Az amerikai alelnök, J.D. Vance legutóbbi kijelentései újabb diplomáciai hullámokat keltettek az Atlanti-óceán mindkét partján. A Fox Newsnak adott interjújában Vance kijelentette: az Egyesült Államok Grönlandot akkor is ellenőrzése alá vonja, ha Európa ezt ellenezné, és egyúttal élesen bírálta Dániát, amely szerinte nem jó szövetséges, és nem megfelelően látja el a sziget igazgatását. A kijelentések ismét reflektorfénybe állították az USA régi-új törekvését Grönland iránt – egy szándékot, amelyet Donald Trump elnök sem rejt véka alá.
Vance szerint a Grönland feletti ellenőrzést gyakorló Dánia „nem végzi jól a feladatát”, és nem bizonyul megbízható szövetségesnek. Kijelentette: ha az amerikai nemzetbiztonság érdekében szükséges, az USA „erősebben kell, hogy foglalkozzon Grönlanddal”. Ez a retorika Donald Trump korábbi, 2019-es elképzeléseit idézi, aki nyíltan felvetette Grönland megvásárlását, amit akkor Dánia elutasított.
A dán miniszterelnök, valamint más vezetők kikérték maguknak Vance nyilatkozatait. Hangsúlyozták, hogy Dánia nemcsak megbízható NATO-szövetséges – több mint 18 ezer dán katona szolgált Afganisztánban, közülük 43-an életüket is vesztették –, de Grönland autonómiájának megőrzése mellett is elkötelezettek. A sziget önrendelkezéssel rendelkezik 1979 óta, saját parlamentje és kormánya van, bár külpolitikai és biztonsági kérdésekben továbbra is Koppenhága az illetékes.
Trump emberei a Signalon beszélték meg a hútik elleni támadást. Egy újságírót is meghívtak
Donald Trump továbbra is stratégiai jelentőségű célnak tartja Grönland megszerzését. A volt elnök egy márciusi NATO-találkozón úgy fogalmazott: „Grönland annektálása elkerülhetetlen a nemzetközi biztonság szempontjából.” Az amerikai érdeklődés nemcsak a katonai jelenléttel, hanem a gazdasági és energetikai potenciállal is összefügg. A világ 34 kritikus nyersanyagából 25 megtalálható Grönland felszíne alatt, köztük lítium, nikkel, kobalt és ritkaföldfémek, melyek kulcsfontosságúak a jövő technológiái – különösen az akkumulátorok – szempontjából.
A politikai adok-kapok hátterében az Északi-sarkvidék geopolitikai jelentőségének növekedése áll. Grönland stratégiai elhelyezkedése, gazdag nyersanyagkészletei és a Thule légibázis miatt kulcsfontosságú az amerikai érdekek szempontjából. Vance szerint a sziget tengeri útvonalai, amelyeket Kína és Oroszország is használ, fenyegetést jelentenek, amit Dánia nem kezel megfelelően.
Ezt a nézetet már korábban is hangoztatta, például egy januári Fox News-interjúban, ahol a dán kormányt bírálta, ugyanakkor hozzátette, hogy katonai erő alkalmazása nem feltétlenül szükséges, hiszen az USA-nak már vannak csapatai a szigeten.
A feszültség egyre nő, bár erő szempontjából sem Dánia, sem az EU nem tud mit kezdeni a dologgal – a kemény hangvételű nyilatkozatok rendszerint mindig tartalmazzák, hogy ők jó partnerek akarnak lenni az USA számára.
Március végén viszont újabb amerikai delegáció érkezik Grönlandra, többek között Usha Vance, az alelnök felesége, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadó, és az energiaügyi miniszter, Chris Wright részvételével. A grönlandi miniszterelnök, Mute Egede provokációnak nevezte a látogatást, különösen Waltz szerepvállalását. Szerinte ez nem egyszerű diplomáciai gesztus, hanem erődemonstráció, amely újabb amerikai nyomásgyakorlást jelez.
A lakosság sem maradt néma: több száz grönlandi vonult utcára, hogy tiltakozzon az amerikai jelenlét és az úgynevezett „vásárlási szándék” ellen. „Nem vagyunk eladók” – hirdették a transzparensek Nuuk utcáin.
Bár Grönland továbbra is Dánia része, a függetlenségről szóló döntést a sziget lakossága bármikor meghozhatja egy népszavazás során. Ez a lehetőség – valamint az erőforrások és a stratégiai elhelyezkedés – teszi a világ legnagyobb szigetét a 21. század egyik legérzékenyebb geopolitikai pontjává.
Amit még érdemes tudni
Bár a dánok keménykedése érthető, hiszen az amerikaiak a szuverenitásukat vonják kétségbe, valójában Grönland már többször került amerikai fennhatóság alá.
1940-ben Németország megszállta Dániát, a dán kormány elvesztette ellenőrzését a sziget felett. 1941-ben Grönland és az Egyesült Államok megállapodást kötöttek, amelynek keretében az USA katonai bázisokat létesíthetett a szigeten a náci fenyegetés ellensúlyozására.
Ebben az időszakban az USA de facto védelmi és logisztikai ellenőrzést gyakorolt Grönland egésze felett, ekkor építette meg a Thule katonai bázist, ami ma Pituffik néven emlegetnek.
Az is igaz, hogy formális annexióra vagy jogi bekebelezésre sosem került sor. A háború után az amerikai katonai jelenlét részben fennmaradt, de a sziget visszakerült a Dán Királyság fennhatósága alá. Az amerikaiak jelenlétét jogilag egy 1951-ben létrejött dán-amerikai megállapodás rendezte.
Ugyanakkor nem Trump az első, aki pénzt ajánlott Grönlandért Dániának. Harry Truman amerikai 100 millió dollárt kínált Koppenhágának Grönlandért, amit az elutasított.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Jose Juarez
Megosztás:
Címkék: amerikai-dán kapcsolatok Dánia Donald Trump Egyesült Államok Északi-sarkvidék függetlenség geopolitika globális felmelegedés grönland j.d. vance katonai jelenlét Pituffik bázis ritkaföldfémek stratégiai érdekek szuverenitás
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
