Február 28-án mutatták be a „Macbeth” című dráma új színrevitelét a kijevi Franko Színházban, ám a premiert beárnyékolta az aznapi diplomáciai fiaskó, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Donald Trump között zajlott a Fehér Házban – kezdi terjedelmes elemző cikkét a The Economist. A lap szerint már a nyáron elnökválasztásra kerülhet sor Ukrajnában.
A Zelenszkij-Trump vita óta a Macbeth aznapi előadása a város elitjének egyik fő beszédtémájává vált. Ivan Jurivszkij rendező elmondása szerint Trump négy hónappal korábbi megválasztása óta érzékelt globális hangulatváltozásra reagálva döntött a tragédia színpadra állítása mellett. Eredetileg a „Szentivánéji álom” című vígjátékot tervezte, de mint fogalmazott:
„Nem lehet színházat csinálni anélkül, hogy az ember a politikára, a háborúra vagy a nézőkre gondolna.”
A közönség párhuzamot von Shakespeare szereplői és a jelen eseményei között: egyesek számára Macbeth a moszkvai vérszomjas diktátort idézi, mások számára viszont a hatalomvágy, árulás és ambíció története közelebb áll az ukrán valósághoz.
Kijevben élesítik a késeket Zelenszkij körül
Az ukrán elnök hónapok óta erős nyomás alatt áll külföldről: Vlagyimir Putyin megkérdőjelezte legitimitását, míg Trump szintén kritizálta az ukrán elnököt.
Körkép-vélemény:
A lap erre nem tér ki, de mi azért felhívjuk a figyelmet, hogy Zelenszkij provokálta ki Trumpot a február végi Ovális Irodában zajló vitában. Méghozzá azzal, hogy utalást tett rá, hogy az USA sem érinthetetlen, és bár két óceán védi, őt is utolérheti a háború. Ez volt az a pont, ahol Trump keményen kiosztotta Zelenszkijt és figyelmeztette, hogy egy világháború kirobbantását kockáztatja. A dolog érdekessége, hogy minimum 2023 ősze óta Ukrajna egyetlen érdemi stratégiája az (felismerve, hogy egyedül nem tud győzni), hogy belerántsa a Nyugatot is a háborúba.
Az orosz és az amerikai elnök bosszantónak találják Zelenszkij hajthatatlanságát, ami miatt Zelenszkijen egyre nagyobb a nyomás, hogy a háború ellenére tartson választásokat. E mögött a szándék mögött ott sejthető az az amerikai remény, hogy egy elnökválasztáson az ukrán szavazók megteszik Washingtonnak azt a szívességet, hogy leváltják a vitatott legitimitású ukrán elnököt.
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy az ilyen nyomásgyakorlás nem túl szép húzás. Az igaz, hogy Zelenszkij hivatali ideje 2024 májusában lejárt, és hogy az ukrán alkotmányt sokféleképpen lehet magyarázni, mert nem elég pontosak a rendelkezései. Ám teljesen világos, hogy háború idején sem elméletben, sem gyakorlatilag nem lehet már technikai-kivitelezési problémák miatt sem választást tartani. Főleg, hogy ebben a kérdésben az ukrán alkotmány is egyértelműen fogalmaz: amíg hadiállapot van, nincs mód választás kiírására. Ahogy lenni szokott, ilyen formaságokkal a nagyhatalmak nem törődnek.
Két hónappal ezelőtt még úgy tűnt, Zelenszkij kategorikusan elutasítja a választás kiírását, ám Trump márciusi megalázó bánásmódja – amit egy, az Economist által rendelt felmérés is alátámaszt – növelte népszerűségét, és láthatóan megváltoztatta számításait. Most komoly előkészületek zajlanak, hogy Zelenszkij másodszor is a választók elé álljon, méghozzá hamarosan.
Megkezdődtek az előkészületek
Kormányzati források szerint Zelenszkij a múlt héten összehívta csapatát, hogy megszervezzék a választást egy teljes, mindenre kiterjedő fegyverszünet életbe léptetését követően. Ezt a fegyverszünetet az amerikaiak szerint április végére (április 20., húsvét vasárnapja szimbolikus dátum lehetne) kikényszeríthetnek.
Az első kulcsmomemntum május 5-én lesz, amikor a parlamentnek döntenie kell a hadiállapot meghosszabbításáról – vagy épp nem meghosszabbításáról. A hadiállapot beavatkozás nélkül május 8-án érne véget.
A hadiállapot megszüntetése az első lépés a választási folyamat elindításához. A források eltérően látják az időzítést, de a legtöbben úgy vélik, Zelenszkij a nyári hónapokban szeretné lezavarni a választást.
A törvény minimum 60 nap kampányidőt ír elő, így a legkorábbi időpont július eleje lehet, bár egyesek szerint három hónapra lenne szükség, mivel a választási hatóságok ennyi időt kértek a parlamenttől a háború közepette a választói névjegyzék frissítésére.
Körkép-vélemény:
Kiemeljük, hogy ez az információ nem teljesen újkeletű. Már hónapokkal ezelőtt megindultak Kijevben és a régiós városokban az előkészületek. Minden párt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pártja is kiadta az ukázt, hogy a megyei pártközpontok kezdjék meg a választási lista potenciális szereplőinek kiválasztását. Akkor még Zelenszkijnek csak matematikai esélye volt, és a legtöbben attól tartottak, hogy a kvázi Londonba száműzött Valerij Zaluzsnij volt vezérkari főnök hazatérve könnyűszerrel győzne a versenyben. Ezért Zelenszkij emberei azt kezdték el kipuhatolni, hogy Zaluzsnij vállalna egy szerényebb, parlamenti listavezetői pozíciót. A helyzet persze időközben sokat változott. Annyi biztos, hogy sok elemző szerint Zelenszkij a puszta túléléséért küzd most már, és nem csak politikai értelemben.
Kihívó van akármennyi
Petro Porosenko, a legnagyobb ellenzéki párt vezetője és Zelenszkij ősellensége szerint a választások „augusztus és október között bármikor” megtörténhetnek. Állítása szerint a kampány valójában már februárban elkezdődött, amikor Zelenszkij vitatott módon szankciókat vezetett be ellene.
A lépést hivatalosan Porosenko hazaárulási perével hozták összefüggésbe, de sokan úgy vélik, hogy az igazi ok az volt, hogy Porosenko február elején Amerikába utazott, ahol Trump embereivel találkozott. A volt elnök szerint Zelenszkij tanácsadói figyelmeztették, hogy ne menjen, ám ő ezt „skizofréniának és paranoiának” tulajdonította.
Szerinte a szankciók célja kettős volt: kizárni őt a jelöltségből, és elrettenteni Valerij Zaluzsnijt, Ukrajna egykori főparancsnokát, aki az egyetlen esélyes kihívója lehetne Zelenszkijnek. Egy magas rangú kormányzati forrás szerint Porosenko „túlbecsüli saját jelentőségét”: nem valódi veszély Zelenszkijre, inkább az elnök iránta érzett mély megvetése áll a szankciók bevezetése mögött.
Ez a forrás úgy véli, Zelenszkij egy júliusi választással próbálhatja meglepni riválisait, remélve, hogy a rövid időkeret miatt ellenfél nélkül indulhat. Ez nemcsak neki kedvezne, érvel a forrás: „Egy hosszú kampány szétszakítaná az országot.” Ugyanakkor egy sietős szavazás tovább ronthatja a központosított elnöki hivatal és Ukrajna politikai világának már most is feszült viszonyát.
Cenzúra mellett választást tartani?
Az ellenzéki vezetők szerint egy gyors választás lehetetlen, logisztikai akadályokra hivatkozva. Szerhij Vlaszenko, a Batkivscsina párt prominens képviselője szerint már egy működőképes fegyverszünet elérése május 8-ig is nehéz lenne, a külföldön, a lövészárkokban vagy az Oroszország által megszállt területeken élő milliók szavazásának megszervezése pedig „még nehezebb”.
Egy lehetséges megoldás a kormány elismert Diia okostelefon-alkalmazásának használata lehetne, ám ez átláthatósági kérdéseket vetne fel. Bármilyen változtatás az alkotmány módosítását igényelné, ami kétharmados parlamenti többséget feltételez – ez nehéz, mivel az ellenzéki pártok a háború alatti választások ellen vannak.
Nemcsak technikai okokból: szerintük egy tisztességes választáshoz először a háborús propagandát és cenzúrát kellene felszámolni. Ez azért érdekes, mert kvázi elismerték, hogy Ukrajna nem demokratikus jelen állapotában, demokráciát korlátozó szintű propaganda és cenzúra működik.
Visszafelé is elsülhet
Sokan azonban úgy vélik, egy választás akár destabilizálhatja is Ukrajnát, még ha Zelenszkij nyer is. Egy hírszerző tiszt szerint 2025-ben a belső instabilitás nagyobb kockázatot jelenthet, mint a frontvonalon zajló harcok. A kampány lehetőséget adna az oroszoknak befolyásuk növelésére, felhasználva véleményvezéreket, katonákat és az ellenzéket.
Körkép-vélemény:
A cikk többi megállapítása már tipikus brit vágyvezérelt gondolkodás. Azt állítja például, hogy Zelenszkij „túlságosan függ a népszerűségtől ahhoz, hogy valódi diktátorrá válljon” és hogy vannak nála rosszabbak is. Csakhogy Zelenszkij már így is diktátor. Az ellenzéki pártokból nyolcat a háború kitörésével betiltottak. Az elnöki iroda szinte teljesen ellenőrzi a médiát, a háborús hírek száz százalékig alá vannak vetve a propagandának. Valójában a nagy kérdés nem az, hogy Zelenszkij győz-e vagy sem, hanem hogy lesz-e olyan legitim elnöke Ukrajnának, akinek jogosultságát egy esetleges jövőbeli békemegállapodás aláírására sem Moszkvában, sem Kijevben, sem Washingtonban nem kérdőjelezik meg, sem a békekötés előtt, sem pedig utána. Nyilván, az elnök legitimitásának kétségbe vonása a békemegállapodás megkötését is megkérdőjelezné.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Aurelien Morissard
Megosztás:
Címkék: béke Donald Trump fegyvernyugvás fegyverszünet orosz-ukrán háború tűzszünet Ukrajna választások Vlagyimir Putyin volodimir zelenszkij
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
