Kezdődik az EU-csúcs: Nagy csata lesz szankciós, migrációs és védelmi kiadások ügyében

Egymást érik a csúcstalálkozók. Mindössze egy nappal a NATO-csúcs után csütörtökön kezdődik az EU-csúcs, ahol az uniós országok országvezetői tárgyalnak majd. Több, rendkívül feszült légkört teremtő téma is napirenden lesz, a nyugati sajtóban pedig sokat emlegetik ezek kapcsán Magyarországot és Szlovákiát. Nézzük, mi várható.

Közel-Kelet

Az egyik központi téma a közel-keleti válság lesz. A nyugati sajtóban megjelent információk szerint egyes tagállamok (jellemzően baloldali) vezetői Izrael elleni szankciókat sürgetnek, de nincs teljes egyetértés egy ilyen lépés kapcsán.

Beszédes, hogy Robert Fico szlovák kormányfő szerdán Benjamin Netanjáhúval egyeztetett. Mivel Ficót ugyan a baloldali európai frakció kizárta soraiból, továbbra is együttműködik a mainstream baloldallal. Kettejük tárgyalása pedig arra utal, hogy Fico beszámolt az izraeli miniszterelnöknek a készülő nyomásgyakorlási kísérletről.

 Oroszellenes szankciók

A legdurvább politikai csata az oroszellenes szankciók kapcsán fog kibontakozni. Az EU 18. szankciós csomagját nem sikerült keresztülverekedni a külügyminiszterek tanácsán Szlovákia és Magyarország miatt.

Fontos kiemelni, hogy nem volt vétó. Szlovákia és Magyarország „nem támogatta” a szankciós csomagot. Ez a korábbi tapasztalatok szerint azt jelenti, hogy nem szavaztak róla, és a döntés majd az uniós csúcson születik meg.

Szlovákia már jelezte, hogy bizonyos garanciák fejében hajlandó támogatni a csomag elfogadását. Mivel az EU azt tervezi, hogy 2028. január 1-jétől kitiltja területéről az orosz energiahordozókat (mindegyiket), Szlovákia garanciákat akar a gazdasági károk kompenzálására. Ez a feltétele – az ilyen feltételekből általában a baloldali Fico hajlamos kihátrálni…

Ez azért lesz feszült vita, mert az EU jelezte, hogy a szankciók miatti gazdasági károkat eszébe sincs enyhíteni – vagyis nem érdekli őket a közép-európai uniós polgárok sorsa.

Kérdés, hogy Magyarországnak mit tudnak és akarnak felajánlani az uniós vezetők. Tény azonban, hogy lezárult a VOKS2025, ami Ukrajna uniós csatlakozásáról kérdezte meg a magyar választópolgárokat. Orbán Viktor pedig hivatalos bejelentésre készül Brüsszelből az eredmény kapcsán.

Ukrajna uniós csatlakozása

Itt érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna uniós csatlakozási folyamata kátyúba került Magyarország miatt, amely blokkolja a tárgyalások mérföldköveinek jóváhagyását. Az EU pedig időszűkében van. Magyarországon leghamarabb jövő áprilisban lesz politikai változás (ha lesz egyáltalán), de Moldovában a Nyugat-párti kormány már idén szeptemberben megbukhat.

Brüsszel nagyon szeretné előremozdítani Moldova csatlakozási folyamatát, hogy az általa kedvelt politikusok újraválasztási esélyeit növelje. Hol a bibi? Ott, hogy Moldova csatlakozási folyamata jelenleg hozzá van kötve Ukrajnáéhoz, amit viszont Magyarország blokkol.

A nyugati sajtó narratíváinak óvatos elmozdulásából arra lehet következtetni, hogy valószínűleg leválasztják Moldova kérdését Ukrajnáról, ami Kijev számára komoly kudarc lesz. Ettől kezdve a jövő évi magyarországi választás függvénye lesz Kijev uniós csatlakozási esélye. Ez egyúttal azt is jelenteni, hogy növekedni fog a külső nyomás Magyarországon, nem kevés beavatkozási kísérlet kíséretében.

Migráció

Nagy téma lesz még a migráció, bár itt áttörés egyáltalán nem várható. A tagállamok megpróbálnak közös nevezőt találni a migránsok kiutasításának megkönnyítése kapcsán. Nyilvánvaló, hogy egyes globalista vezetésű országok ezt ellenzik.

Valószínű azonban, hogy Friedrich Merz német kancellár politikai bűvészmutatványának leszünk tanúi. A német kancellár választási ígéretében szerepelt a migráció mérséklése és kiutasítások felgyorsítása. Ehhez azonban koalíciós partnere, a baloldali SPD nem járul hozzá. Ezért Merz igyekszik áthárítani ezt a döntést az EU-ra, ahol úgy sem megy át, otthon viszont elmondhatja a német közvéleménynek, hogy „megpróbáltam, de az EU…”.

Fegyverkezés

Szintén fontos téma lesz a fegyverkezés kérdése. Az Európai Unió az ukrajnai háborúra hivatkozva akar óriási összegeket költeni fegyverkezésre. Csakhogy ez nem csak Ukrajna támogatásáról van szó.

Az eddigi tervek 150 milliárd eurós beruházásokról szólnak, a hosszútávú tervek pedig összesen 800 milliárdos védelmi kiadást tartalmaznak. Méghozzá az EU keretein belül. A kulcskérdés nem csak az, hogy mely cégek részesülhetnek ebből az irdatlan összegből (csak európaiak, ami jó a franciáknak, vagy amerikaiak is, ami jó a lengyeleknek).

A Politico már szerdán belengette, hogy a fegyverkezésről hozott döntések lényegében újabb próbálkozás az EU „Hamilton-pillanatának” kierőszakolásához.

Alexander Hamilton az USA első pénzügyminisztere volt, aki 1790-ben elérte, hogy a szövetségi kormányzat átvállalja 13 amerikai állam háborús adósságát. Ezzel olyan közös adósságot hozott létre, ami egybekötötte a tagállamokat, és lényegében bebetonozta a szövetségi államot.

Az EU bürokratái régóta várnak erre a pillanatra, hogy Európára is alkalmazhassák, és felszámolják a tagállamok szuverenitását. A hasonlat sem véletlen. Európa eladósítása közös kötvénykibocsátás (más szavakkal hitelfelvétel) keresztül bizonyos tagállamok számára azt jelentené, hogy a gazdagabb országok magukra vállalnák a felhalmozott adósságukat. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Olaszország dörzsöli a tenyerét, Németország, Hollandia, a skandináv országok, Ausztria pedig vonakodik, mert neki kéne fizetni a túlságosan pazarló életet folytató „déliek” terheit.

A Hamilton-pillanatot először 2015-ben, a migrációval akarták kikényszeríteni a pénzügyi elit közbenjárásával. Aztán a koronavírus kapcsán, de ott főleg Magyarország tiltakozása miatt ez nem sikerült. Aztán az energiaválságnál próbálkoztak, végül a háborúval. Most a háborúra hivatkozva akarnak a brüsszeli bürokraták több százmilliárd eurónyi közös (háborús) kötvényt kibocsátani. Magyarul: az európai adófizetők terhére soha nem látott hiteleket felvenni.

A dolog elsősorban a németeken múlik, mert nekik fog fájni leginkább a vállalás. A kérdés az, hogy Friedrich Merz német kancellár bevállalja-e. Ő már így is kihúzta a gyufát a német választóknál azzal, hogy baloldali nyomásra lazított a német költségvetés adósságplafonján. Ha most még az európai közös hitelfelvételre is rábólint, nem csak hogy szétesik a pártja, de még az AfD is elhúz mellette. Persze, egy egykori BlackRock alkalmazottól ne várjunk túl sok következetességet.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Omar Havana