Itt a lista, mit nyert volna Oroszország és Ukrajna az elutasított béketervvel

Az Egyesült Államok szerdán hiába várta Ukrajna pozitív válaszát egy béketervre, amely a Krím félsziget orosz fennhatóságának amerikai elismerését, valamint az Oroszország által 2022 óta megszállt területek informális átengedését is tartalmazza. Zelenszkij újra nem élt a lehetőséggel és elutasította az amerikai béketervet, hivatalosan a Krím félsziget elengedésére hivatkozva. De mit tartalmazott a béketerv? Az amerikai Axois beszámolt a dokumentum tartalmáról.

A Párizsban múlt héten átadott egyoldalas dokumentum Donald Trump amerikai elnök „végső ajánlataként” szerepel, és a Fehér Ház szerint az Egyesült Államok készen áll arra, hogy kilépjen az egyeztetésekből, ha nem születik hamarosan megállapodás.

Trump javaslata komoly engedményeket követelne Volodimir Zelenszkij ukrán elnöktől, aki korábban többször is kijelentette: sem Krím, sem Kelet-Ukrajna megszállt területeinek elvesztését nem hajlandó elfogadni.

Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólag hajlandó lenne befagyasztani a jelenlegi frontvonalakat egy megállapodás érdekében, továbbra is elutasítja például az európai békefenntartó erők jelenlétét Ukrajnában.

Egy, az ukrán kormányhoz közel álló forrás szerint a javaslat erőteljesen Oroszország felé billen: „Nagyon konkrétan leírja, mit nyer Oroszország, Ukrajnáról viszont csak homályos általánosságokat tartalmaz.”

Ez azért nem ennyire fekete-fehér. Az ukránok is nyernének, például a zaporizzsjai atomerőművet (mégha csak az amerikaiakon keresztül is), nem pusztulna tovább az országuk, nem vesztenének tovább annyi embert… De nézzük a listákat!

Mit nyer Oroszország Trump javaslata alapján:

1. Az Egyesült Államok „de jure” elismeri a Krím orosz fennhatóságát. (Értsd: elismerik a Krím annektálását és nem tesznek ellene sem politikai, sem katonai lépéseket.)
2. „De facto” elismerik Oroszország részeként a Luhanszki terület csaknem egészét, valamint Donyeck, Herszon és Zaporizzsja megszállt területeit. (Ez egyébként jobb, mint amire az ukránok jelenlegi viszonyok között számíthattak, hivatalosan ugyanis az oroszok mind a négy megyét azok hivatalos határai mentén akarták annektálni.)
3. Ígéret arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz (de az EU-tagság lehetősége nyitva marad). (Ez sem tartalmaz újat, Nyugaton még játszanak a szavakkal, de már egyértelmű, hogy Ukrajna nem lesz a NATO tagja. Ha folytatódik a háború, azért, ha béke jön, akkor azért.)
4. A 2014 óta bevezetett szankciók feloldása. (Ez elég komoly nyereség az oroszok számára, ugyanis nem csak a 2022. után bevezetett szankciókról van szó. Ez egyértelmű részgyőzelem Moszkva számára.)
5. Fokozott gazdasági együttműködés az Egyesült Államokkal, különösen az energiaszektorban és az iparban. (Ez Oroszországnak és az USA-nak is előnyös, és jelzi, hogy az USA-nak az oroszokkal való együttműködés Kína és Irán ellensúlyozására sokkal fontosabb, mint Ukrajna.)

Mit kapna Ukrajna Trump javaslata szerint:

1. „Erőteljes biztonsági garanciák” egy európai országokból álló ad hoc csoport részvételével, amelyhez nem európai országok is csatlakozhatnak. Az USA részvételéről nincs szó. (Fontos, hogy a NATO szerepvállalása kizárt. Azt azonban látni kell, hogy az USA nélkül ezek a biztonsági garanciák nem sokat érnek, lévén, hogy az európaiak képességei csak évek múlva és szok százmilliárd eurónyi befektetés után lesz képes valódi elrettentő erőt mutatni Oroszországgal szemben.)
2. Az orosz megszállás alatti kis terület visszaadása a Harkivi területen.
3. Szabad hajózás és átkelés a Dnyeper folyón, amely több szakaszon is a frontvonal mentén húzódik. (Ez az ukránoknak komoly előny, és lényegében biztonságos hozzáférést kapnak a Fekete-tengerhez.)
4. Kártérítés és újjáépítési támogatás – bár a finanszírozás forrását a dokumentum nem részletezi.

A terv egyéb elemei:

A zaporizzsjai atomerőmű – amely Európa legnagyobb ilyen létesítménye – Ukrajna területének számítana, de amerikai üzemeltetés alá kerülne. Az erőmű villamos energiát szolgáltatna mind Ukrajnának, mind Oroszországnak.

A dokumentumban szerepel továbbá az Egyesült Államok és Ukrajna között aláírás előtt álló ásványkincs-egyezmény is, amelyet Trump csütörtökre ígért.

A béketerv Steve Witkoff, Trump különmegbízottja és Vlagyimir Putyin több mint négyórás találkozója után készült el. A Financial Times szerint Putyin a terv ismertetése után jelezte hajlandóságát a jelenlegi frontvonalak mentén történő tűzszünetre, amit sokan a békeszándék első komolyabb jelének tartanak – bár az európai tisztviselők szkeptikusak.

A következő lépések:

Witkoff a hét második felében ismét Moszkvába látogat, immár negyedik találkozójára Putyinnal. Eközben Marco Rubio külügyminiszter és Witkoff is lemondták részvételüket a szerdai londoni tárgyalásokról, ahol az USA, Ukrajna, Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság képviselői találkoznak. Az amerikai delegációt Keith Kellogg, Ukrajna különmegbízottja vezeti majd.

Bár hivatalosan az amerikai külügyminiszter „‘logisztikai problémákkal” indokolta távolmaradását a londoni találkozótól, a kifogás átlátszósága arra utal, hogy az európaiak és az ukránok továbbra is magas lóról kommunikálnak és elutasítják az egyébként – körülményekhez képest – Ukrajna számára sem annyira rossz béketervet.

Egy amerikai tisztviselő szerint az ukrán fél jelezte, hogy inkább egy 30 napos tűzszünetről kívánna tárgyalni Londonban, nem pedig Trump béketervéről. Ezért döntöttek úgy, hogy Rubio nem utazik a brit fővárosba, de az egyeztetések folytatódnak.

A Fehér Ház szóvivője szerint „a tárgyalások folytatódnak, és remélhetőleg jó irányba haladnak”.

Kijev kész tárgyalni, de nem kapitulálni

A teljes kép

A teljes képhez hozzátartozik, hogy az európaiak azért gáncsolják az amerikai béketörekvéseket, mert el akarják kerülni a politikai arcvesztést. Az ígért ukrán győzelem helyett egy vereséggel felérő arcvonal alakult ki. A másik ok, hogy amíg folyik a háború, addig Európában óriási kölcsönöket lehet erre hivatkozva felvenni az adófizetők terhére úgy, hogy annak egy részét a világ egyik legkorruptabb országán keresztül áramoltatnák át. Magyarul: lehet belőle lopni. A harmadik szempont, hogy főleg a britek és franciák szeretnék kieszközölni, hogy a tárgyalásokon ők is helyet kapjanak, mert akkor részt kérhetnek a megmaradt Ukrajnából, különösen Odessza és környéke érdekli a briteket. 

Azt azért érdemes kiemelni, ha az USA tényleg hátat fordít ennek a konfliktusnak, az Ukrajna számára katasztrofális lenne, gyakorlatilag összeomlana. Az európaiak ugyanis nem tudják helyettesíteni az amerikai képességeket. Ennek is megvan azonban a maga geopolitikai logikája. Ha Ukrajna összeomlik, a globalisták újra csúcsra járathatják az orosz fenyegetésre alapozva a háborúpárti propagandát. Egyúttal sarokba szoríthatják az USA-t is, mert abból indulnak ki, hogy Washington nem engedheti, hogy az oroszok nyugatabbra jussanak.

Egyszerűbben fogalmazva: minél nagyobb veszély leselkedik Európára, az amerikaiaknak annál fontosabb biztosítani azt a védernyőt Európa számára, amit egyébként szeretnének leépíteni. Ha a védernyő marad és Trump elbukja a béketermtést, és esetleg a következő amerikai elnökválasztáson visszatérnek a demokraták, akkor minden mehet tovább, mint Obama elnök regnálása idején. Amerikai adófizetők pénzéből biztosított katonai jelenlét védené a globalista elit befektetéseit Európában és szerte a világban…

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evgeniy Maloletka