Friedrich Merz kancellár tervei szerint Németország a legerősebb hagyományos haderőt szeretné felépíteni Európában, ám szakértők szerint ehhez még hosszú út vezet – írja a Pravda.sk. Sönke Neitzel, a potsdami egyetem hadtörténésze szerint a Bundeswehr katonáinak több mint fele nem alkalmas harci bevetésre. A fő probléma: túl sok a bürokrata. A katonák több mint 50%-a irodákban, parancsnokságokon vagy minisztériumi beosztásban dolgozik, és harci készségeik elavultak vagy teljesen hiányoznak.
A Bundeswehr túlbürokratizáltsága nemcsak a hadrafoghatóságot rontja, hanem az adminisztratív költségek arányát is megnöveli. Míg például Izraelben a katonai adminisztráció a költségek 25%-át emészti fel, Németországban ez az arány meghaladja az 50%-ot.
Neitzel másik komoly problémának tartja a parancsnoki kar arányát: míg a hidegháború alatt a tisztek az állomány 8%-át tették ki, ma ez az arány 22%, így sokszor több az alezredes, mint a tizedes.
Felszerelés van – csak ember és lőszer nincs
A Bundeswehr állapotát Susanne Wiegand, a német fegyvergyártó Renk volt vezérigazgatója is élesen bírálta. Véleménye szerint a hadsereg súlyos hiányt szenved emberállományban, lőszerben és hadianyagban. Bár a technológia – repülők, tankok, drónok – korszerű, ezek mennyisége nem elegendő egy hosszabb háborúhoz.
„Ha egy Ukrajnához hasonló konfliktus sújtaná Németországot, a Bundeswehr nem lenne képes három évig ellenállni. Egyedül néhány napig, legfeljebb hétig bírnánk, aztán csak a NATO támogatása menthetne meg bennünket”
– figyelmeztetett Wiegand.
Reformok és ígéretek
Merz kancellár ígéretet tett, hogy a Bundeswehr megkap minden szükséges forrást, hogy Európa legerősebb hagyományos hadseregévé váljon. A cél: 240–260 ezer aktív katona, kötelező szolgálat bevezetése a svéd modell alapján (válogatott sorkatonák férfiak és nők közül), és jelentős fegyverkezés – többek között F-35-ös vadászgépek, Leopard 2-es tankok, helikopterek, rakéták és 2500 páncélozott szállítójármű beszerzése.
A tervek ambiciózusak, de Neitzel szerint az igazi gondot nem a pénz vagy a felszerelés hiánya jelenti, hanem az alapvető szerkezeti problémák. Sürgető szükség lenne egy radikális személyzeti reformra, amely során a fölösleges bürokratákat elbocsátanák, és a harcképes katonák arányát növelnék.
„A minisztériumnak szembe kellene néznie a valósággal: lehet, hogy egyszer tényleg harcolni kell majd. Ha most nem készülnek fel, később emberéletekbe kerülhet a halogatás”
– figyelmeztetett Neitzel.
A második világháború utáni Németország hadseregének története a megosztottság és az újraegyesítés tükrében alakult. A Bundeswehr (nyugatnémet hadsereg) 1955-ben jött létre, majd 1990-ben, a német újraegyesítéssel a keletnémet NVA beolvadt a Bundeswehrbe. A hidegháború idején a katonák száma közel 500 ezerre rúgott, de az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent, 2011-ben megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat is, és a hadsereg professzionálissá vált. Ma a Bundeswehrben 183 ezer katona szolgál – de a számok nem mondanak el mindent.
Körkép.sk, Pravda.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Mindaugas Kulbis
Megosztás:
Címkék: Bundeswehr európai biztonság haditechnika A ChatGPT megkérdezése hadsereg katonai reform Merz NATO Neitzel Németország védelmi politika
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
