A lengyel főügyész szerdán nyomozást indított puccs ügyében, lényegében a jelenleg regnáló Tusk-kormány ellen. Egyes feltételezések szerint a Brüsszelből „hazaimportált” régiúj lengyel miniszterelnök akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphat. Annyi biztos, hogy az elnökválasztási kampányon dolgozó brüsszelita lengyel kormánypártoknak igencsak rosszkor jött ez a botrány. Mutatjuk a részleteket.
Szerdán az lengyel alkotmánybíróság elnöke, Bogdan Święczkowski egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy államcsíny gyanúja áll fenn, méghozzá többek között Donald Tusk miniszterelnök részéről is.
„Ez nem olyan államcsíny, amikor a hadsereget viszik az utcára. Ez egy rendszerszintű, kíméletlen puccs, ahol a végrehajtó és törvényalkotó hatalom folyamatosan visszaél a hatalmával a bíróságok és az alkotmányos intézmények kárára, beleértve többek között a bűnvádi eljárásokkal való fenyegetéseket”
mondta az alkotmánybíró. Mint mondta, január 31-én 60 oldalas jelentést írt, amelyben a regnáló kormány által elkövetett puccs gyanúját támasztotta alá. Elmondása szerint a kormány tagjai, alsó- és felsőházi képviselők és mások „bűnszervezetként” előre megfontolt szándékkal, „a lengyel alkotmányos rend megváltoztatása érdekében” erőszakot alkalmaztak, törvénytelenül mozdították el az alkotmánybírókat és más alkotmányos intézmények vagy a parlament és a legfelsőbb bíróság tisztviselőit.
„Itt most államcsíny bűntettéről beszélünk. Egyúttal, tekintettel a gyanúsítottak körére, ahova maga Donald Tusk miniszterelnök és Adam Bodnar igazságügyi miniszter is tartozik, kértem, hogy az eset kivizsgálását a Főügyészség főképviselője, Michał Ostrowski vezesse (…). Tegnap (febr. 4.) a főügyészség értesített, hogy az ügyben nyomozás indult.”
fogalmazott Święczkowski, majd a „negyedik hatalmi központhoz”, a médiához intézett felszólítást, akiket arra kért, hogy segítsék elő a független nyomozás sikerét.
A nyomozás elindítását a főügyész is megerősítette, alig egy órával később.
Nem a jog ereje, hanem az erő joga
A 2023-as választásokkor ellenzékbe szoruló konzervatív PiS (Jog és Igazságosság) párt képviselője, Michał Woś szerint Donald Tusk miniszterelnök akár életfogytiglant is kaphat.
Nem sokkal később megszólalt a PiS pártelnöke, Jarosław Kaczyński is kamerák elé állt, és a Tusk kormány visszaélései kapcsán kijelentette, hogy Lengyelországban ma a törvények nem érvényesülnek.
„Lengyelországban abba a helyzetbe kerültünk, amelyben erőszakkal foglalták állami intézményeket, a közszolgálati televízió, majd az ügyészséget is. Erőszakkal vették át az irányítást a bíróságok felett. És mindennek tetejébe még az elnöki palota is ilyen lépések célpontja lett. Végeredményben, és ez a legfontosabb, azt a helyzetet kell megoldanunk, amelyben a törvény betűje lényegében nem érvényesül”
fogalmazott.
Az előzmények
Donald Tusk, korábbi lengyel kormányfő sokéves uniós tisztviselőséget követően 2022-ben, nagy brüsszeli hátszéllel tért vissza hazájába, hogy megdöntse a Brüsszelben gyűlölt, konzervatív, keresztény és főleg, migrációellenes politikát folytató PiS kormányát. A PiS kormányzása idején Brüsszel rendkívül durva és kétszínű támadásokat intézett Lengyelország ellen, végül blokkolta az országnak járó 38 milliárd eurónyi uniós forrást is. Mindezt „a jogállamiság sorozatos megsértésével” indokolta.
A 2023 októberében zajló parlamenti választást a PiS nyerte meg, de Tusk pártja tudott kormányt alakítani. Anélkül, hogy Tusk bármit tett volna a jogállamiság helyreállítása érdekében, Brüsszel napokkal a választás után feloldotta az uniós források blokkolását. Annak ellenére, hogy Tusk kormánya sorozatosan sérti meg a legalapvetőbb lengyel törvényeket is, az Európai Bizottság egyetlen kifogást sem emelt Lengyelország „jogállami helyzete” kapcsán.
Pedig Tusk rászolgált az autoriter felé hajló vezető címére. Kormánya egyik első lépése az volt, hogy rendőri erőszakot alkalmazva átvette az irányítást a lengyel köztévé felett, majd az alkotmányt megsértve elmozdította annak vezetőit. Hasonlóan jogsértő módon uralta le az ügyészséget és bíróságokat is.
Nem véletlenül. Tusk célja az, hogy ha az alapvetően konzervatív beállítottságú Lengyelországban megint a PiS kerülne hatalomra, az ügyészségeken, bíróságokon és a köztévében akkor is liberális jelöltek üljenek, akik majd erősen beszabályozzák az új kormány mozgásterét. Brüsszelnek ez a forgatókönyv a jogállamiságról szóló nagy szavak ellenére is igencsak tetszik.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
