Soha nem volt még ilyen közel az Európai Bizottság elnökének leváltása – júliusban az Európai Parlament szavazhat a bizalmatlansági indítványról. A kezdeményezést nemcsak ellenzéki, hanem Ursula von der Leyen saját pártcsaládjából érkező politikusok is támogatják – számolt be róla a Mandiner.

 

Júliusban az Európai Parlament napirendre tűzi Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt – értesült több forrásból a Mandiner. A politikailag példátlan lépés mögött nemcsak jobboldali pártcsaládok, mint a Konzervatívok és Reformerek vagy a Patrióták Európáért állnak, hanem több baloldali képviselő, sőt, még az Európai Néppárt tagjai is – amelynek maga von der Leyen is a tagja.

 

Többfrontos kritika

 

A kezdeményezés indoklása szerint az Európai Bizottság elnökének vezetése alatt:

 

  • nem megfelelően kezelték az uniós forrásokat,
  • visszaéltek a befolyással a nemzeti választások során,
  • a Pfizerrel és más nagyvállalatokkal folytatott tárgyalások átláthatatlan módon zajlottak a COVID-19 járvány idején.

 

A bizalmatlansági indítvány elindításához legalább 72 képviselő aláírása szükséges, de ha az elmúlt két hónapban már volt hasonló indítvány, akkor ez a szám 144-re emelkedik. A Mandiner információi szerint a szükséges számú aláírás már megvan, így a szavazásra biztosan sor kerül.

 

A bizalmatlansági eljárás szabályai

 

Az Európai Parlament szabályzata szerint a bizalmatlansági indítvány elfogadásához a képviselők kétharmadának és az összes képviselő abszolút többségének – azaz legalább 361 főnek – támogatása szükséges. Ha ez megtörténik, a teljes bizottságnak le kell mondania.

 

Habár korábban már tizenhárom alkalommal került sor ilyen indítványra, egyik sem járt sikerrel. Legutóbb 2014-ben próbálták leváltani a Juncker-bizottságot a „Lux-Leaks” botrány miatt – sikertelenül. Ugyanakkor a mostani helyzet annyiban is új, hogy von der Leyen saját politikai táborából is érkeznek kritikák.

 

Feszültségek és konfliktusok

 

A bizalmatlansági indítvány nem légüres térben érkezik. Az utóbbi napokban több politikai csapás is érte az elnököt:

 

Az Európai Parlament jogi bizottsága javasolta, hogy az EP perelje be a Bizottságot, amiért az egy 150 milliárd eurós fegyverkezési hitelprogramot indított el a képviselők megkerülésével.

 

A magyarországi Pride ügyében von der Leyen nyíltan bírálta a magyar hatóságokat, amiért nem engedélyezték a rendezvény megtartását. Orbán Viktor erre válaszul azt mondta: „tartózkodjon a tagállamok bűnüldözési ügyeibe való beavatkozástól”.

 

Marco Rubio amerikai külügyminiszter pedig a NATO-csúcshoz kapcsolódva jelezte: az európai vezetők nyomásgyakorlása ellenére az Egyesült Államok továbbra sem zárja ki a tárgyalásos békét Oroszországgal.

 

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Medichini

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Ön lehet az első aki a tetszik gombra kattint!