Miközben Európában egyre látványosabb a demokrácia-deficit, a globalista cenzúra és a hatalmon lévő nyugat-európai vezetés által elkövetett visszaélések sora, tüntetések tekintetében visszavették a tempót. A Carnegie Endowment adatai szerint a tüntetések száma idén Európában és a világban is elmaradt a korábbi évektől. A csúcspont egyébként 2023-ban volt. Ami érdekes, hogy míg korábban Nyugat-Európában volt több tüntetés Közép-Kelet-Európához képest, most a két régió demonstráció-számai kiegyenlítődtek. Az is érdekes, hogy a várakozásoktól eltérően egyik régióban sem a korrupcióellenes tüntetések a leggyakoribbak. Érdekes adatokat láthatunk a gazdatüntetések terén. A gazdákra azért érdemes figyelni, mert a legönállóbb és legönellátóbb csoportról van szó, akiket épp e tulajdonságuk miatt a mainstream politikusok igyekeznek minden irányból megszorongatni. Az ő tüntetésük mintegy előhírnöke a káros gazdasági/jogi változásoknak Európában.
2025 első felében látványos visszaesés tapasztalható a tüntetések számában világszerte és Európán belül is – derül ki a Carnegie Global Protest Tracker legfrissebb adataiból. Míg 2023-ban közel kétszáz dokumentált tüntetés zajlott világszinten, az idei év első félévében csupán 83 eseményt rögzítettek. Európában a csökkenés aránya hasonló: 2023-ban 90, 2024-ben 48, míg 2025 júniusáig mindössze 32 jelentősebb megmozdulás szerepel a nyilvántartásban.
A számok visszaesése mögött azonban nem feltétlenül a társadalmi feszültségek csillapodása áll. A tüntetési hullámok továbbra is hullámzó dinamikát mutatnak, és több új trend is megfigyelhető – a témák megoszlása és a régiók súlypontja tekintetében.
Továbbra is a politika mozgatja leginkább a tömegeket
Az európai tüntetések legnagyobb hányada továbbra is politikai indíttatású. A 2017 óta dokumentált több mint 900 eseményből 269 kifejezetten a politikai rendszerrel, választási visszaélésekkel, demokrácia-deficittel vagy hatalmi visszaélésekkel kapcsolatos. Ezek a megmozdulások nemcsak számban vezetnek, hanem résztvevői létszámban is:
becslések szerint több mint 22 millió embert mozgattak meg az elmúlt években.
A gazdasági és szociális okokból szervezett tüntetések a második helyen állnak (99 esemény), míg a korrupcióellenes tiltakozások a harmadik leggyakoribb típust képviselik (29 eset). Az emberi jogi vagy jogi jellegű tüntetések ennél kevesebbszer szerepeltek a nyilvántartásban, ám ezek is tömegeket tudtak utcára vinni – különösen Nyugat-Európában.
Közép-Kelet-Európa: egyre több politikai tüntetés
Közép-Kelet-Európában egyébként a politikai témájú tüntetések aránya kifejezetten magas: a 2021 és 2025 közötti időszakban 127 eseményből 112 volt politikai vagy részben politikai jellegű. Gazdasági-szociális megmozdulásból 31, korrupcióellenesből 15, míg jogi/emberjogi témában csupán 5 eseményt jegyeztek fel.
Portugália vezeti a gazdasági tiltakozások listáját
A 2023 és 2025 közötti időszakban Portugália számít a legaktívabb országnak a gazdasági és szociális kérdésekben: itt öt különböző ilyen tüntetést rögzítettek. Franciaország, Spanyolország és Görögország négy-négy eseménnyel követi, míg Bulgáriában, Belgiumban és Romániában három-három ilyen megmozdulásra került sor.
A fenti összefüggést azért emeltük ki, mert pont ezek azok az országok, amelyek súlyos gazdasági és államadóssági problémákkal küzdenek, és nagy nyomást fejtenek ki az EU-ra, hogy közös kölcsönöket vegyen fel. Ezek a kölcsönök ugyanis lehetővé teszik, hogy a közös hitelen keresztül jobb feltételekkel jussanak pénzhez ezek az országok is. Magyarul: Franciaország és más déli államok Németország és más „északi” államok költségvetése rovására akarnak hitelhez jutni jó feltételekkel.
Korrupcióellenes tüntetésekből Magyarország és Észak-Macedónia emelkedik ki: mindkét országban két-két eseményt dokumentáltak 2023 és 2025 között. Ez önmagában nem magas szám, de a régiós összevetésben mégis élmezőnynek számít. Emberi jogi, jogállamisági jellegű tüntetések terén Franciaország vezet négy esettel, Németországban kettőt jegyeztek fel, míg további nyolc országban egy-egy ilyen esemény történt.
Nyugat és Kelet: kiegyenlítődő tüntetésszám
A térbeli eloszlás tekintetében korábban enyhe kelet-európai túlsúly volt megfigyelhető. A 2022–2024-es időszakban 97 esemény történt Közép- és Kelet-Európában, szemben Nyugat-Európa 92 tüntetésével. 2025 első félévére viszont teljes kiegyenlítődés figyelhető meg: mindkét régióban 16-16 esemény szerepel a nyilvántartásban. A súlypont tehát nem tolódik élesen egyik irányba sem, de az aktivizmus súlya továbbra is némileg nagyobb Keleten – különösen politikai ügyek mentén.
A gazdatüntetések felfutása és tetőzése
Külön figyelmet érdemel a gazdatüntetések trendje. 2022-ben csupán három ilyen eseményt rögzítettek Európában, 2023-ban viszont kilencre ugrott ez a szám. Ez részben az uniós zöld átállási szabályozásokkal, részben a mezőgazdasági inputok árának emelkedésével függ össze. A 2024-es évben már visszaesett az aktivitás (öt esemény), 2025 első felében pedig eddig három gazdatüntetést jegyeztek fel – de még csak az év első felét láttuk, és a gazdák már mozgolódnak az EU Ukrajnának nyújtott kedvezményes kvótái miatt.
A 2023–2025 közötti időszakban tehát összesen 17 dokumentált gazdatüntetés történt, szemben a megelőző évek hármas összesítésével – ez több mint ötszörös emelkedés, amely jól tükrözi a szektorban felgyülemlett feszültségeket.
Látszólag kevesebb tüntetés, de élesedő konfliktusvonalak
A számok alapján úgy tűnhet, hogy 2025-ben csökkent a társadalmi feszültségek intenzitása, ám a tematikai és földrajzi mintázatok azt jelzik: a konfliktusok továbbra is jelen vannak, csak máshol és más formában. A politikai rendszerrel való elégedetlenség a legerősebb mozgatórugó, míg a civil szervezetek szerepe régiónként jelentősen eltér.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Denes Erdos
Megosztás:
Címkék: demokrácia emberi jogok Európa gazdaság gazdatüntetések korrupció Közép-Kelet-Európa NGO politika társadalmi mozgalmak tüntetések
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
