Az Európai Bizottság mert nagyot álmodni, és a jelenleg futó 1,2 billió eurós (1200 milliárd eurós) költségvetés után egy óriásit ugorva 2 billió eurós költségvetési tervvel rukkolt elő. Hiába a vámháború, a rengeteg gazdasági probléma és az ukrajnai konfliktus iszonyatosan megterhelő kiadásai, Brüsszel a tagállamok adófizetőinek pénzéből 2000 milliárdot akar elkölteni következő, hétéves költségvetési ciklusban. Mármint, ha ki bírjuk fizetni. Ez az EU történének legnagyobb költségvetési javaslata, amely a agrártámogatások és kohéziós (a később csatlakozó tagállamok felzárkóztatását szolgáló) források összevonását. Ukrajnára közel 300 milliárd eurót szánnak – a háború és az ukrán állam eddigi támogatási formáin túl. Tragikomikus, de a korábbi kemény (a mainstream sajtó által is gyakran megfogalmazott) kritikák ellenére Brüsszel ahelyett, hogy leépítené, 2500 fővel tovább bővítené a bürokratái létszámát, miközben az egyébként is gyomorforgatóan nagy fizetéseket is tovább emelné.
Az Európai Bizottság bemutatta az Európai Unió eddigi legnagyobb, 2000 milliárd eurós többéves pénzügyi keretére (MFF) vonatkozó javaslatát, amely a blokk növekedését, stratégiai függetlenségét és gyorsabb válságkezelési képességét hivatott megerősíteni – mármint a hivatalos narratíva szerint. Ursula von der Leyen bizottsági elnök szerint a tervezet „nemcsak technikai költségvetés, hanem politikai vízió Európa jövőjéről”.
A költségvetési javaslat fő pillérei
A Bizottság által javasolt új költségvetés öt fő pillérre épül:
Befektetés az emberekbe, tagállamokba és régiókba: 865 milliárd eurót különítenek el a mezőgazdasági támogatásokat és a kohéziós alapokat integráló nemzeti és regionális partnerségi tervek finanszírozására. Ezek a tervek egységes keretbe vonják a jelenleg szétaprózott támogatási formákat, miközben a gazdák közvetlen kifizetéseit továbbra is garantálják.
Versenyképesség: 410 milliárd eurós Versenyképességi Alap létrehozása a stratégiai ágazatok – például digitális infrastruktúra, mesterséges intelligencia, tiszta energiák és védelmi ipar – támogatására. A Horizon Europe kutatási programot megduplázzák, a tiszta technológiákra szánt forrásokat pedig hatszorosára növelik.
Külső fellépések: 200 milliárd eurós Global Europe Fund a külpolitikai programok és bővítési kezdeményezések finanszírozására. Emellett egy 100 milliárd eurós külön alap biztosít hosszú távú támogatást Ukrajnának.
Válságkezelés: 400 milliárd eurós Krízisalap létrehozása a geopolitikai vagy gazdasági krízisekre való gyors és rugalmas reagáláshoz (valószínű, hogy ennek az összegnek az oroszlánrésze Ukrajnához kerülne).
Új közös uniós bevételek: Elektronikai hulladékokra, dohánytermékekre és nagyvállalatokra kivetett uniós adók bevezetése, amelyekből főként a közös helyreállítási hitelt törlesztenék.
Változások a támogatási rendszerben
A tervezet egyik legnagyobb újdonsága a mezőgazdasági és kohéziós támogatások összevonása egyetlen nemzeti partnerségi tervbe, amelyet minden tagállam saját igényei szerint használhat fel. Ez a lépés egyszerűsítené a jelenlegi rendszert, ugyanakkor több tagállam – például Magyarország – attól tart, hogy a döntések Brüsszelbe centralizálódnak, és a régiók mozgástere csökken.
Fontos hangsúly, hogy az Európai Szociális Alap önálló struktúraként megmarad, részben politikai okokból, részben az uniós szerződések miatt. Az agrárium, a kohézió és a szociális pillér tehát továbbra is kiemelt támogatásban részesül.
Körkép-vélemény:
Érdemes egy valamin elgondolkodni. Az agrártámogatások tagállami hatáskörbe való áthelyezésével nagyon könnyen vissza is lehet élni. A jogállamisági eszközökkel a renitens tagállamokat lehet megszorongatni, a liberális, Brüsszelhez becsatornázott kormányok esetén pedig nyilván alkut tudnak kötni, hogy ne hívják le a rendelkezésre álló forrásokat (önszabotázs). Valószínűleg ez az elmélet sajnos közel áll a valósághoz, erre utal a jogállamisági kritériumok megerősítése.
Erősebb jogállamisági feltételek
Az új költségvetési ciklusban a jogállamisági feltételrendszert kiterjesztenék a teljes költségvetésre, beleértve a mezőgazdasági támogatásokat is. A támogatások folyósítása szigorúbb feltételekhez kötött lenne, különös tekintettel az alapvető jogok érvényesítésére és a szabályok betartására.
A migráció és a védelem kiemelt szerepet kap
Von der Leyen bejelentése szerint megháromszoroznák a migrációs nyomás kezelésére és a határvédelemre szánt forrásokat, továbbá szintén megháromszoroznák a Szolidaritási Alap keretét is, hogy természeti katasztrófák esetén gyors és célzott segítséget tudjon nyújtani az EU.
Fellázadtak a gazdák Brüsszel árulása és az agrártámogatások leépítése ellen
Heves viták várhatók
A javaslat szerint a központi uniós költségvetés elérné az 1.816 ezermilliárd eurót (2025-ös árakon számolva), amely az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,26 százalékát tenné ki. Ez jelentős növekedést jelent a jelenlegi, 1,13 százalékos arányhoz képest. Ugyanakkor több tagállam és EP-képviselő bírálta a Bizottság módszertanát, amely szerint a 2 ezermilliárd eurós keretbe beleszámítják az inflációt és a közös adósságtörlesztést is.
Az Európai Parlament képviselői sérelmezték, hogy a Bizottság a sajtót előbb tájékoztatta a részletekről, mint a parlamenti költségvetési bizottságot. Emellett több képviselő – köztük a baloldali João Oliveira – bírálta a védelmi kiadások jelentős növelését, amely véleménye szerint más területek – például a mezőgazdaság – rovására történne.
Magyarország nem támogatja ezt a javaslatot
Szerdán a magyar kormányülést követően Gulyás Gergely és Vitályos Eszter ismertették magyar kormány álláspontját az Európai Bizottság hétéves költségvetési tervezete kapcsán, amit Budapest elfogadhatatlannak tart. Gulyás szerint a tervezet Ukrajna támogatását helyezi előtérbe, miközben a kohéziós alapoktól és agrártámogatásoktól von el forrásokat.
A miniszter kiemelte, hogy a következő hét évben 88 milliárd euró közvetlenül Ukrajnának jutna (mint később kiderült, Brüsszel ennél is többet, 100 milliárd eurót szán erre a célra), további 190 milliárd euró pedig Ukrajna uniós csatlakozását segítené, ami együtt a költségvetés negyedét teszi ki. Gulyás szerint mindezt a közép- és dél-európai országoktól veszik el, ezért a magyar kormány támogatja a gazdák tiltakozását.
A magyar álláspont szerint az ukrán csatlakozás támogatása nem mehet Magyarország érdekei rovására, ezért a kormány a tervezet jelentős módosításához köti támogatását. Gulyás hangsúlyozta: a költségvetést csak egyhangú döntéssel lehet elfogadni, és felszólította a hazai politikai erőket is, hogy utasítsák el a jelenlegi formáját.
Változások az eddigi hírekhez képest
A korábban kiszivárgott információk szerint a Bizottság „csak” 1.717 milliárd eurós központi költségvetést tervezett, ám végül 2000 milliárd eurós kerettel álltak elő. Ukrajna támogatására is nagyobb összeget – 100 milliárd eurót – szánnak a korábban tervezett 88 milliárd euró helyett.
Mi várható a következő években?
Bár von der Leyen „a valaha volt legambíciózusabb uniós költségvetésnek” nevezte a tervezetet, a tagállamokkal és az Európai Parlamenttel folytatott várhatóan elhúzódó tárgyalások során jelentős módosításokra lehet számítani. A tagállamok többsége vélhetően a költségvetési kiadások csökkentését és prioritásaik újrarendezését fogja követelni, különösen a kohéziós és agrártámogatások megnyirbálása miatt.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: X/Ursula von der Leyen
Megosztás:
Címkék: agrártámogatás EU reform EU támogatások európai unió Global Europe jogállamiság kohéziós politika krízisalap migrációs politika Ukrajna támogatása uniós költségvetés Ursula von der Leyen védelmi kiadások Versenyképességi Alap
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
