Tűzszüneti tárgyalások: Az oroszok játsszák az elérhetetlent, de a háttérben kőkemény gazdasági alkukra készülnek

Továbbra is rendkívül nehéz megítélni, hogy mekkora esélye van az amerikai-ukrán tűzszüneti javaslat életbe lépésének. Az oroszok kezdetben az „inkább nem” álláspontra helyezkedtek, ami a harctéri előretörésüket látva nem csoda. Ugyanakkor némi reményre adhat okot, hogy a háttérben megindultak a tárgyalások a gazdasági témákról, egészen pontosan az oroszellenes szankciók leépüléséről. Ez pedig azt jelzi, hogy Oroszország hajlandó volt megnyitni a tárgyalásokat egy olyan síkon, ahol racionális alku érhető el.

Fontos tudni, hogy jelenleg Oroszország ellen több szankció van életben, mint Irán és Észak-Korea ellen együttvéve. George Friedman geopolitikai elemző pedig már többször jelezte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentős nyomás alatt áll az orosz oligarchák részéről, hogy érje el a gazdasági szankciók feloldását, akár a további katonai célok feladása árán is.

Oroszország ugyan jelentős harci sikereket ért el az elmúlt időszakban, ám hosszú távon gazdaságát nagyon kimerítené a háború. A politikai tánc, amibe az oroszok kezdtek a tűzszüneti javaslat kapcsán arra utal, hogy a gazdasági elit hajlik a megegyezésre, ám a katonai elit túlságosan nyeregben érzi magát a fronton ahhoz, hogy lemondjon a lendület adta lehetőségről. Más szavakkal, amíg az orosz előretörést nem sikerül az ukránoknak feltartóztatni, addig az orosz elit egy része nem hajlik a tárgyalások felé.

Az amerikaiak óvatosan optimisták

Marco Rubio amerikai külügyminiszter óvatos optimizmusának adott hangot az orosz-amerikai tárgyalásokat illetően. Elmondása szerint a szemben álló felek közelebb kerültek a konfliktus békés megoldásához, de mindkettőnek kompromisszumkészséget kell mutatnia.

Mivel az oroszok a diplomáciai időhúzás jegyében a tűzszünet feltételeinek részleteit kezdték el firtatni, az amerikaiak most úgy vélik, hogy érdemi előrelépés legkorábban a jövő héten várható. Rubio szerint az amerikai fél megvizsgálja Putyin orosz elnök javaslatait (feltételeit), majd Donald Trump amerikai elnök eldönti, mi a következő lépés.

Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a javasolt megállapodásnak Ukrajna számára is elfogadhatónak kell lennie. Jelezte, hogy a konfliktusban egyik harcoló fél sem tudja elérni „maximálisan katonai céljait”.

A tárgyalások gazdasági vonala törheti meg a jeget Moszkvában

A Reuters ugyanakkor arról számolt be, hogy az orosz állam elkezdte „begyűjteni” a vállalatoktól a javaslatokat arra vonatkozóan, milyen szankciók feloldására lenne szükség leginkább. Állítólag a határon átnyúló pénzügyi tranzakciókat ellehetetlenítő intézkedések a lista tetején vannak.

Ez a lépés szintén időhúzásnak tűnhet, ám Nyugaton mintegy 300 milliárd eurónyi orosz vagyon került befagyasztásra, amelynek hozamait a nyugat-európai országok Ukrajna katonai támgoatása jegyében lazán zsebre vágják (a modell egyszerű: az orosz vagyon hozamaiból francia vagy brit fegyvereket adnak Ukrajnának olyan áron és összértékben, amiben kedvük tartja).

Oroszországot 2022 februárjában az Ukrajna elleni agresszió miatt a legnagyobb orosz bankokat kizárták a nemzetközi elszámolási rendszerből, a SWIFT-ből, ami igencsak megnehezíti az orosz vállalatok számára a külföldi kereskedést.

Lesz gáz, de gáz lesz

Sőt, a szankciókon kívül az Egyesült Államok és Oroszország a gázvezetékekről is tárgyalásokba bocsátkozott. Ez pedig a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy az USA teljes befolyást szerez az Európát ellátó energiafolyosók felett orosz segédlettel. Néhány nappal ezelőtt már belengette a sajtó, hogy az USA és Oroszország közös vállalata építené újra és indítaná be a 2022 szeptemberében felrobbantott Északi Áramlat vezetékszálait.

Gyakorlatilag a két nagyhatalom átnyúlna a magát teljesen kiszolgáltatott helyzetbe hozó Európa feje felett.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Russian Defense Ministry Press Service via AP