Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij egyaránt értelmetlennek nyilvánították a tűzszüneti tárgyalásokat, miután a május 16-án Isztambulban tartott első közvetlen találkozón Putyin nem jelent meg. A márciusban az Egyesült Államok által javasolt 30 napos tűzszünetből így semmi sem lett: az eddigi két isztambuli találkozó csupán hadifogolycseréhez vezetett. Egyre nyilvánvalóbb, hogy a tárgyalások a háború jelenlegi fázisában nem hoznak áttörést.
Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy „terrorista szervezetté degenerálódott”, miután egy brjanszki vasúti híd felrobbant egy utasszállító vonat alatt – az orosz hatóságok szerint ukrán partizánakció történt. Ukrajna nem vállalta a felelősséget, de elég egyértelmű, hogy Kijev áll a háttérben, ha hivatalosan tagadható módon is. Emellett Kurszkban is több gyanús vonatkisiklás történt.
Zelenszkij szerint a tárgyalások már sehova sem vezetnek. A június 3-i isztambuli találkozón Oroszország ismét ugyanazokat az ultimátumokat adta elő, amelyeket már korábban is, kiegészítve egy írásos hatpontos listával. Oroszország a szankciók enyhítéséhez köt minden engedményt.
Körkép-vélemény:
Mi azért kiemeljük, hogy nem igaz, hogy az orosz feltételek nem változtak, csak épp nem abba az irányba, amerre Ukrajna szerette volna. Az oroszok jóval keményebb listát adtak át június 4-én az ukránoknak. Míg a korábban a megszállt területekről történő ukrán csapatkivonások szerepeltek a feltételek között (az annexió hivatalos elismerése nélkül), most már a négy, oroszok által teljesen meg nem szállt ukrán megye orosznak való hivatalos elismerése szerepelt benne. Moszkva kíméletlenül jelezte, hogy Ukrajna saját maga alatt vágja a fát azzal, hogy eszkalál a rendezés helyett. Az érem másik oldala, hogy ez azt jelzi, hogy Ukrajna stratégiája kvázi a világháború kirobbantása. Mivel egyedül nem megy, a Nyugatot is bevonná a háborúba nem csak pénz, paripa és fegyver keretében, hanem hivatalosan, katonai erő szempontjából is. Tegyük hozzá, hogy egyes országok ebben kifejezetten támogatják Kijevet, elsősorban itt Nagy-Britanniáról van szó.
Fokozódó háborús cselekmények
Miközben a tárgyalások formálisan zajlottak, mindkét fél intenzíven készült a hosszú háborúra. Május végén Oroszország az eddigi legnagyobb rakétatámadását indította Ukrajna városai ellen. Válaszul Ukrajna június 1-jén elindította a látványos „Pókháló-hadműveletet”, melynek során több orosz stratégiai bombázót semmisítettek meg dróntámadással. Két nappal később egy 1100 kg-os víz alatti robbanószerkezettel próbálták megsemmisíteni a Kercsi hidat.
Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) egyre gyakrabban alkalmaz hazai gyártású rakétákat és drónokat, ami csökkenti a nyugati függőséget, és egyúttal új dimenzióba helyezi az ukrán hadviselést.
Tárgyalási patthelyzet
Zelenszkij delegációja egy 22 pontos követeléslistát terjesztett elő, melynek élén az azonnali tűzszünet állt. Oroszország viszont mindössze egy kétnapos frontvonalbeli tűzszünetet ajánlott fel a holttestek összegyűjtésére. Zelenszkij ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott:
„Oroszország minden diplomáciai halasztással a világ arcába nevet, és azokéba is, akik nem akarnak nagyobb nyomást gyakorolni rá.”
Hosszú háborúra való felkészülés
Miközben az Egyesült Államok szerepvállalása visszaesőben van, az Európai Unió lép elő fő támogatóvá. A „dán modell” keretében 1,3 milliárd eurót fektetnek Ukrajna hadiiparába. A támogatás első részletét – 428 millió eurót – Dánia, Svédország, Kanada, Norvégia és Izland biztosítja. A cél: hazai gyártású tüzérségi eszközök, rakéták, drónok és páncéltörő fegyverek előállítása. A pénz egy része befagyasztott orosz vagyonból származik.
Ukrajna 2025-ben 2,5 millió drónt kíván gyártani, és új befektetési mechanizmusokat dolgoznak ki annak érdekében, hogy Ramstein-koalícióhoz tartozó országok hadiipari cégei termelést indítsanak Ukrajnában.
Oroszország sem tétlen: a bne IntelliNews szerint drón- és rakétagyártásuk immár meghaladja az USA, EU és Ukrajna összesített termelését, köszönhetően részben a kínai támogatásnak. A Donbaszban új offenzíva indult, 50 ezer katonát csoportosítottak át a korábban visszafoglalt Kurszk térségéből.
USA háttérbe húzódása – EU előretörése
Donald Trump elnöksége alatt az USA nem vezetett be újabb szankciókat Oroszország ellen, és fegyverszállítások is csak korábban elfogadott csomagokból történnek. Ezzel szemben Ursula von der Leyen megerősítette, hogy az EU összehangolt szankciókat szeretne az Egyesült Államokkal, elsősorban az energiaszektort és az orosz finanszírozási forrásokat célozva.
Az EU 18. szankciós csomagja a Nord Stream-projektekhez köthető cégeket és az olajársapka szigorítását tartalmazza majd. Ugyanakkor aggodalom övezi Lindsey Graham amerikai szenátor által javasolt 500%-os vámemelést, amely az európai energiaellátásra is veszélyt jelentene. Graham jelezte, hogy készen áll az indítvány módosítására.
Két gazdaság, két válságkép
Ukrajna gazdasági kilátásai egyre borúsabbak. A 2022-es mélypont után beindult helyreállítás lendülete mára kifulladt. Az első negyedévben 7,4%-kal csökkentek az exportbevételek (jórészt azért, mert az USA jelentősen olcsóbban kínálja a kukoricát és acélt a piacon, márpedig ez a két termék Ukrajna fő exportáruja).
Az ipari termelés 6,1%-kal, az építőipar 11%-kal esett vissza. Az infláció 40% fölé ugrott a termelői árak terén. Bár a haditermelésből származó tőkeinjekció és termékeladás értékben nőtt, ezek inkább nominális sikerek, nem szerkezeti fejlődés eredményei. Ráadásul Ukrajna két fő exportcikke – a kukorica és a fém – kezd versenyképtelenné válni a világpiacon.
Közben az EU 2 milliárd eurós támogatásától esett el Ukrajna egy csúszó reformhatáridő miatt, míg a DCFTA keretében megszűnt vámmentességek további 800 millió eurós veszteséget jelentenek.
Oroszország gazdasága is szenved. Bár nominálisan 1,4%-kal nőtt az első negyedévben, reálértelemben visszaesett. Az infláció 10% körüli, az alapkamat pedig 21%, ami rendkívüli terhet ró a vállalatokra. A költségvetési hiány előrejelzése 1,7%-ra emelkedett, a Nemzeti Jóléti Alap pedig ötéves mélypontra süllyedt. Ugyanakkor a pénzügyi manőverezési tér még jelentős: a bankrendszerben 20 billió rubel likviditás van, az adóterhelés pedig továbbra is alacsony, így Moszkva még évekig képes lehet finanszírozni a háborút.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Mesterséges intelligenciával készített tartalom
Megosztás:
Címkék: béketárgyalások EU fegyverkezés gazdasági válság háború Oroszország szankciók Trump tűzszünet Ukrajna
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
