Üzenet Kínának: Panama és az USA látványos hadgyakorlatba kezdett a csatorna „védelmében”

Amerikai katonai helikopterek érkeztek Panamába, hogy helyi biztonsági erőkkel közös kiképzőgyakorlatokat tartsanak a stratégiai jelentőségű Panama-csatorna védelme érdekében. A „Panamax Alfa 2025” elnevezésű, július 13-án indult egyhetes hadgyakorlat keretében három amerikai  helikopter – két UH-60 Black Hawk és egy CH-47 Chinook – szállt le a Panama-Pacific repülőtéren. A kiképzések három helyszínen zajlanak: Panama, Colón és Darién tartományokban.

A gyakorlatok során a panamai Nemzeti Légi- és Haditengerészeti Szolgálat (SENAN), a Nemzeti Rendőrség és a Határszolgálat munkatársai amerikai katonákkal együttműködve készülnek fel a csatorna biztonságát fenyegető lehetséges veszélyek elhárítására. A kiképzés speciális műveleteket foglal magában, például gyors ereszkedést, mentési műveleteket, valamint kommunikációs gyakorlatokat tengeri platformokkal.

Geopolitikai gócpont?

A közös hadgyakorlatok hátterében egyre fokozódó geopolitikai feszültség húzódik meg. Donald Trump amerikai elnök többször fenyegetőzött azzal, hogy „visszaveszi” a Panama-csatornát, amely szerinte túlságosan kínai befolyás alatt áll. Trump szerint az Egyesült Államok hozzájárulása nélkül a csatorna „nem is létezne”, és áprilisban követelte az amerikai kereskedelmi és hadihajók szabad áthaladását.

Ezzel szemben José Raúl Mulino panamai elnök elutasította Trump kérését, hangsúlyozva, hogy a csatorna díjszabását egy autonóm testület, a Panama Csatorna Hatóság állapítja meg. Mulino megerősítette a csatorna semlegességét is, amely minden fegyveres konfliktustól függetlenül biztosított marad.

Erődemonstráció és tiltakozások

A mostani hadgyakorlatok egy áprilisban aláírt kétoldalú megállapodás második lépcsőjét jelentik, amely lehetővé teszi az USA számára panamai légibázisok és kikötők kiképzési célú használatát, állandó katonai jelenlét kialakítása nélkül. Az USA erődemonstráció céljából sietősen meg is mutatta, milyen privilégiumokat szerzett Panamában.

Az első ilyen gyakorlatra múlt hónapban került sor, amely dzsungelharc-kiképzést foglalt magában. A megállapodás azonban sokak szerint előkészíti a terepet egy újabb amerikai katonai jelenlét számára, ami miatt országszerte tüntetések zajlanak.

A tiltakozók a megállapodást a nemzeti szuverenitás megsértésének tartják, attól tartva, hogy az amerikai csapatok fokozatos visszatérését készíti elő. A történelmi háttér miatt – az USA 1999-ig tartó katonai jelenléte a csatorna átadása előtt – az amerikai hadsereg jelenléte továbbra is érzékeny téma Panamában.

Tulajdonjogi csaták már vannak

A térség geopolitikai súlyát növeli, hogy a kínai érdekeltségű CK Hutchison Holdings nemrég bejelentette két panamai kikötői termináljának eladását az amerikai BlackRock-nak, miután Washington nyomást gyakorolt rá. Ezzel párhuzamosan Panama az év elején kilépett a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezésből is.

Bár a panamai kormány szerint a közös kiképzések a szervezett bűnözés és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelmet szolgálják, sok panamai attól tart, hogy az ország a kínai–amerikai geopolitikai rivalizálás újabb ütközőpontjává válhat. A SENAN hangsúlyozza: a hadgyakorlatok célja a csatorna és más stratégiai infrastruktúrák védelmi képességeinek megerősítése, teljes tiszteletben tartva Panama szuverenitását.

Nem Panama, hanem az amerikai hegemónia védelmében

A szuverenitást emlegető hangzatos szavak mögött a nyers geopolitikai érdekek dominálnak. A Panama-csatorna kulcsfontosságú szűk keresztmetszet. Kulcsfontosságú, mert ezen keresztül tudja az amerikai flotta átcsoportosítani erőit a Csendes- és Atlanti-óceán között. És szűk keresztmetszet, mert ha itt valami történik, akkor az USA e stratégiai képessége egy időre eltűnik vagy erősen korlátozottá válik.

Az amerikaiak attól tartanak, hogy a korábban folyamatosan növekvő kínai befolyás az amerikai kereskedelmet és katonai tevékenységet is képes lehet idővel megszorongatni. Persze, itt az üzleti számítást is figyelembe kell venni: az USA nem tűri, hogy Kína az ő „hátsó udvarában” szerezzen nála jobb kereskedelmi vagy gazdasági előnyöket.

Az USA aggodva figyeli Kína gazdasági befolyásának térnyerését Dél-Amerikában is, hiszen a kontinens ezen része az USA kizárólagos befolyási övezete volt korábban. A tény, hogy az amerikai hegemóniával való szembenállásra létrehozott BRICS-országok egyik alapítója Brazília, jól mutatja, mennyire jogos ez az aggodalom.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA, kollázs: Körkép.sk