Fontos hét áll előttünk. Volodimir Zelenszkij közép-európai idő szerint hétfő kora este érkezett meg Szaúd-Arábiába, ahol újra asztalhoz ülnek az amerikai és ukrán tárgyalódelegáció tagjai. Washingtonból olyan nyilatkozatok hangoztak el, amelyek szerint Ukrajna még a héten aláírhatja az ukrán-amerikai nyersanyagmegállapodást. Mivel Kijev már a briteknek ígérte a nyersanyagok zömét, London hirtelen szombatra összehívott háborús csúcstalálkozója aligha véletlen. Közben az oroszok Kurszk régióban is sikereket értek el, ám keleten egy jóval fontosabb lélektani frontot törtek át: a harcok a háború kitörése óta először elérték Dnyipropetrovszk megyét is.
Az orosz Duma eurázsiai integrációért felelős vezetője azt állítja, hogy az orosz katonák a Pokrovszk (stratégiai fontosságú ukrán város) elleni hadműveletek során beléptek Dnyipropetrovszk megye területére. Ennek fontos lélektani és politikai jelentősége van, ez az ukrán megye ugyanis eddig még nem volt kitéve közvetlen szárazföldi harcoknak.
Az orosz politikus azt állítja, hogy az ukrajnai acélipar és a katonai logisztika számára pótolhatatlan Pokrovszkot már csak nyugati zsoldosok védik, az ukrán parancsnokság elhagyta a várost.
Bár a pokrovszki helyzet fenti leírása valószínűleg az orosz propaganda része, a harcok Dnyipropetrovszk megyére való átterjedésében van ráció. Már januárban arról írtak az ukrán katonai bloggerek, hogy az orosz katonák Novovaszilijka ostrománál 7 kilométerre megközelítették a megye határát. Pokrovszkot egyébként cirka 70 ezer katona ostromolja. Ha a város orosz részre kerül, a kelet-ukrajnai front ukrán logisztikai utánpótlása súlyos problémákba fog ütközni.
A britek már mozgolódnak, kulcsfontosságú döntések jönnek ezen a héten
Keir Starmer a hírek szerint szombatra ismét összehívta az úgynevezett „hajlandók társaságát”, amely azokat az országokat tömöríti, amelyek – állítólag – hajlandók katonailag támogatni Ukrajnát akkor is, ha az USA kiszáll a konfliktusból. A legutóbbi találkozón 19 vezető vett részt, ám csak 11 uniós tagállam képviseltette magát, így a formációt nem szabad összekeverni az EU-val, még akkor sem, ha a nagy tagállamok mind elmentek Londonba a találkozóra.
A brit miniszterelnök hétfőn abbéli reményét fejezte ki, hogy az amerikai és ukrán delegációk Szaúd-Arábiában megrendezésre kerülő találkozója „pozitív eredménnyel zárul”, és Washington újraindítja az Ukrajnának nyújtott amerikai segélyeket és hírszerzési támogatást. A brit kormányfő tett egy utalást a „tartós béke elérésére” is, ami az európai narratívában a háború folytatásának szinonimája.
Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök közel-keleti megbízottja szintén hétfőn arról beszélt, hogy a szaúdi találkozótól „jelentős előrelépést vár”, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül megállapodnia a feleknek az ásványkincspaktumról.
Witkoff megerősítette, hogy az ukránok a biztonsági garanciák és területi integritás kérdését is asztalra fogják tenni. Ezek kritikus témák, ám egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ukrán vezetés kellően rugalmas tud lenni, annak ellenére, hogy jelen viszonyok között Ukrajnának lenne előnyösebb egy fegyverszünet.
Az amerikaiak más szinten tárgyalnak Moszkvával
Az amerikai álláspont megértéséhez érdemes tudni, hogy az USA alapvető stratégiai célja, hogy éket verjen Oroszország és Kína közé, mert e két ország szövetsége (amit a Biden-kormányzat eszközölt ki az orosz-ukrán háborúval) stratégiai fenyegetést jelent az USA-ra nézve.
Ezért Trump elnök most helyet kínál Oroszországnak a világrendben, amelyről Putyin korábban azt mondta, hogy a nem nyugati országok nélkül és az ő kárukra alakított ki a nyugati világ.
Trump ezért igyekszik rugalmasabb álláspontba kényszeríteni az ukránokat, ám az ukrajnai háború csak az egyik fontos kérdés a sok közül. Moszkva és Washington a globális gazdaságról, a Közel-Keletről, Tajvanról, Közép-Ázsiáról és még egy sor más kérdésről akar megállapodni.
Ukrajna hozzáállása mellett jóval nagyobb kihívás Oroszországnak a nyugatiakkal kötött megállapodásokba vetett bizalmának helyreállítása, ezért Trump a répa és bot taktikáját alkalmazza: hol durva szankciókkal és Ukrajna felfegyverzésével fenyegeti az oroszokat, hol gazdasági engedményeket és baráti viszonyt kínál nekik. Hétfőn a Bloomberg azt közölte, hogy Trump fontolgatja az orosz olajszektorra kivetett szankciók részleges eltörlését.
Kurszk: politikai marketingen véreznek el az ukrán haderő legjobbjai
Negyedére esett vissza az ukránok által Kurszkban ellenőrzött terület nagysága. Az oroszországi régiót még tavaly augusztusban foglalták el egy meglepetésszerű támadással. Az offenzíva csúcspontján 1200 négyzetkilométernyi területet ellenőriztek az ukránok. Azóta folyamatosan szorulnak vissza.
Fontos kiemelni, hogy a kurszki csatában Ukrajna fontos erőforrásokat éget el, amelyek nagyon hiányoznak a keleti fronton. Ráadásul az Oroszország területére való betöréssel nem érték el a stratégiai céljukat: sem a Nyugat bevonását a háborúba, sem az orosz erőforrások elvonását a keleti frontról, sem a nyugati támogatások növelését.
A jelenlegi helyzetben a Kurszkban harcoló ukrán alakulatok sorsa némi túlzással megpecsételődni látszik. Olyan kis területet ellenőriznek már, amit az orosz drónok és tüzérség könnyedén képes belőni.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP
Megosztás:
Címkék: háború orosz-ukrán háború Oroszország Ukrajna ukrajna felfegyverzése Ukrajna támogatása volodimir zelenszkij
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
