Elég érdekes politikai helyzet állt elő Romániában. Úgy fest, hogy a magyarok és az ukránok is egy politikai térfélre kerülhetnek. Calin Georgescu, a semmissé nyilvánított román elnökválasztás első körének győztese előbb durván nekiment a magyar kisebbségnek, aztán ukrán területekért jelentkezett be.
A szélsőséges politikus a Realitatea Plus hírtelevízióban vasárnap élesen bírálta a román politikai elitet és médiát, amiért figyelmen kívül hagyják a székelyföldi autonómiatörekvések témáját.
Georgescu szerint „35 éve folyamatosan napirenden van Székelyföld autonómiája, ami teljesen alaptalan”. Történelmi „példákkal” próbálta igazolni, hogy Románia egyésge megkérdőjelezhetetlen. Ezután azzal próbált súlyt adni a szavainak, hogy a Hollandiában ellopott „dák műkincsekre” utalva hangoztatta, hogy a románok őshonosak Székelyföldön.
A múlt hétvégén értékes dák műkincseket loptak el a Drents Múzeumból egy robbantásos betörés során. Többek között az egyik legrégebbi dák régészeti leletet, a cotofenesti aranysisakot is ellopták. Régészeti szempontból a kár felbecsülhetetlen a románok számára, 15 romániai múzeum 500 darabból álló arany- és ezüstkincseket felvonultató tárlatáról volt szó.
Georgescu ezt is tudta még fokozni, az autonómiatörekvések kapcsán a nemzeti kisebbségeknek is üzent:
„A kisebbségek örüljenek, hogy földet és vizet kapnak Romániában”
fogalmazott, majd hozzátette, hogy a magyarok nem támaszthatnak jogi vagy politikai követeléseket. Majd felemlegette Mihály vajdát, aki szerint „helyesen járt el, amikor betiltotta a magyar nyelvet”.
Georgescu azonban nemcsak a magyarokba szállt bele, hanem az ukránokba is. Sőt, egyenesen területi igényeket támasztott Ukrajnával szemben, konkrétan Máramaros északi részére. Azt is mondta, hogy Ukrajna kitalált állam, amely valójában nem létezik – ezzel pedig Ukrajna nemzetközileg elismert határait vonta kétségbe.
Román hírportál: megfenyegette az RMDSZ-t a szélsőjobboldali Calin Georgescu volt államfőjelölt
A háttér
Georgescu szinte minden tekintetben, konzervatív mércével is szélsőségesnek számít. A hagyományos, már bevált oltásokkal szemben is elutasító állásponton van (pedig Romániában időről időre súlyos kanyarójárvány üti fel a fejét), és kifejezetten rájátszik a magyargyűlöletre is. Ennek ellenére aligha tekinthető rendszerellenesnek. Romániában ugyanis nem a politika irányítja a titkosszolgálatokat, hanem fordítva. Így könnyen lehet, hogy egy újabb, titkosszolgálati körök által felépített szélsőséges politikust látunk.
Georgescu népszerűsége pedig nem csökken, sőt, emelkedik. Ha kizárják az elnökválasztási versenyből, abból súlyos társadalmi megmozdulások lehetnek. Ha nem, könnyen megnyerheti a versenyt. És ezért épp a mainstream pártok a felelősek.
Az elnökválasztás tavaly novemberi, első fordulóját a bíróság orosz befolyásra hivatkozva törölte. Az orosz befolyásról szóló titkosszolgálati jelentések önmagukban is nevetségesek voltak. Később azonban kiderült, hogy Georgescu gyanúsan sikeres közösségi médiás kampánya mögött nem az oroszok, hanem az egyik korábbi kormánypárt állt.
A terve az volt, hogy Georgescut bejuttassa a második fordulóba, ahol könnyedén legyőzi majd őt egy mainstream jelölt. A kampány azonban visszafelé sült el, Georgescu nemhogy bejutott a második fordulóba, de toronymagasan győzött az első körben. A román politikusok között kitört a pánik, majd a lakosság számára is hiteltelen indokokkal annulálták a választási eredményt.
Ettől kezdve Georgescu a mainstream áldozataként léphet fel. A magyaroknak biztosan nem lenne kedvező kimenetel, ha Georgescu megnyerné a következő elnökválasztást.
körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vadim Ghirda
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.