyeiről, mint amit a karhatalom elvár. Másrészt ott van az a lélektani nyomás, ami értelmet akar adni a rengeteg halálnak. Nyilván nehéz elfogadni a háború értelmetlenségét egy olyan embernek, akinek hozzátartozója meghalt Ukrajnáért, vagy ott harcol a fronton.

• A felmérés szerint a lakosság többsége addig nem akar választásokat, amíg az ország biztonsági helyzete nyugati garanciákkal, vagy NATO-tagsággal nincs rendezve.

• A legtöbben (a megkérdezettek 46,6 százaléka) úgy véli, hogy a hadseregből kellene jönnie annak a személynek, aki a háború után átveszi az ország irányítását. Mindeközben a legkevesebben (alig 17 százaléknyian) mondják azt, hogy a jelenlegi pártok kezében kellene hagyni a hatalmat.

• Az országban a legnagyobb megbízhatósági mérleggel a hadsereg rendelkezik: +85,6 százalékkal, ami azt jelenti, hogy 85,6 százalékkal többen bíznak benne, mint ahányan nem bíznak. A második helyen az önkéntes civil szervezetek állnak (+67 százalék), a harmadikon az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) áll (+38 százalék).

• Ugyanakkor a legkevésbé megbízható intézményeknek az állami apparátust tartják (-63,2 százalék, vagyis 63,2 százalékponttal többen nem bíznak benne, mint ahányan bíznak), alig tőle lemaradva a második legrosszabbul megítélt intézmény pedig maga az ukrán parlament (-62,5 szézalék). Hasonlóan rossz a megítélése a bíróságoknak is (-53,8 százalék).

• Volodimir Zelenszkij megbízhatósági egyenlege +4 százalék. A lakosság 48,5 százaléka bízik benne, 44,5 százaléka nem bízik. Az orosz invázió elején Zelenszkij 90 százalékon állt (igaz, az invázió előtt 40 százalék alatt volt a népszerűsége).

• Zelenszkijnél sokkal megbízhatóbbnak ítélték a mikolajivi területvédelmi igazgatóság vezetőjét, Vitalij Kimet (+11 százalék), valamint az SZBU vezetőjét, Vaszil Maljukot.

• A politikai pártok szereplőinek megbízhatósági mérlege katasztrofális. Andrij Jermak, aki sokak szerint ma már Ukrajna leghatalmasabb embere -40,6 százalékon áll. Petro Porosenko volt elnök, ellenzéki politikus -45,5 százalékkal süllyedt elképesztő mélységekbe, de David Arakhmia még rosszabbul áll a maga -47 százalékával. A narancsos forradalmak főszereplője, Julija Timosenko -65 százalékon áll. A politikusokkal szembeni bizalomvesztés Ukrajnában óriási méreteket ölt.

• Valerij Zaluzsnij tábornok, volt vezérkari főnök megbízhatósági egyenlege ugyanakkor továbbra is 90 százalék körül mozog. 

Körkép.sk