Micskó András: Európa térdre, Trumpnak vigyázzba! – Avagy Ursula 30 percnyi csendje az EU súlytalanságának tökéletes példája

Minap furcsa szél fújt Skócia felől. Nem a jól ismert atlanti viharszél volt ez, hanem a politikai szégyen vészjósló fuvallata. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság méltósággal régóta nem vádolható elnöke, ezúttal nem a zord felföldre vágyott, hanem Trump elnök golfpályájára. Hogy miért? Nem látogatóba ment, nem tárgyalni. Hanem… tanulni. Alázatot. Tűrni. Hallgatni. És végignézni, ahogy Európa maradék tekintélye is porrá válik egy félórás sajtótájékoztató alatt. Hogy mi történt pontosan, és mit jelent ez ránk, közönséges európai polgárokra nézve? Ezt mutatja most megy Micskó András írása  – a Tőle megszokott fűszeres iróniával, és annál több tanulsággal.

A múlt hétvégén a mi Kedves Vezetőnk Skóciába látogatott. Nem, nem a vad, szeles vidéket kívánta látni, hanem raportra ment. Az elnök szólította. Un dor Leyen egy héten belül második vereségét szenvedte el (a 24-i kínai buszoztatás után), világos tanúságot téve alkalmatlanságáról. Ide vezet, amikor „potens” (?) vezetők addig bűvészkednek, míg nem találnak egy kellően alkalmatlan arcot, aki egyikük szerint sem veszélyes rájuk. Ezt nevezik az EU-ban bizottságielnök-választásnak. Rájuk (a „nagyokra”) nem is az. De ránk, közönséges polgárokra – annál inkább!

Írásunkban ezt fogjuk bemutatni az érdeklődő publikumnak: hogyan tette nyilvánvalóvá a „nagyotmondó bohóc”, Trump elnök un dor Leyen alkalmatlanságát.

A bizottsági elnök és az önként vállalt megaláztatás

A bizottsági elnök talán még szereti is az ilyen helyzeteket, mert ha nem szeretné, már jelezhette volna, hogy ez mennyire bántó. Megtehette volna Washingtonban vagy Pekingben is – és akkor talán maga sem bánna ugyanígy másokkal. Ő sem, és nem engedné a fullajtárjainak sem. De ők pontosan így bánnak másokkal. A magyar miniszterelnökkel is, ami – legyen bárki is a személye – minden épeszű magyarnak rosszul esik. A többieknek viszont jólesik. Csakhogy ezek ezt nem értik. A zsákfoltja-külügyminiszter Kallas éppúgy pökhendiskedik Xi Jinpinggel, mint a Patriótáktól balra a legutolsó EP-képviselő is bárkivel, aki mást mer gondolni, mint ő.

Micskó András: Új költségvetés, régi trükkök – a brüsszeli matek nyomában

Ez a viselkedés minden normális társadalomban az alkalmatlanság indikátora. Európában viszont a rátermettség jele. Aki nem tud válogatatlan szavakkal becsmérelni (konzervatív, keresztény, patrióta) ellenfeleket, az itt egy senki.

Un dor Leyen akkumulátorai

Nos, mivel (európai gyártású) gyűlöletakkumulátorai lemerülőfélben voltak, Ursula un dor Leyen ellátogatott Trump skóciai golfpályájára, hogy leckét vegyen alázatból, és visszanyelt dühét, keserűségét gondosan elraktározza jobb időkre – azaz kiszolgáltatottabb ellenfelei számára. Csak ezért mehetett, hiszen a dolgokhoz ott hozzá nem tett semmit.

A harmincperces sajtótájékoztatót érdemes megnézni! Sőt, kötelező volna minden baloldali gondolkodású uniós polgárnak – hogy lássák érdekeik képviselőjét „érdekeik képviselete” közben. Hogy megütközzenek szószólójuk szótlanságán, és saját szemükkel lássák reménységük megsemmisülését.

Érdektelenség és csend

Un dor Leyen a 30 perc alatt egyetlenegyszer szólalt meg – az elején, a kötelező nyilatkozatkor. Később nemcsak hogy nem mondott semmit, de nem volt véleménye semmiről. Ráadásul még újságíró sem akadt a teremben, aki kérdést szeretett volna intézni hozzá. Egyetlen egy sem, aki úgy gondolta volna, hogy 400 millió ember főképviselője bármi érdekeset, lényegeset mondhatna.

Fidesz-KDNP EP-képviselők: EU-USA katasztrofális kereskedelmi paktum

Az unió (és képviselője) nem érdekelt ott senkit – még az Európából odavezényelt zsurnalisztákat sem. Minden kérdést Trumpnak tettek fel. Csak az ő válaszai és mondanivalója érdekelte az egybegyűlteket. Végül még ő volt az, aki – vagy kétszer – un dor Leyenhez fordult, hogy „hát akkor most válaszoljon ő is”… És ennyi.

Lárvaarc és kapcsolatnélküliség

De ez még csak a kisebbik baj. Un dor Leyen ez alatt a fél óra alatt világossá tette: semmilyen viszonya nincs az amerikai elnökkel. Sem emberi, sem munkakapcsolat, sem szövetségesi viszony. Lárvaarccal, arcrándulás és szemrebbenés nélkül, karótnyelten ülte végig az időt. Láthatóan kényelmetlenül érezte magát, miközben Trump elemében volt – széles gesztusokkal méltatta Európát, a stábot, és magát az elnök asszonyt.

Tragikus volt és elszomorító. Trump jókedvű volt, a golfpályája is elkészült, un dor Leyen pedig feltétel nélkül beadta a derekát. Nem voltak kvalitásai a küzdelemhez. Trump elégedett volt – ő már a NATO 5%-os csúcsa után nem lepődhetett meg azon, hogy legfontosabb szövetségese ilyen könnyen megadja magát. Ez csak nekünk volt gyalázat. „Don’t say I never give you anything.”

Gyalázat és szégyen

Rá, és ránk – az egész Európai Unióra nézve. Aki nem vak, láthatta, mekkora a súlya ennek a formációnak gazdasági, katonai és politikai értelemben: semekkora. Nulla. És ez elgondolkodtató. Fel kellene ismernünk, hogy saját erőből generált eredmények híján, valamint a külső hatalmak ebből eredő érdektelensége miatt, az uniónak vége van.

Ez a szervezet már semmi által nincs összetartva. Az ukrajnai háborún kívül nincsenek közös célok – így a háború vége az Unió végét is jelenteni fogja. Ezért küzdenek foggal-körömmel a vég elodázásáért.

Kontrollvesztés

A legriasztóbb mégis az, hogy ő ezt még csak nem is érzékeli. Mert ha érzékelné, maga mondana le. Belátná, hogy nem ő a megfelelő ember. Talán még dühe és bosszúvágya is elpárologna, ha megszabadulna egy kontinens rombadöntésének felelősségétől. Azzal együtt, hogy ő csak azért felel, mert elfogadta a megbízást. Talán akkor még nem tudta, hogy képtelen rá. De most már tudja.

Bűn, ha ennek ellenére sem mond le.

De arról nem tehet, hogy kiválasztották. Azért önök a felelősek. Azokon a kormányfőkön keresztül, akiket önök választottak meg – és akik szavazatukkal hozzájárultak Európa tönkretételéhez.

Cikkünk második része arról, hogyan árulta el Skóciában Európát Ursula von der Leyen.

Micskó András: 750 milliárdért hallgatott – Trump diktál, Ursula térdel

Micskó András