Július elején már érezni lehetett a levegőben, hogy betakarítás ide, vagy oda, az európai gazdák meg fognak mozdulni Brüsszel agráriumot szorongató döntések ellen. Az első biztosítékot az verte ki, hogy az Európai Unió olyan feltételeket szabott a Ukrajnának termékei Európába exportálása kapcsán, mintha fenntartotta volna a júniusban véget érő vámmentességet. Gyakorlatilag az egekbe emelték a vámmentes kvótát, rendkívül előnyös helyzetbe hozva Ukrajnát – pontosabban az ukrán termőterületek harmada felett rendelkező nyugati nagytőkéseket. A második biztosítékot a következő hétéves uniós nagy költségvetés javaslata verte ki. Ez ugyanis tartalmaz egy olyan javaslatot, ami jelentősen megkurtítaná a a terület alapú agrártámogatásokat. Brüsszel állítja, ez épp a kis, családi gazdaságokat hozná helyzetbe, valójába jóval szélesebb kört érint, mint azt a gazdák szeretnék. Így ma, július 16-án újabb gazdatüntetésre került sor Budapesten, az Európa Ház előtt, és Brüsszelben, az Európai Parlament épülete előtt.
Magyar gazdák traktorokkal vonultak Budapest belvárosába, ahol trágyát borítottak az Európai Unió Házának épülete elé, tiltakozásul az Európai Bizottság 2028–2034-es költségvetési javaslata ellen. A tüntetés szervezője a MAGOSZ és több mint 70 agrárszervezet volt, akik szerint Brüsszel az ukrán támogatásokat helyezi előtérbe az európai agrárium rovására.
Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára úgy fogalmazott: „Rólunk, nélkülünk, senki nem dönthet! A gazdák megélhetéséről és Európa élelmiszerbiztonságáról van szó.”
A magyar gazdák követelései között szerepel, hogy a magyar kormány akár vétóval is éljen az uniós költségvetési tárgyalások során, amennyiben a jelenlegi tervezet nem változik.
Brüsszelben is fellázadtak az európai gazdák
A magyar tiltakozással egy időben európai gazdák százai vonultak utcára Brüsszelben is. A demonstráció központi üzenete: „A biztonság alapja az élelmiszer-biztonság.” A gazdák attól tartanak, hogy az uniós agrárpolitika kettőspilléres rendszerét – amely jelenleg közvetlen támogatásokat és vidékfejlesztési alapokat jelent – Brüsszel megszüntetné, és a pénzeket közös helyett tagállami kezelésbe utalná. (Magyarul: Brüsszel úgy érzi, több pénzt tarthat meg, ha a régiókon vagy közvetlenül osztott támogatásokat a jogállamisággal megszorongatható kormányok kezébe adja át – a szerk.)
„Ez a közös agrárpolitika végét jelentheti” – figyelmeztetett Andrej Gajdoš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke. A szervezet szerint Brüsszel a mezőgazdasági alapokat más célokra – például védelemre vagy Ukrajna támogatására – csoportosítaná át, miközben a gazdákra életidegen szabályokat és versenyhátrányt kényszerítene.
A belgiumi tüntetés szervezői, köztük a Copa-Cogeca európai gazdaszövetség is hangsúlyozták: „A mezőgazdaság stratégiai ágazat, ezt a költségvetésben is tükrözni kell.”
LINK: Reels-videó a brüsszeli megmozdulásról
Miért tiltakoznak a gazdák?
A gazdák szerint az Európai Bizottság javaslata veszélybe sodorja az európai élelmiszer-ellátás biztonságát, mivel:
- A közös agrárpolitika (KAP) költségvetését 20%-kal csökkentenék.
- A két pillér (közvetlen támogatások és vidékfejlesztés) összevonását tervezik.
- Az agrárpénzek tagállami szintű kezelésbe kerülhetnének, ami versenyhátrányhoz vezethet.
- Támogatások helyett ígéreteket kapnak a gazdák, miközben az ukrán gabona és egyéb importtermékek árnyomást gyakorolnak a piacra.
- A kiszivárgott hírek szerint a jövőben politikai szempontok befolyásolhatják a támogatások kiosztását.
- Ahogy a MAGOSZ közleménye fogalmaz: „A traktoraink mindaz, amink van – és ha kell, ezerszer is felmászunk rájuk.”
A magyar és szlovák agrárkamarák egyaránt elutasítják a tervet
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke, Papp Zsolt, keményen fogalmazott a brüsszeli tervekkel kapcsolatban: „A Brüsszelből érkező terv tönkreteheti a magyar mezőgazdaságot.”
A szlovák SPPK elnöke szerint sem kérdés: „A szolidaritás Ukrajnával fontos, de nem jelentheti a saját gazdáink feláldozását.”
A magyar és szlovák agrárkamarák egyaránt követelik:
- A támogatások legalább inflációkövető megőrzését.
- Az uniós szintű közös agrárpolitika megvédését.
- Az ukrán import korlátozását és az uniós szabványokhoz igazítását.
- A piaci egyenlőtlenségek elleni védelmet.
Brüsszel: több pénz védelemre, kevesebb az agráriumnak
Az Európai Bizottság szerint a 2028–2034-es időszakban a védelempolitika és az Ukrajna-támogatások elsőbbséget élveznek. Ezzel párhuzamosan a mezőgazdasági támogatások csökkentése várható. A tagállamoknak saját forrásaikból kellene pótolniuk a kiesést – vagyis „vívják meg a saját csatáikat otthon”. (Értsd: Brüsszel a megszorítások politikai következményeit áthárítja a tagállamok kormányaira.)
A gazdák attól tartanak: az európai élelmiszer-biztonság helyett politikai prioritások határozzák majd meg a forráselosztást.
A tiltakozások folytatódnak
A következő hónapokban az Európai Parlament és a tagállamok döntik el a végső költségvetési kereteket. A gazdák azonban nem terveznek meghátrálni. Magyarországon és több európai országban is további tiltakozások várhatók.
Cseh Tibor szerint a tét egyértelmű: „Ez már nem csak a gazdák ügye. Ez arról szól, hogy mit eszünk holnap.”
Az Európai Bizottság őrületesen nagy, az előzőnél 70 százalékkal nagyobb, 2000 milliárd eurós költségvetési javaslatáról különb cikkben foglalkozunk majd.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: The European Conservative
Megosztás:
Címkék: agrártámogatások brüsszeli döntéshozatal élelmiszerbiztonság EU költségvetés gazdatüntetés közös agrárpolitika MAGOSZ magyar mezőgazdaság sppk ukrán import
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
