Június 22-én hajnalban az Egyesült Államok nehézbombázókat vetett be Irán három legfontosabb földalatti nukleáris létesítménye ellen – Fordó, Natanz és Iszfahán – válaszul az Izrael elleni iráni rakétatámadásokra. A támadás után nemcsak katonai, hanem stratégiai és politikai szempontból is új szintre emelkedett a feszültség, hiszen Irán immár nem csupán Izraellel, hanem közvetlenül egy globális nagyhatalommal áll szemben. A Magyar Külügyi Intézet elemzése felhívja a figyelmet, hogy az iráni rezsim megbuktatása magában hordozza egy széles, regionális háború kialakulását is. Iránnak ez is egy túlélési stratégia, forgatókönyvből pedig nincs hiány.
IDŐKÖZBEN ÉRKEZTEK OLYAN INFORMÁCIÓK, HOGY MÉG AZ AMERIKAIAK CSAPÁSA ELŐTT (A NEHÉZBOMBÁZÓK 37 ÓRÁN ÁT REPÜLTEK A CÉLIG) AZ IRÁNIAK SIKERESEN EVAKUÁLTÁK AZ EDDIG 60 SZÁZALÉKOSRA DÚSÍTOTT URÁNKÉSZLETÜKET (A HÍREK SZERINT 400 TONNA). HA AZ INFORMÁCIÓ IGAZ, AKKOR AZ AMERIKAI CSAPÁSOK – A HIVATALOS NYILATKOZATOKKAL ELLENTÉTBEN – NEM OLDOTTÁK MEG AZ IRÁNI ATOMPROGRAM KÉRDÉSÉT, CSAK IDŐT NYERTEK.
Politikai túlélési stratégiák: utódlás, stabilitás, narratívaháború
Az iráni vezetés elsődleges célja a belső politikai stabilitás fenntartása. A 86 éves Ali Khámenei ajatollah visszavonultan, ismeretlen helyről irányítja a rezsimet, és már kijelölte potenciális utódait is arra az esetre, ha halála vagy likvidálása bekövetkezne. A 2024-ben (egy tragikus, de sokat vitatott helikopterbalesetben) elhunyt Ibráhím Rájszi volt a legesélyesebb örökös, ám az ő halála után felmerült a kollektív vezetés lehetősége is, hogy elkerüljék a hatalmi vákuumot.
A lakosság támogatásának megszerzése kulcsfontosságú. Az iráni társadalom megosztott, különösen a női öltözködési szabályok körüli 2022–2023-as tömegtüntetések óta. A rendszer ezért hangsúlyt fektet arra, hogy az izraeli és amerikai támadásokat a „külső agresszióval szembeni nemzeti ellenállásként” keretezze. A belső válságok – például az áramkimaradások és a gazdasági nehézségek – ellenére a nemzeti összetartozás érzését próbálják erősíteni.
A külvilág felé Irán azt kommunikálja, hogy a nukleáris létesítményeket már a támadás előtt kiürítették, és csak kisebb károk keletkeztek. Ezzel a rezsim fenntartja a nukleáris program legitimációját, miközben továbbra is vallási jogi tilalomra hivatkozva tagadja a katonai célú fejlesztést.
A belső destabilizáció kockázatai
Iránon belül a kisebbségi közösségek és az azok körül aktív fegyveres csoportok – így a kurdok, a belúcsok vagy az azeriek – potenciális veszélyt jelentenek a rezsimre nézve. A korábbi tiltakozási hullámok (például a kurd régiókban) megmutatták, hogy a központi hatalomnak nincs teljes ellenőrzése bizonyos területek felett. Emellett a Mudzsáhedin-e Khalk (MEK) nevű ellenzéki szervezet is aktivizálódhat, ha a konfliktus tovább mélyül.
A diplomácia visszaszorulása és az iráni válaszlehetőségek
A jelenlegi konfliktus nagy vesztesei a mérsékelt reformer irányzatok, amelyek az atomalkuhoz való visszatérést szorgalmazták (kérdés tehát, hogy mennyire volt átgondolt az amerikai támadás). A külügyminiszter, Abbász Aragcsi szerint Irán sosem hagyta el a tárgyalóasztalt, de Izrael és az Egyesült Államok katonai lépései miatt ellehetetlenült a párbeszéd. Irán egyedül Moszkvára számíthat közvetítőként, de reálisan ez kevés konkrét eredményt ígér.
Az amerikai bombázás után három fő lehetséges iráni válaszforgatókönyv körvonalazódik:
Az Izrael elleni támadások fokozása: Az iráni haderő újabb rakétákat vethet be, de forrásai kimerülőben vannak. Ez a válasz belpolitikai szempontból kötelező, de katonailag korlátozott hatású.
Amerikai támaszpontok célba vétele: Irán közvetlenül vagy síita milíciáin keresztül csaphat le Irakban, Bahreinben vagy Katarban állomásozó amerikai erőkre. Ez azonban a Perzsa-öböl régiójának teljes háborús zónává válásával fenyeget.
A Hormuzi-szoros blokkolása: Irán már megkezdte a hajózási elektronika zavarását. A szoros lezárása súlyos globális energiapiaci zavarokat, olajáremelkedést és inflációt okozhat – egyes előrejelzések szerint a kőolaj ára akár 120 dollár fölé is ugorhat.
Globális kockázatok és magyar érdekek
Az iráni rezsim túlélési stratégiája a konfliktus kiszélesítését is magában hordozza – nemcsak katonai, hanem politikai és gazdasági értelemben is. A világnak pedig nem csupán egy újabb háborús gócponttal, hanem egy potenciális nukleáris hatalom kialakulásával is szembe kell néznie.
Közép-Európa számára sem közömbös a fejlemények alakulása: a Közel-Kelet destabilizálódása az energiabiztonságot fenyegeti, és közvetetten inflációs nyomást gyakorolhat az európai gazdaságokra. A béke, a tárgyalások és a nukleáris fegyverkezés megfékezése mind magyar, mind európai érdek.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: Mesterséges intelligenciával készített tartalom
Megosztás:
Címkék: Ali Khámenei amerikai támadás arab világ diplomácia energia geopolitika háborús eszkaláció hormuzi-szoros infláció Irán Izrael Közel-Kelet nukleáris válság USA
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
