Nézzük a legnagyobb száj- és körömfájás járványokat! Brutális adatok jönnek

Az alábbiakban bemutatjuk a legnagyobb száj- és körömfájás járványokat az elmúlt időszakból. A járvány minden esetben óriási károkat okozott, de nemcsak a gazdáknak, hanem az egész ágazatnak, sőt az egész országnak. Nem lehet nem komolyan venni a járvány jelentette veszélyt.

Egyesült Királyság, 2001. Ez a modern idők egyik legnagyobb száj- és körömfájás járványa. A válság februártól szeptemberig tartott, ez idő alatt több mint 6 millió szarvasmarhát és juhot öltek le a fertőzés megfékezése érdekében.

Országszerte mintegy 2000 gazdaságban regisztráltak eseteket, a legsúlyosabban Cumbria grófság volt érintett (893 kitörés). A járvány terjedésének megállítására az egész vidéki turizmust is korlátozták: bezárták a turisták elől a gyalogösvényeket, nem tartották meg a mezőgazdasági vásárokat, rendezvényeket, sőt a parlamenti választásokat is egy hónappal elhalasztották a krízis miatt.

A gazdasági károk óriásiak voltak. A közvetlen költségeket (állatok értéke, gazdák kártalanítása, fertőtlenítés) és a közvetett veszteségeket (kereskedelmi kiesés, turizmus visszaesése) összeadva a becslések szerint 8 milliárd font (kb. 10 milliárd USD) kár érte az országot.

Az agrárszektor veszteségeit nagyrészt fedezte a kormányzat kártérítés formájában, de így is a gazdák saját zsebből mintegy 355 millió fontot veszítettek, ami a 2001-es év farmjövedelmének 20%-a volt.

Ennél is nagyobb hatás érte a vidéki turizmust: a vendégéjszakák elmaradása, programok törlése miatt mintegy 2,7–3,2 milliárd font bevételkiesést szenvedtek el a turisták költéseiből élő vállalkozások.

Tajvan, 1997. Tajvan szigete évtizedekig mentes volt a száj- és körömfájástól, és a ’90-es évek közepére a világ második legnagyobb sertéshús-exportőrévé vált. 1997 márciusában azonban – feltehetően Kínából csempészett fertőzött malacok révén – bejutott a vírus.

A járvány gyors lefolyású katasztrófát okozott: két hónap alatt az egész országban szétterjedt, 25 ezer sertéstelepből több mint 6000-ben felütötte fejét, és a hatóságok végül 3,85 millió sertést öltek le a megfékezéséhez.

Ez a tajvani teljes sertésállomány jelentős hányada volt. A betegség megjelenése gyakorlatilag egy csapásra lenullázta Tajvan exportpiacait: Japán és más importőrök azonnal betiltották a tajvani sertéshús bevitelét. Ennek következtében összeomlott a sertéshús ára belföldön (a hazai piacon túlkínálat keletkezett), rengeteg sertéstartó és kapcsolódó vállalkozás ment tönkre.

A teljes gazdasági kárt 4,4 milliárd USD-re becsülték, Tajvan GDP-je pedig 0,4%-kal esett vissza az év végére a vártnál. A sertéságazat hosszú távon is átalakult: az éves vágósertés-kibocsátás 14,3 millióról 8 millió alá zuhant, az exportvolumen pedig a korábbi 40%-ról 0-ra esett, hiszen Tajvan két évtizedre kiszorult a nemzetközi piacokról.

Csak 2020-ban nyerte vissza a sziget hivatalosan az „FMD-mentes” státuszt vakcinázás nélkül, addig azonban a tajvani sertéshús nem versenyezhetett például a japán piacon.

Dél-Korea, 2010–2011. Dél-Koreában 2010 végén robbant ki súlyos FMD-járvány, amely gyorsan eszkalálódott. A góc egy sertéstelepen volt, de innen szétterjedt az ország több pontjára, így a hatóságok drákói lépésre szánták el magukat: országszerte az összes fogékony állatot beoltották, ugyanakkor a fertőzött területeken tömegesen vágták is az állatokat.

Összességében az egész sertésállomány 12%-át ki kellett irtani (közel 3,5 millió sertést), és mintegy 107 ezer szarvasmarhát is leöltek. A közvetlen gazdasági kár meghaladta az 3,6 milliárd dollárt.

A dél-koreai járvány érdekessége, hogy a kormány a kezdeti késlekedés után kombinálta a vakcinázást és a kényszervágást, mégis nehezen tudta megfékezni a vírust – végül csak 2011 közepére sikerült, de addigra az ország teljes hús- és tejexportja leállt, a belföldi árak megemelkedtek a kieső termelés miatt, és hatalmas állami költségvetési teher jelentkezett (kártalanítás, oltóanyag beszerzés, fertőtlenítés formájában).

Körkép.sk

Nyitókép forrása: BBC/A kép a 2001-es brit járványról készült