Feszültségek a béketárgyalások körül: Ukrajna és Európa ellenjavaslatokkal reagáltak az amerikai békekezdeményezésekre

Ukrajnai és európai tisztségviselők közösen (!) az elmúlt héten határozottan elutasították az Egyesült Államok bizonyos javaslatait az orosz–ukrán háború lezárására, és saját ellenjavaslatokat fogalmaztak meg a területi kérdések, a szankciók, a biztonsági garanciák és Ukrajna haderejének jövőbeli mérete kapcsán – derült ki a Reuters birtokába jutott dokumentumokból. A javaslatokból első ránézésre is látszik, hogy azok nem a béke elősegítését szolgálják.

Az április 17-én Párizsban, majd április 23-án Londonban tartott egyeztetések során készült tervezetek bepillantást engednek abba a háttérdiplomáciába, amelyet Donald Trump amerikai elnök gyors háborúlezárási törekvései indítottak el.

A főbb nézeteltérések a dokumentumok alapján a területi kérdések rendezésének sorrendjében, az Oroszországgal szembeni szankciók feloldásában, a biztonsági garanciák részleteiben és Ukrajna jövőbeli katonai képességeiben rajzolódnak ki. Bár korábban is szivárogtak ki részletek a tárgyalásokról, a Reuters által látott szövegek most először mutatják be teljeskörűen az eltérő álláspontokat.

Az első dokumentum, amely Steve Witkoff, Trump megbízottja által Párizsban ismertetett javaslatokat tartalmazza, az „Amerikai Egyesült Államok végleges ajánlataként” van megjelölve. A tervezetet európai tisztségviselők adták át az ukrán félnek a források szerint.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter „széles keretként” írta le a javaslatokat, amelyek célja a nézetkülönbségek feltérképezése volt, míg JD Vance alelnök később úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok egyértelmű ajánlatot tett le mindkét fél elé, és ideje megállapodásra jutni – különben Washington kivonul a békefolyamatból.

A második dokumentum (a válaszjavaslat dokumentuma), amely az ukrán és európai tisztségviselők londoni tárgyalásai nyomán született, a héten került át az amerikai félhez. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a londoni javaslatok alapján készült dokumentum már Trump asztalán fekszik. Eközben Steve Witkoff pénteken Moszkvába érkezett, ahol találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ez a diplomáciai erőfeszítés a legintenzívebb béketörekvés azóta, hogy 2022 februárjában Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját. Jelenleg az orosz erők az ukrán terület közel egyötödét tartják ellenőrzésük alatt.

Területek, biztonság, szankciók

A Witkoff-féle javaslatok részeként az Egyesült Államok jogilag elismerné Oroszország fennhatóságát a 2014-ben annektált Krím-félsziget felett, valamint de facto módon a déli és keleti ukrán területek felett, amelyeket jelenleg Moszkva ellenőriz.

Ezzel szemben az ukrán és európai ellenjavaslat nem is tárgyalja a területi kérdéseket, azok megtárgyalását szigorúan a tűzszünet megkötése utánra halasztaná, plusz, nem ismeri el Oroszország fennhatóságát egyetlen ukrán terület felett sem, beleértve a Krímet.

A Krím kérdésében kiéleződtek a feszültségek a héten: Trump kritizálta Zelenszkijt, miután az ukrán elnök ismételten kijelentette, hogy Kijev nem ismeri el a félszigetet orosznak. Trump a Time magazinnak adott pénteki interjúban úgy fogalmazott: „Krím Oroszországé marad”, és nem hiszi, hogy Ukrajna valaha is csatlakozhat a NATO-hoz.

Ez már szinte az ukrán győzelmi terv…

A biztonsági garanciák kapcsán a Witkoff-dokumentum „erős biztonsági garanciát” ígér Ukrajnának európai és más baráti államok közreműködésével, de konkrétumokat nem közöl, és kimondja, hogy Kijev nem csatlakozik a NATO-hoz.

Ezzel szemben az ukrán és európai javaslat kimondja: ne legyen korlátozás az ukrán hadsereg méretére, és ne legyen tilalom arra sem, hogy szövetségesek katonai erőket állomásoztassanak Ukrajnában. Emellett egy NATO 5. cikkelyéhez hasonló, kölcsönös védelmi garanciát kérnek, az Egyesült Államok közreműködésével.

A gazdasági kérdéseket illetően a Witkoff-javaslatok értelmében a Krím annektálása miatt bevezetett szankciók feloldásra kerülnének. Az ellenjavaslat viszont csak fokozatos szankcióenyhítést engedne meg a tartós béke elérése után, fenntartva a lehetőséget, hogy megszegés esetén visszaállítsák a büntetőintézkedéseket. Emellett Kijev pénzügyi kártérítést követelne a háborús károkért a befagyasztott orosz vagyonból, míg a Witkoff-dokumentum nem jelöl meg forrást.

Fokozódó nyomás

Mind Kijev, mind Moszkva igyekszik azt mutatni Trump felé, hogy haladást érnek el a béketárgyalásokban, miután az Egyesült Államok kilátásba helyezte, hogy megszünteti közvetítői szerepét.

Zelenszkij csütörtökön azt mondta, a londoni tárgyalások „nem voltak könnyűek, de építő jellegűek” voltak. Három európai diplomata ugyanakkor a Reutersnek arról számolt be, hogy kezdetben konstruktívnak látták a párizsi tárgyalásokat, de később nőtt az aggodalom, hogy az amerikai tárgyalófelek egyre nagyobb nyomás alatt állnak egy gyors megállapodás érdekében, és ez a folyamat Ukrajnát és Európát is sarokba szoríthatja.

A londoni találkozó célja az volt, hogy összehangolják az európai és ukrán álláspontot, amelyet Keith Kellogg, az amerikai fél képviselője vitt vissza Washingtonba.

Mit kell látni a sorok között?

Az európai-ukrán javaslatok, vagy az európaiak által Ukrajna szájába adott javasolatok azok, amelyek miatt az oroszok csípőből el fogják utasítani ezt az ellenajánlatot. Egyrészt, a tűzszünet és a béke lényege az lenne, hogy egyik fél sem használhassa fel azt erői rendezésére és újbóli támadásra. Az ukránok erre garanciaként a NATO 5-ös cikkely szerinti védelmét kapnák, de Oroszország nem kapna semmit. Tekintve, hogy a területrendezésben sem egyeznének meg, ez csak idő nyerés Ukrajnának. Ráadásul még európai csapatokat is beküldenének Ukrajnába, amit Moszkva csípőből elutasít.

Az pedig, hogy Ukrajna katonai erejét nem korlátoznák, lényegében annak beismerése, hogy egy újabb háború magvait akarják elvetni Kijevben, Londonban és Párizsban.

Ha Brüsszel nem is, London és Párizs nyilván tisztában volt vele, hogy ilyen feltételeket Moszkva nem fog elutasítani. Mivel nem Moszkvának, hanem Washingtonnak küldték meg, valójában Donald Trump elnököt próbálják kellemetlen helyzetbe hozni.

A nagyképen azonban nem változik érdemben semmi: az oroszok jobban állnak a fronton, az amerikaiaknak pedig Oroszország fontosabb partnerként, mint Ukrajna. A britek és franciák pedig csak alkualapnak próbálják használni az ukránok helyzetét. Az európaiak által lediktál javaslatcsomag nem több, mint politikai játszma Trumppal szemben, de semmilyen hozadékot nem tartalmaz Ukrajna számára.

Az európaiakra Washington sem kíváncsi

Nem csak Moszkva utasítaná ugyanis el, hanem Washington is. Az USA aligha fog kockáztatni egy atomháborús helyzetet Ukrajnáért csak amiatt, mert a britek és franciák globalista meggyőződésből úgy vélik, elvárhatják ezt Amerikától. Márpedig a NATO 5. cikkelye szerinti védelem azt jelentené, ha Ukrajnát ismét megtámadnák, az USA beszállna oldalán a háborúba. Tegyük fel a kérdést: ha ezt komolyan gondolják, miért nem szerepel a javaslatban, hogy Ukrajna ha de jure nem is, de facto elismeri, hogy elvesztette a területeket, és – ahogy azt korábban már rebesgették – katonai úton nem próbálja meg őket visszaszerezni?

Az európai-ukrán csomag tehát Washington és Moszkva számára is elfogadhatatlan, és az eredménye az lesz, hogy az USA Európára hagyja a háború terheit. Az egyetlen csoport, aki nyer ezzel, az a globalista pénzügyi elit lesz – mert hiszen az ő javukra adósítják meg az EU vezetői Európát azért, hogy fenntartsák Ukrajna hadseregét, az ukrán államot, újjáépítsék Ukrajnát, felfegyverezzék Ukrajnát, és felvegyék Ukrajnát az EU-ba…

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana