Felpörögtek az események: Titkos tárgyalások Zelenszkij megbuktatására, Rubio elismerte, hogy ez egy amerikai-orosz proxyháború

A szlovák sajtó jó ideje élesen kritizálja Robert Fico (Smer) kormánytfőt azért, mert azt állítja, hogy az ukrajnai háború valójában egy amerikai-orosz proxyháború (helyettesítőkkel vívott háború), amit Ukrajna területén vívnak. És láss csodát, csütörtökön ugyanezt mondta ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Fox Newsnak adott interjújában.

„Őszintén szólva ez egy helyettesítő háború két atomhatalom, az Ukrajnát támogató Egyesült Államok és Oroszország között, aminek minél hamarabb véget kell vetni”

fogalmazott Rubio. Az amerikai külügyminiszter azt is hozzátette, az nem tekinthető értelmes stratégiának, hogy „annyi fegyvert adunk Ukrajnának, amennyire csak szüksége van addig, ameddig csak szükséges”. 

„A konfliktus lezárásához mindkét félnek engedményeket kell tennie, de előbb tárgyalóasztalhoz kell ültetni őket. Az ukránoknak természetesen ott kell lenniük a tárgyalóasztalnál, mert az ő országukról van szó. Az oroszoknak is ott kell lenniük…”

mondta Rubio.

Az amerikai külügyér kijelentésére nem sokkal később Moszkva is reagált. Dmitrij Peszkov a Kreml szóvivője igazat adott Rubiónak.

„Egyet tudunk, akarunk és egyet is értünk vele. Így van. Már többször elmondtuk, hogy ez a konfliktus valójában Oroszország és a kollektív Nyugat között zajlik”

mondta Peszkov.

Zelenszkij körül fogy a levegő

Közben a Politico balliberáis amerikai lap azt közölte, hogy Donald Trump amerikai elnök csapata már titkos tárgyalásokat kezdett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök eltávolításáról. A hírt a háborúpárti propaganda fényében érdemes erős fenntartásokkal fogadni, bár a tartalma elég életszerű.

A lap állítása szerint Trump emberei Julija Timosenko volt miniszterelnökkel és Petro Porosenko volt elnökkel is egyeztettek. A tárgyalás nem puccsról szólt, hanem arról, hogy miként lehetne Ukrajnában minél előbb elnökválasztást tartani. Mivel Zelenszkij népszerűsége mélyvölgybe került, egy választás nyilvánvalóan Zelenszkij bukását eredményezné.

Csakhogy az ukrán törvények nem teszik lehetővé választás kiírását hadiállapot idején. Ha viszont eltörlik a hadiállapotot, akkor a hadsereg széteshet (a katonák hazamennének). A dilemmát súlyosbítja, hogy Zelenszkij elnök mandátuma tavaly májusban lejárt. Az ukrán alkotmány nem fogalmaz elég pontosan, ezért egyes értelmezések szerint Zelenszkij nem hozhat érdemi döntéseket, ahhoz csak a házelnöknek van joga.

Porosenko és Timosenko hivatalosan azt nyilatkozta, hogy Ukrajnában nem lehet választást tartani, míg hadiállapot van.

Oroszország tisztázta: NATO-erőknek tekintené az európai katonákat Ukrajnában

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Reuters hírügynökség szerint csütörtökön kijelentette, hogy Moszkva az Európa által esetlegesen Ukrajnába küldött katonákat is NATO-erőknek tekintené, vagyis úgy értékelné, hogy a NATO belépett az „Oroszország elleni háborúba”.

Ezzel valójában nem Európának üzenet, hanem az Egyesült Államoknak. Az üzenet lényege, hogy ha Európa katonákat küld Ukrajnába, akkor a NATO miatt az Egyesült Államok is bevonódhat a háborúba. A narratíva célja, hogy gyengítse az USA NATO-beli kötelezettségvállalását.

Tegyük hozzá, hogy ez nem Lavrov kitalációja. Több szakértő is felhívta már a figyelmet arra, hogy ha Európa tényleg katonákat küldene Ukrajnába, provokálva ezzel az oroszokat, akkor az USA saját érdekei miatt felfüggesztené az 5-ös cikkely szerinti kötelezettségvállalását. Ezen a ponton már csak nézőpont kérdése, hogy ki veri szét a NATO-t: Európa vagy az USA.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Ludovic Marin/Pool via AP