Megválasztották az új grúz államfőt – 2003 óta először kerül nem nyugati bekötöttségű személy az elnöki székbe

Grúziában Miheil Kavelasvilit választották elnöknek. A kaukázusi országban most először zajlott nem közvetlen, hanem közvetett elnökválasztás. 2003 óta először nem nyugati bekötöttségű elnöke van Grúziának. Sőt. Kavelasvili ugyan 2016-ban a Grúz Álom (jelenlegi kormánypárt) színeiben lett parlamenti képviselő, de 2022-ben kilépett a pártból, és saját, euroszkeptikus pártot alapított.

Kavelasvili egyébként focista, 46-szoros grúz válogatott, játszott a Manchester Cityben is.

Kavelasvili megválasztásáról annyit mindenképpen érdemes tudni, hogy most a Grúz Álom támogatásával nyerte el az elnöki posztot, és mivel euroszkeptikusabb az Grúz Álomnál, kvázi egy keményvonalasabb Nyugat-kritikus politikát képvisel.

A 2003-as grúz rózsás forradalom óta ő lesz az első, nem Nyugatiakhoz becsatornázott elnök az országban. Összehasonlításképp, mielőtt Miheil Szaakasvili (aki 2008-ban háborúba rántotta hazáját a nyugati érdekekért az oroszokkal) már megválasztása előtt elnyerte a Soros-féle Nyílt Társadalom díjat. Az őt követő Giorgi Margvelasvili a CEU tanítványa volt.

A jelenleg regnáló Szalome Zurabisvili pedig Franciaország grúziai nagykövet volt (nem Grúziáé Franciaországban, hanem Franciaországé Grúziában…). Egyébként Zurabisvili állt a kormányellenes, Nyugatról támogatott tüntetések élére, és pár hete kijelentette, hogy nem hajlandó lemondani posztjáról akkor sem, ha lejár a hivatali ideje. Ezt az elnökválasztás előestéjén megismételte.

Brüsszel sajátos értelmezése a demokráciáról

Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője burkoltan bár, de kemény üzenetet küldött Grúziába. Kijelentette, hogy az EU egyetlen legitim elnököt ismer el, Szalome Zurabisvilit.

Azt is hozzátette, hogy Zurabisvili hivatali ideje december 29-én jár le, „és addig még sok minden történhet”. 

Mi azért hozzátesszük, hogy Brüsszelnek és az általuk felemelt – mondjuk így – „közszereplőknek”, mint amilyen Greta Thunberg, nagy szerepe van a tüntetések elfajulásában, amelyben már rendőrök is megsérültek – tehát az utcai erőszakért nem csak a rendőrséget terheli felelősség.

Kallas arról is beszélt, hogy az EU szankcionálni akarja Grúziát (ezt hétfőn Magyarország és Szlovákia megvétózta), valamint a vízummentesség korlátozását is kilátásba helyezte.

A háttér

A grúziai belpolitikai feszültség oka, hogy az őszi parlamenti választáson nem a Brüsszel által támogatott liberális ellenzéki blokk győzött, hanem az eddig is regnáló grúz kormánypárt, a Grúz Álom. A választási kampány során az Oroszországhoz fűződő kapcsolat kezelése központi téma volt. A Grúz Álom pragmatikus alapokon nyugvó orosz-grúz kapcsolatok mellett érvelt a háború elkerülésével.

Az Európai Parlament megkérdőjelezte a grúz választási eredményt, amire válaszul Grúzia felfüggesztette az uniós csatlakozási tárgyalásokat.

Az EU-nak több okból is főhet a feje. Egyrészt az oroszok elleni geopolitikai lépések egyik fontos mérföldköve lett volna, ha Grúzia is nyomás alá helyezi Oroszország védelmét (Ukrajna után a Kaukázus Oroszország második legsebezhetőbb pontja).

Másrészt egyre kevésbé vonzó alternatíva az EU azon országok számára, amelyek tagjelöltek. Moldovában a Nyugat-barát elnök épphogy csak meg tudta nyerni a választást (apróbb csalásokkal), Szerbiában az uniós tagságot csak a szivárványos propaganda nélkül tudják elképzelni, Grúziában pedig nem a brüsszeliek meghosszabbított karjai győztek a választáson.

De házon belül is súlyos problémák merültek fel. Romániában a szélsőséges jelöltek győztek az elnökválasztás első fordulójában, amelynek eredményét erősen megkérdőjelezhető módon aztán annulálták. A hitelesség és bizalom napról napra nagyobb veszteségeket szenved el.

Körkép.sk