Az Ukrajna elleni támadást követő hónapokban számos elemzés született Oroszország növekvő fegyverkezéséről és a háborús gazdaságra való áttéréséről, ám a teljes kép megértéséhez szükséges számos mutató eddig kevésbé volt ismert. Ezt a hiányt pótolja most egy új jelentés, amelyet a londoni székhelyű Királyi Egyesített Védelmi és Biztonsági Tanulmányok Intézete (RUSI) elemzői készítettek. A dokumentum összefoglalja azokat a kulcsfontosságú tényezőket, amelyek lehetővé tették Moszkva számára, hogy felkészüljön egy elhúzódó, kimerítő háborúra – amelyet egyelőre Oroszország nyer. Tekintettel, hogy mégiscsak egy brit (és így radikálisan oroszellenes) agytrösztről van szó, a következtetéseket olvassuk fenntartásokkal.
A RUSI szakértői három fő területre bontották az orosz fegyverkezési kezdeményezést: az ipar mozgósítására, a pénzügyi mobilizációra és a termelés bővítésére.
Az ipar mozgósítása
Az elemzők szerint az orosz ipari szektor mozgósítása már 2022. július 6-án megkezdődött – hetekkel a 300 ezer tartalékos behívása előtt –, amikor az orosz parlament előre kidolgozott törvénymódosításokat fogadott el a védelemre, a hadiiparra és a közbeszerzési rendszerre vonatkozóan.
Ezek lehetővé tették, hogy a háború igényeire minden ipari létesítményt és az állami tartalékok anyagi eszközeit felhasználják. Emellett korlátozták az érintett munkavállalók jogait: eltörölték a szabadságukat, és napi 12 órás munkavégzésre, éjszakai, hétvégi, valamint ünnepnapi műszakokra kötelezték őket. Az állami megrendelések elutasítását megtiltották, és bővítették a védelmi árak szabályozását.
4,5 millióan dolgoznak az orosz hadiiparban
2022 májusában az orosz hadiipari vállalatok nyilvántartásában mintegy 1400, többségében állami tulajdonú cég szerepelt. Ezek közül 977 a kereskedelmi és ipari minisztérium, 166 a védelmi minisztérium, 80 a Roszkoszmosz, 43 pedig a Roszatom alá tartozott.
A védelmi iparban több mint 4,5 millió ember dolgozott – közvetlen alkalmazottként vagy beszállítóként –, ebből 25% tudományos szervezetekben, 75% pedig gyártóüzemekben.
Ez azt jelenti, hogy minden huszadik produktív korú orosz a hadiipari komplexumban tevékenykedett, és a háború kezdete óta ez a szám jelentősen nőhetett. A munkaerőt egyetemisták, műszaki iskolák végzősei, sőt még fogvatartottak is biztosítják: 2024 májusában 34 ezer elítéltet dolgoztattak kényszermunkán, és ez a szám 2025-re elérheti a 80 ezret.
Pénzügyi mobilizáció
A pénzügyi mozgósítás terén a szakértők megjegyzik, hogy Oroszország esetében „krónikusan alábecsülik a védelmi kiadásokat”. Sok külföldi elemző csak az orosz védelmi minisztérium éves, dollárban kifejezett költségvetését (2024-ben 52 milliárd dollár) veszi figyelembe, ami két torzítást okoz.
Egyrészt a vásárlóerő-paritás figyelembevételével az orosz kiadások jóval magasabbak. Másrészt a védelemre, biztonságra és hírszerzésre fordított teljes összeg 2024-ben 150 milliárd dollár volt, ami a GDP 6,7%-át tette ki. Az elemzők szerint a háború valós költségeit részben a civil tárcák büdzséje fedezi, illetve állami és esetenként magánvállalatok alapjai kompenzálják.
Kulcsszerepet játszik a Promszvjazbank (PSB), amelyet 2019-ben jelöltek ki a hadiipar támogató bankjának, főként kedvezményes hitelek nyújtásával. Az orosz kormány és vállalatok emellett titkosították egyes programjaik adatait, ami a szakértők szerint arra utalhat, hogy ezek a külföldi titkosszolgálati műveletek finanszírozására szolgálnak.
A termelés bővítése
A gyártás bővítése terén a 2022 februári műholdfelvételek elemzése azt mutatja, hogy számos orosz védelmi üzem bővült, és új létesítmények is épültek. Moszkva nagy hangsúlyt fektetett a régi haditechnika és lőszergyártás felújítására, ami költséghatékony megoldás. Az oroszok a katonai-gazdasági hatékonyság maximalizálására törekszenek, amit a „meghatározott idő alatt, adott anyagi ráfordítással az ellenséges célpontokban okozott kár mértéke” határoz meg.
Ez különösen a páncélozott járműveknél figyelhető meg: a 2023-ban leszállított 2100 tankból csupán 210 volt új. A régi szovjet légibombák (FAB-250, FAB-500 stb.) átalakításával pedig 70 km hatótávolságú siklóbombákat hoztak létre, miközben újraindították ezek gyártását is.
Körkép.sk, standard.sk
Nyitókép forrása: SITA/Ramil Sitdikov, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Megosztás:
Címkék: fegyverkezés háborús gazdaság hadiipar ipari mobilizáció orosz-ukrán háború Oroszország pénzügyi mozgósítás RUSI termelésbővítés Ukrajna
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
