Új fordulatot vett az orosz-amerikai kapcsolatok alakulása: Moszkva felajánlotta, hogy a mintegy 5 milliárd dollár értékű, az Egyesült Államokban befagyasztott orosz jegybanki tartalékból vásárolna Boeing gyártmányú repülőgépeket és alkatrészeket, amennyiben tűzszünet lépne életbe Ukrajnában – számolt be róla a Bloomberg egy moszkvai forrásra hivatkozva. Az ajánlat azért ér fel egy diplomáciai bravúrral, mert az évek óta döglődő amerikai Boeingnek iszonyatosan jól jönne ez a megrendelés, így Trump elnök számára is rendkívül csábító lehet. Az oroszok elegánsan utaltak rá, hogy gazdasági területen tudnak mit ajánlani az USA-nak – ami rossz hír az európaiaknak és Ukrajnának.

 

Bár ez az ajánlat nem feltétele a fegyvernyugvásnak, a február 18-án Rijádban megkezdett tárgyalások lassan haladnak. Kreml egyértelművé tette: a megegyezés egyik fontos eleme lehet a gazdasági szankciók enyhítése. Az orosz fél hivatalosan nem köti össze a Boeing-üzletet a harcok leállításával, de világossá teszi, hogy elvár egyfajta viszonzást.

 

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának egyik képviselője kijelentette:

 

„Az Egyesült Államok nem tárgyal semmilyen gazdasági ügyletet, amíg nincs tűzszünet.”

 

Ennek ellenére a Fehér Ház korábban már jelezte: nyitott az üzleti kapcsolatokra Oroszországgal, amiért bírálatok is érték, mivel Moszkva többször is figyelmen kívül hagyta a 30 napos ideiglenes tűzszünetre és az ukrán energetikai infrastruktúra megkímélésére vonatkozó megállapodásokat (hozzátesszük, az ukránok is).

 

Noha az Egyesült Államokban befagyasztott orosz pénzeszközök nem számítanak kiemelkedően nagynak, elegendőek lehetnek több tucat Boeing 737-es repülőgép megvásárlására, amelyek darabonkénti ára meghaladja a 100 millió dollárt.

 

Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja, Steve Witkoff Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Szentpéterváron, ahol az amerikai-orosz kapcsolatok újraformálásának lehetőségéről egyeztettek, beleértve a „vonzó üzleti lehetőségeket” is.

 

A tárgyalások egyik lehetséges területe az Aeroflot állami légitársaság szankcióinak feloldása és a közvetlen légijáratok újraindítása az Egyesült Államok és Oroszország között. Emellett Oroszország jelezte, hogy hajlandó lenne újra titánt szállítani a Boeing számára – ez a fém kulcsfontosságú az iparág számára, és Oroszország kvázi monopóliummal rendelkezik a világpiacon.

 

A háború nem jó a repülőgyártóknak és a légitársaságoknak sem

 

Az orosz légiközlekedési ágazat komoly válságba került a háború kezdetén bevezetett szigorú szankciók következtében. A légitársaságok jelenleg a megmaradt gépeik szétszereléséből nyert alkatrészekkel tartják fenn flottájukat.

 

A javaslat időzítése sem véletlen: a Boeing jelenleg nehéz helyzetben van, mivel az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi feszültségek tovább súlyosbodtak. A kínai hatóságok múlt héten leállították minden további amerikai repülőgép és alkatrész vásárlását, ami érzékenyen érintette a vállalat részvényeit. Kína a Boeing keresletének mintegy 20 százalékát adja.

 

Oroszország részben pótolhatná ezt a kiesést, hiszen polgári légiközlekedése továbbra is nagymértékben támaszkodik a Boeing 737 és az Airbus A320 típusokra. Az orosz kormány ambiciózus tervei szerint 2030-ig 990 hazai gyártású repülőgépet állítanának elő, ám a projekt számos akadályba ütközött – különösen motorproblémák és gyártási nehézségek hátráltatják a MS-21 és Superjet típusokat.

 

Motiváció a békéhez

 

A Fehér Ház szóvivője, Caroline Leavitt hangsúlyozta, hogy az esetleges gazdasági partnerség motivációt jelenthet Moszkvának a háború befejezésére:

 

„Van ösztönző Oroszország számára a háború lezárására. Talán ez egy gazdasági együttműködés lesz az Egyesült Államokkal. De ehhez előbb tűzszünetet kell látnunk.”

 

Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov is megerősítette, hogy zajlanak az egyeztetések: „A kapcsolatok zárt ajtók mögött folytak, és nem kívánjuk azokat idő előtt nyilvánosságra hozni.” – mondta.

 

A „befagyasztott vagyont repülőkért” alku jól illeszkedik abba az új, tranzakcióalapú multipoláris világrendbe, amelyet a Trump-adminisztráció próbál épp most kialakítani, és amely egyre inkább felülírja a hagyományos kereskedelmi normákat. Ez a modell jól passzol Putyin és Hszi Csin-ping világnézetéhez is, amelyet egy tavaly kiadott, 8000 oldalas közös nyilatkozatban foglaltak össze.

 

A tárgyalások kimenetele és a lehetséges üzlet alakulása kulcsfontosságú lehet a háború utáni geopolitikai és gazdasági viszonyok szempontjából. Egy biztos: mindkét félnek bőven van veszíteni- és nyernivalója.

 

Körkép.sk, bne Intellinews

Nyitókép forrása: Pixabay.com

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 1 olvasónak tetszik ez a cikk.