Oroszország nem tekinti magára nézve kötelezőnek az önkéntes moratóriumot, amelyet korábban a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítésére vállalt – jelentette be az orosz külügyminisztérium a TASS hírügynökség szerint. A döntést azzal indokolják, hogy a moratórium fenntartásának feltételei már nem állnak fenn, mivel a „kollektív Nyugat” destabilizáló lépéseket tesz, amelyek közvetlen fenyegetést jelentenek Oroszország biztonságára.
A minisztérium szerint 2023 óta megfigyelhető, hogy az Egyesült Államok olyan rendszereket telepít európai NATO-országokba és az ázsiai-csendes-óceáni térségbe, amelyek képesek a tiltott hatótávolságú rakéták indítására. Ezt a folyamatot kifejezetten Oroszország-ellenesnek minősítik, és hangsúlyozzák, hogy ezek a lépések veszélyes feszültséget teremtenek a nukleáris hatalmak között.
Körkép-vélemény:
Az oroszok ezzel a Lengyelországba és Romániába telepített nagy rakétavédelmi rendszerekre utalnak. Ezek elvileg ugyanis nem csak pajzsként, de támadó eszközökként is alkalmazhatók, és ebből az elmúlt években rengeteg vita volt. Fontos kiemelni, hogy mindegy, mi az USA szándéka ezekkel a rendszerekkel, egyetlen ország sem a másik fél szándékai szerint alakítja stratégiáját, hanem képességei szerint.
Az INF-szerződést, amely 500 és 5500 kilométer közötti hatótávolságú, földi indítású rakéták telepítését tiltotta, 1987-ben írta alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok. Washington 2019-ben lépett ki a megállapodásból, de Moszkva akkor vállalta, hogy nem telepít ilyen fegyvereket, amíg az Egyesült Államok sem tesz így.
Körkép-vélemény:
Szintén fontos körülmény, hogy Moszkva és Washington nem feltétlenül a kettejük közti feszültség miatt számolta fel az INF-szerződést. Az eredeti problémájuk az volt ezzel a paktummal, hogy csak a két nagyhatalmat korlátozta rakéták terén, de a többi „kis” atomhatalmat, mint Kína, Pakisztán, India, Nagy-Britannia vagy Franciaország, nem korlátozta.
A mostani döntéssel Moszkva fenntartja magának a jogot, hogy a további válaszlépésekről interdiszciplináris elemzések alapján döntsön. Az orosz vezetés a Nyugat lépéseire és a nemzetközi biztonsági helyzet alakulására hivatkozva hozza meg a konkrét döntéseket, amelyek komoly következményekkel járhatnak a globális stabilitásra nézve.
Körkép.sk, TASS
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Dmitri Lovetsky
Megosztás:
Címkék: Egyesült Államok fegyverkezés INF-szerződés NATO nemzetközi biztonság Oroszország rakétamoratórium
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
