A teljes orosz atomfegyver-arzenál titkaira fény derült – nagy fogást emlegetnek a nyugatiak

A nyugati sajtóban minden lehetséges szuperlatívusz alkalmazásával terjesztik azokat a cikkeket, amelyek állítólag rendkívül részletes információkat árulnak el az orosz nukleáris bázisokról. A sztori szerint újságírók feltárták Oroszország stratégiai fegyverarzenáljának modernizációját, olyan részletességgel, hogy még a biztonsági kamerák helyét és márkáját is tudják. A Der Spiegel német magazin és a dán Danwatch oknyomozó központ egyedülálló dokumentumokat gyűjtött össze közbeszerzési adatbázisokból, amelyek felfedik: Moszkva gőzerővel korszerűsíti atomfegyver-rendszereit, de a titoktartás szempontjából komoly rés van a pajzson.

Az egyik feltárt helyszín a Jasznij melletti bázis, ahol az Avangard típusú hiperszonikus rakéták kaptak helyet – ezekre Vlagyimir Putyin orosz elnök már 2020-ban „legyőzhetetlen fegyverként” hivatkozott, amelyekkel szemben a nyugati légvédelem teljesen hatástalan.

A kiszivárgott anyagok között nemcsak a létesítmények belső felépítését és technikai védelmi rendszereit részletező dokumentumok szerepelnek, hanem olyan triviálisnak tűnő, ám katonai szempontból érzékeny adatok is, mint a katonák étkezési és alvási helyei, a szabadidős tevékenységek típusa, vagy éppen az edzőgépek márkái.

Szupertitkos technikai részletek a nyilvánosság előtt

A dokumentumokból kiderül például, hogy háromsoros elektromos kerítéssel védik a bázisokat, szeizmikus és radioaktivitás-érzékelőkkel, robbanásálló nyílászárókkal, megerősített betonépítményekkel és bonyolult riasztórendszerekkel. A Danwatch szerint néhol még a belső biztonsági kamerák pontos típusa és elhelyezése is szerepelt a fájlokban.

„Ez a hírszerzési információk csúcsa” – jelentette ki Philip Ingram, a brit hadsereg egykori hírszerző parancsnoka. A szakértő szerint már az olyan adatok, mint az elektromos hálózat kialakítása vagy a vízellátás forrása, kulcsot adnak ahhoz, hogy egy külső fél megértse a rendszer működését és gyengeségeit – így pedig célzott támadást tervezhessen.

A nyugati nyomok és a Knauf-botrány

A vizsgálat rávilágított arra is, hogy az orosz hadsereg a nyugati szankciók ellenére továbbra is európai gyártók termékeit használja katonai célokra. A németországi központú Knauf építőanyag-gyártó például több orosz katonai beruházás beszállítója volt. Bár a cég a háború kitörése után kritikák kereszttüzébe került, leányvállalatai továbbra is aktívak Oroszországban – mindezt a német anyacég irányítása alatt.

„A Knauf neve, logója és termékei még mindig jelen vannak Putyin despota államában” – fogalmazott a Der Spiegel.

A biztonsági reformok ellenére kiszivárgott információk

Moszkva a közelmúltban több lépést is tett a katonai közbeszerzések titkosítása érdekében: 2020 decemberében az orosz parlament elfogadott egy törvényt, amely szigorította az eljárásokat, és új adatbázist hoztak létre, amelyhez csak ellenőrzött hazai cégek férhetnek hozzá. Ennek ellenére a Danwatch és a Der Spiegel újságírói többek között orosz, kazah és belarusz szervereken keresztül hozzáfértek olyan dokumentumokhoz, amelyek stratégiai nukleáris bázisok terveit tartalmazták.

A Der Spiegel hangsúlyozta: nem hozták nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek közvetlen biztonsági kockázatot jelenthetnek. A magazin szerint a nyugati hírszerző szervek évek óta figyelemmel kísérik az orosz nukleáris infrastruktúra fejlesztését, és értetlenül állnak a nyilvánosan elérhető adatmennyiség előtt.

„Ez súlyos biztonsági kudarc Oroszország részéről. Az ilyen szintű, érzékeny információknak semmilyen formában nem lenne szabad kikerülniük a nyilvánosságba”

– nyilatkozta Ingram a Danwatch-nak.

Ez bármi lehet – szenzációtól a kacsáig

Azt azért érdemes kiemelni, hogy a nyugati sajtóban ilyen horderejű cikkek nem szoktak csak úgy megjelenni, főleg nem a nukleáris atomütőerő témájában.

Jelen pillanatban azt is nehéz megállapítani, hogy mi volt a cikk megszellőztetésének és módszeres terjesztésének célja. Annyi biztos, hogy a nagy szenzációt kiváltó cikkek néhány nappal azután kerültek napvilágra, hogy Friedrich Merz német kancellár bejelentette, négy nyugati ország (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az USA) engedélyt adtak Ukrajnának, hogy Oroszország mélységi területeit is támadja.

2023-ban az ukránok egyszer már beletrafáltak egy orosz stratégiai előrejelző rendszerbe. Az amerikaiak rögtön jelezték, hogy az ilyen csapásokat nem fogja tolerálni Kijev részéről. A stratégiai előrejelző rendszerek olyan radarrendszerek, amelyek az ellenséges atomfegyverek érkezését hivatottak előrejelezni. Ha egy ilyen létesítmény kilövésre kerül, azt minden atomhatalom biztonsági okokból úgy kezelheti, mintha ellenséges atomcsapás lenne ellene folyamatban. Magyarul: Kijev már akkor is az atomháborút kockáztatta.

Miért árulták el, hogy rendelkeznek az érzékeny infókkal?

Mindazonáltal, ne legyenek illúzióink a tekintetben, hogy a titkosszolgálatok hagyták volna a cikkek megjelenését, ha nem akarták volna, hogy az információik kitudódjanak. És épp ezért van itt egy ellentmondás: miért árulták el az oroszoknak, hogy ilyen részletes információkkal rendelkeznek? A cikkekben megszólított elemzők beosztása és az, ahogy az információk súlyát elég vehemensen próbálják felértékelni, arra utal, hogy a nyugati titkosszolgálatok nagyon is akarták, hogy lapok leközöljék a cikkeiket.

Több lehetséges válasz is van.

Az egyik, hogy a nyugat így üzent a Taurus rakéták Ukrajnának történő esetleges átadása miatt Németországot fenyegető Moszkvának: pontosan tudjuk, hova csapjunk le úgy, hogy a legtöbb kárt okozzuk.

A másik lehetőség, hogy a mainstream sajtó így akarja elbagatellizálni az orosz fenyegetéseket a nyugati nagyhatótávolságú fegyverekre adott válasz kapcsán. Mondván, lám, lépéselőnyben vagyunk, nem kell tartani az orosz reakciótól.

A harmadik lehetőség, és ez a leglogikusabb, hogy a nyugatiak alibit akarnak gyártani arra az esetre, ha az ukránok érzékeny stratégiai létesítményeket támadnak nyugati fegyverekkel. Mert így azt mondhatják, Ukrajna nem a nyugati hírszerzés segítségével találta telibe az egyik orosz bázist, hanem nyilvánosan hozzáférhető adatok alapján célzott. Mert hisz’ az újságírók is hozzáfértek ezekhez az információkhoz. 

Tekintettel arra, hogy a nyugati bejelentések a nagyhatótávolságú fegyverek kapcsán már jóval azután jelennek meg, hogy a tényleges átadás megtörtént, lehet aggódni. Ha a harmadik magyarázat bizonyul igaznak, akkor Ukrajna várhatóan orosz bázisokat fog támadni nyugati fegyverekkel, és ennek ágyaznak meg már most a nyugati lapok. Hogy a közvélemény ne háborodjon fel a harmadik világháború réme miatt.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: Mesterséges intelligenciával készített tartalom