Brüsszel B-tervet készít elő a magyar vétó megkerülésére – de még a támogatói szerint is iszonyúan veszélyes játszma lenne

Brüsszel B-tervvel készül az Ukrajna EU-csatlakozási folyamatát blokkoló magyar vétó megkerülésére. Az ukrán Jevropejszka Pravda terjedelmes cikkben elemezte a a terv előnyeit, és oltári buktatóit – merthogy azokból is van bőven. Ami igazán megdöbbentő, az az, hogy még a kőkemény ukránpárti brüsszeliták is szkeptikusak a tervvel kapcsolatban, és az oka prózai: attól tartanak, hogy ha Magyarországot kirekesztik a döntéshozásból, ki fog derülni, hogy nem csak Budapest akadályozná meg Ukrajna uniós csatlakozását. Hab a tortán, hogy az alább bemutatásra kerülő brüsszeli mesterterv azzal számol, hogy legkésőbb jövő áprilisban a jelenlegi magyar kormány megbukik, az új pedig zöld utat ad Ukrajna uniós csatlakozásának. Ennél nyilvánvalóbb beismerő vallomásra a magyar (és más) belügyekbe való beavatkozás kapcsán nincs is szükség.

Két csomag, kínos politikai dilemmák

Jelenleg Ukrajna és Moldova uniós csatlakozása egy csomagban van, vagyis jelen pillanatban a két ország együtt haladna az uniós csatlakozás lépcsőfokain. Ez azt jelenti, hogy amíg az egyik nem tudja elkezdeni a folyamatot, addig a másik sem.

Brüsszelnek ez nem csak Ukrajna miatt okoz problémát, hanem Moldova miatt is. A moldovai választáson támogatott Nyugat-barát Maia Sandu elnök és kormánya azt ígérte a választóinak, hogy  három éven belül megkezdik az uniós csatlakozási folyamatot. De mivel „egy csomagban” vannak Ukrajnával, Ukrajna csatlakozását pedig Magyarország támogatja, Moldova is egy helyben topog. Csakhogy szeptemberben ott is parlamenti választás lesz, 

és Brüsszel Maia Sandu és társai esélyeinek növelése érdekében addigra szeretné ezt a politikai előnyt biztosítani Moldovának. Csakhogy Orbán Viktor kormánya Magyarországon leghamarabb áprilisban bukhat meg (ha egyáltalán ez megtörténik). Brüsszelt szorítja az idő. Ez motiválta a B-terv kidolgozását.

A B-terv egy üres politikai lufi

A magyar vétót valójában nem tudják megkerülni. Az uniós csatlakozás nem olyan, mint egy migrációs paktum, ott ténylegesen egyhangú szavazásra van szükség. Vagyis Magyarország vétója nem kerülhető meg.

Brüsszel ezért azt eszelte ki, hogy úgy tesz, mintha nem lenne magyar vétó. Mármint a tévékamerák előtt.

Első lépésben szétszedik az Ukrajna-Moldova csomagot, hogy Moldova ténylegesen megkezdhesse az uniós csatlakozási folyamatot.

Ukrajna és a propaganda fenntartása érdekében pedig létrehoznának egy Magyarország nélküli, a többi 26 tagból álló blokkot, ami nem hivatalosan elkezdené Ukrajnával a tárgyalásokat és az egyeztetéseket a csatlakozási mérföldkövekről.

Ez persze csak az ukrán és az európai közvéleménynek szólna. A terv leggyengébb pontja az, hogy sokat lehet ugyanis nyilatkozni a sajtóban a közös találkozókról, de egyiknek sem lenne semmilyen kötelező érvényű súlya. Ukrajna látványosan mímelné, hogy elindult a csatlakozás útján, ténylegesen azonban ugyanott maradna, mint most. 

Az a legnagyobb félelmük, hogy kiderül, nem csak Magyarország lóg ki a sorból

Az ukrán lap cikke azért érdekes, mert tényleg minden szempontból körbe járta a témát, és fel is hívta a figyelmet Brüsszel B-tervének egyik megdöbbentő részletére. Még az ötlet támogatói is attól tartanak, hogy több kárt okoznak, mint hasznot.

Ha ugyanis a 26 ország külön vág neki az Ukrajnával való egyeztetésnek, könnyen kiderülhet, hogy más országok sem repesnek az örömtől Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán.

Az ukrán lap Szlovákiát említette példaként, de azért sejthető, hogy több olyan ország is van, amely eddig Magyarország politikai szélárnyékába húzódva eljátszotta Ukrajna nagy támogatóját, de éles helyzetben nyilván fenntartásokkal élne. Ilyen Románia, amely az ukrajnai román kisebbség jogfosztását a magyarokhoz hasonlóan rendkívüli mértékben helyteleníti, de a szokásos román politikai magatartás miatt csak nagyságrendekkel halkabban meri azt szóvá tenni.

Van a dolognak azonban egy másik dimenziója is. Ha Ukrajna miatt létrehozzák a „párhuzamos nemhivatalos tárgyalások” intézményét, az precedens értékű, és más országokra is alkalmazni lehetne. Azok az uniós tagállamok, amelyeknek valamilyen vitája van tagjelölt országokkal, és az uniós csatlakozással kapcsolatos vétójogukat alkalmazzák zsarolópotenciálnak, tiltakozhatnak az ötlet ellen.

Ilyen ország Bulgária, amely Észak-Macedóniával folytatott vitáiban használja erőteljesen a macedón uniós csatlakozás blokkolását. Lehet, hogy nem venne részt a párhuzamos tárgyalásokba. Ha 27-ből egy ország kilóg, az még megmagyarázható. Ha kettő, az már hitelvesztés.

Ráadásul nem csak Bulgária dönthet így. Az osztrákok már jelezték, hogy ha megvalósulna az említett B-terv, akkor ők azt más tagjelölt országok szemben is alkalmaznák. Ez olyan rizikófaktor, amit még az ukránpárti brüsszeliták is vonakodnak bevállalni.

A kulcskérdés: Bukik-e Orbán jövő áprilisban

Brüsszel B-terve bevallottan abból az alapfelvetésből indul ki, hogy mozgást mímelve fedezetlen csekket lobogtat majd a sajtóban, arra számítva, hogy csak jövő áprilisig kell várnia, mert akkor majd Orbán Viktor kormánya megbukik, és egy Ukrajnával szemben megengedőbb kormány kerül hatalomra.

Erre azonban – ahogy arra még a Jevropejszka Pravda is felhívta a figyelmet – semmi garancia nincs. Orbán Viktor jövő áprilisban megnyerheti a választást, és a Brüsszel B-terve erre az eshetőségre már semmilyen megoldást nem ad.

Az ukrán lap egyébként kiemelte (és már nem először), hogy bármilyen kormánya is legyen Magyarországnak jövő áprilistól, a magyar kisebbség helyzetét illetően (ami az ukrán csatlakozási folyamat blokkolásának egyik fő oka) Kijevnek mindenképp kompromisszumot kellene kötnie.

A lap egyébként sokkal járhatóbb útnak tekinti azt, ha a magyar kormánnyal Brüsszel kiegyezne, és a blokkolt uniós támogatások feloldásával engedményeket csikarna ki Budapestből.

Mi a fentiekhez annyit mindenképp hozzáteszünk, hogy a felvázolt tervek és szándékok egyértelmű jelei annak, hogy Brüsszel minden követ meg fog mozgatni, hogy maga és Ukrajna javára befolyásolja a jövő évi magyarországi országgyűlési választást.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Christoph Soeder, Pool Photo via AP