A BRICS a globális többség hangja, a nyugati arrogancia szülötte, ami függetlenségi harcba kezdett a nyugati dominancia és a dollár ellen

Mikor 2022-ben kizárták Oroszországot a nemzetközi banki átutalások rendszeréből (SWIFT), sok szakértő figyelmeztetett, hogy ezt a fegyvert csak egyszer lehet elsütni – és a potenciális versenytársak tanulni fognak belőle. Amikor zárolták az orosz vagyont Nyugaton, ugyanezt mondták. És igazuk lett. Az ideológiailag túlfűtött Nyugat arrogáns és kontraproduktív lépései arra ösztönözték a Globális Dél országait, hogy saját alternatívákat dolgozzanak ki, és eszük ágában sem legyen a nyugati világrend keretei között kialakítani jövőképüket. 2009-ben létrejött a BRICS, amelynek legutóbbi, Rio de Janieroban megrendezett csúcstalálkozóján (július 6-7.) kulcsfontosságú döntések születtek a SWIFT rendszer helyettesítéséről, a dollár, mint fizetőeszköz visszaszorításáról. A zárónyilatkozat a nyugati gondolkodástól teljesen eltérő módon szuverén együttműködő államokat említ. Mindeközben a BRICS gazdasági és népességbeli globális súlya már lekörözte a Nyugatot, Indonézia tagfelvételével pedig egy új korszak kezdődött a csoport működésében. Íme, a nyugati világ lassú alkonya, és a Globális Dél felemelkedése.

A július 6-7-én tartott BRICS-csúcs már a 17. volt a sorban, és ezúttal a nyugatiakkal kifejezetten szókimondóan viselkedő Brazília adott otthont a találkozónak. Már az esemény címe is arra utalt, hogy a nyugati világ (saját érdekei szerinti, de délről nézve mégiscsak felforgató) tevékenységét akarják a tagállamok ellensúlyozni: „A globális déli együttműködés erősítése a befogadóbb és fenntarthatóbb kormányzás érdekében”.

Az immár tíz tagot számláló szervezet megerősítette pozícióját a nyugati dominanciájú világrenddel szemben, miközben konkrét lépéseket tett a dollárfüggőség csökkentése érdekében. Az amerikaiak ki is akadtak rendesen.

A zárónyilatkozat legbeszédesebb elemei

A Rio de Janeiro-i nyilatkozat 126 közös kötelezettségvállalást foglalt magában, amelyek minden korábbinál ambiciózusabb reformcsomagot jelentenek. A dokumentum hangsúlyozza a BRICS elkötelezettségét „a kölcsönös tisztelet és megértés, szuverén egyenlőség, szolidaritás, demokrácia, nyitottság, befogadás, együttműködés és konszenzus” szelleme iránt.

Már ezzel szembehelyezkedtek a nyugati blokkban tapasztalható elitista felfogással. Az EU-ban például a kölcsönös tisztelet ma már nem semmilyen szerepet nem kap, az egyenlőséget csak valamelyik nagy hitelfelvétel kapcsán emlegetik, a konszenzus kifejezéstől pedig úgy félnek Brüsszelben, mint a tűztől.

A BRICS-nyilatkozat központi üzenete a nemzetközi rendszer átalakításának szükségessége. A tagországok „igazságosabb, méltányosabb, rugalmasabb, hatékonyabb, eredményesebb, reszponzív, reprezentatívabb, legitim, demokratikus és elszámoltatható nemzetközi és multilaterális rendszer” kialakítását szorgalmazzák.

A reprezentatív és elszámoltatható kifejezések a nyugati világból szintén kivesztek.

A BRICS soros elnökségét idén ellátó Brazília fő elnökségi prioritásai is önmagukért beszélnek. Olyan fogalmak kerültek középpontban, mint „a globális egészségügyi együttműködés, mesterséges intelligencia” és főleg, a „béke és biztonság”.

Hadüzenet a dollárnak

A csúcstalálkozó legjelentősebb gazdasági döntése a BRICS Cross-Border Payments Initiative előmozdítása volt, amely alternatívát kínál a SWIFT rendszerhez. A vezetők egyetértettek abban, hogy „erősíteni kell a nemzeti valutákban történő elszámolásokat” és ki kell fejleszteni egy „független, határokon átnyúló elszámolási és letéti infrastruktúrát”.

A SWIFT rendszer a nemzetközi bankközi elszámolórendszert jelenti, amelynek központja Brüsszelben van ugyan, de a tényleges befolyást az USA gyakorolja felette. Ha egy bankot kitiltanak a SWIFT-rendszerből, az gyakorlatilag kiesik a pénzügyi tranzakciók hálózatából, ügyfelei nem tudna fizetni vagy kifizetést fogadni a nemzetközi kereskedelemben. Számos orosz bankot tiltottak ki ebből a rendszerből 2022 óta.

És pont ez volt az a motívum, ami újabb lendületet adott a BRICS-nek ahhoz, hogy saját rendszert kezdjen kiépíteni. Ha a Nyugat mérhetetlen arroganciájában megtette ezt Oroszországgal (mikor még az oroszok hajlandók lettek volna békét kötni…), megtehetik később velük is. Erre reakcióként jött létre a Cross-Border Payments Initiativ.

A rendszer bevezetése jelentős lépés a „dollár-uralom” ellen. Blockchain technológián alapul, QR-kódokat és digitális pénztárcákat használ, ellentétben a SWIFT központosított struktúrájával. A decentralizált architektúra célja, hogy „fokozza a rendszer biztonságát és ellenálló képességét a külső beavatkozásokkal szemben”.

De van itt más is. A BRICS országok létrehozzák az ÚJ Fejlesztési Bankot (NDB), amelynek kifejezett célja a dollár szerepének visszaszorítása. A bank egyelőre „csak” 100 milliárd dolláros tőkével rendelkezik, de már jóváhagyták az első projekteket (96-ot) 32,8 milliárd dollár értékben.

Ez nem jelenti azt, hogy a dollár szerepe hirtelen globális szinten megroppan. Még mindig az amerikai valuta teszi ki a devizakereskedelem 90 százalékát. A BRICS országok közötti, nem dollár alapú kereskedelem növekedett, ez viszont főleg a szénhidrogénekkel való megnövekedett kereskedelemnek köszönhető (annak, hogy Oroszország átirányította más országban az Európa által korábban vásárolt gáz- és olajmennyiségeket).

Trump tajtékzik

Az Egyesült Államok élén Donald Trumppal elég komoly felháborodásának adott hangot. Trump „pótlólagos 10 százalékos vámmal” fenyegette meg a BRICS országokat. A csoportot „anti-amerikai blokknak” nevezte. Ez pedig annak elismerése, hogy a BRICS nem akarja, de képes is megszorongatni a csökkenő erejű USA-t – ha most nem is, a közeljövőben már képes lehet rá.

Az amerikai fenyegetőzések ráadásul kétélű fegyvernek számítanak. A túl erős reagálás fokozhatja a BRICS országok de-dollarizációs erőfeszítéseit, míg a probléma figyelmen kívül hagyása gyengítheti a dollár pozícióját. Washington így nincs könnyű helyzetben.

A BRICS gazdasági súlya már nagyobb, mint a Nyugaté

A BRICS ma már a globális GDP 40%-át (vásárlóerő-paritáson mérve) és a világpopuláció 45%-át képviseli. 2024-ben a BRICS kollektív GDP-növekedése 4% volt, míg a világátlag 3,3%. A szervezet gazdasági súlya folyamatosan növekszik: míg 1992-ben a G7 a globális GDP 45,5%-át, a BRICS csak 16,7%-át adta, addig 2023-ban a BRICS részesedése 37,4%-ra nőtt, míg a G7-é 29,3%-ra csökkent.

A multipoláris világrend kialakulása gyorsul, amit a BRICS bővítése is mutat. Az eredeti öt tag mellé 2024-ben Egyiptom, Etiópia, Irán és az Egyesült Arab Emírségek, 2025-ben pedig Indonézia csatlakozott. Emellett kilenc partnerország státuszt kapott: Belarus, Bolívia, Kazahsztán, Kuba, Malajzia, Nigéria, Thaiföld, Uganda és Uzbekisztán.

Indonézia 2025. január 6-án vált a BRICS tizedik tagjává, amellyel az első délkelet-ázsiai ország lett a szervezetben. Az ország 273 millió fős lakosságával a világ negyedik legnépesebb állama. Egyúttal ez a világ legnagyobb muszlim lakosságú állama. Indonézia GDP-je meghaladja az 1,3 billió dollárt, ami jelentős súlyt ad a BRICS-nek. Az ország stratégiai földrajzi helyzete az Indiai- és Csendes-óceán között kulcsfontosságú a globális kereskedelmi útvonalakhoz való hozzáférés szempontjából.

A globális többség hangja

A XVII. BRICS csúcstalálkozó megerősítette a szervezet szerepét mint a „világtöbbség” hangja. A konkrét intézkedések – az alternatív fizetési rendszerektől a közös befektetési platformokig – mind a nyugati dominanciájú világrend hanyatlását jelzik.

Ugyanakkor a BRICS jelen pillanatban még nem akarja átvenni a hatalmat. Nem akar nyugati mintájú egyeduralmat vagy világkormányt. Inkább egy jól és méltányosan működő multipoláris világrendet akar kialakítani, ahol „több pólusnak van szerepe a globális kormányzásban.

És miközben Európában Brüsszel módszeresen igyekszik leépíteni az uniós tagállamok szuverenitását, a BRICS épp a nyugati világgal szemben akarja kivívni politikai és pénzügyi szuverenitását.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Eraldo Peres