Alaszkában tárgyalt egymással Donald Trump és Vlagyimir Putyin egy lehetséges béketervről, amelynek értelmében Ukrajnának jelentős keleti területeiről kellene lemondania, míg Oroszország cserébe apró, megszállt területsávokat adna vissza – állítják a moszkvai taktikát ismerő források a Reuters hírügynökség szerint. A javaslat hatalmas kihívás elé állítaná Kijevet, amely alkotmányban rögzítette NATO-csatlakozási szándékát, és korábban elutasított minden területi engedményt.
Fontos kiemelni, hogy a nyugati sajtó „névtelen forrásokra” alapuló cikkeinek ma már alig lehet hitelt adni. A Reuters hírügynökség alábbi értesüléseire azért érdemes figyelni, mert a sztori, amit bemutat, kivételesen életszagúnak tűnik, és nem csak egy háborúpárti narratíva megerősítését szolgálja.
A Reuters névtelen forrásai egy nappal azután szólaltak meg, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy alaszkai légibázison találkozott. Ez volt az első csúcstalálkozó a két vezető között az ukrajnai konfliktus kezdete óta.
Bár a találkozó nem hozott azonnali tűzszünetet, Trump a Fox Newsnak adott interjújában arról beszélt, hogy Putyinnal területcserékről és Ukrajna biztonsági garanciáiról tárgyaltak, és „nagyrészt egyetértettek”.
„Azt hiszem, elég közel vagyunk a megállapodáshoz” – mondta Trump, hozzátéve: „Ukrajnának is el kell fogadnia. Lehet, hogy nemet mondanak.”
A nevük elhallgatását kérő források szerint Putyin javaslatainak részleteit európai, amerikai és ukrán vezetők közötti megbeszélések alapján ismerték meg (innen azért sejteni lehet, hogy az európaiak szivárogtattak – a szerk.). Trump szombaton tájékoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és az európai vezetőket a csúcson elhangzottakról. Egyelőre nem világos, hogy a felvázolt terv egy kiindulási alap a tárgyalásokhoz, vagy egy végső, nem módosítható ajánlat.
Az alku részletei: mit adna és mit kapna Ukrajna?
A javaslat legnehezebben elfogadható pontja Kijev számára, hogy Putyin kizárta a tűzszünetet egy átfogó megállapodás megkötéséig, ezzel elutasítva Zelenszkij egyik legfőbb követelését.
Körkép-vélemény:
A dolog hátterében az áll, hogy Moszkva (joggal) nem bízik az európaiakban, és arra számít, hogy a tűzszünet égisze alatt csak megerősítenék Ukrajnát a frontvonalon a nyugatiak, hogy aztán ismét elforduljanak a béke szorgalmazásától és új lendülettel folytassák a harcot Ukrajnán keresztül, Ukranjában, Oroszország ellen.
Az orosz terv szerint Ukrajnának teljesen ki kellene vonulnia a keleti Donyeck és Luhanszk megyékből (a Donbasz-régióból). Cserébe Moszkva ígéretet tenne a frontvonalak befagyasztására a déli Herszon és Zaporizzsja megyékben.
Ukrajna jelenleg a Donbasz körülbelül 6600 négyzetkilométerét tartja ellenőrzése alatt, amely kulcsfontosságú védelmi vonalat képez az Oroszország későbbi előrenyomulásával szemben.
Körkép-vélemény:
Ez az okfejtés egyébként igaz, bár a területek kiterjedés alapú összevetése felesleges. A lényeg, hogy Ukrajna kiszolgáltatott helyzetbe kerülne, a Donbasz mögött nyugatra ugyanis a végtelen sztyeppék vannak. Ezen keresztül egy későbbi orosz előrenyomulás könnyebben megvalósítható. Az érem másik oldala, hogy a fronthelyzet ma Oroszországnak kedvez. Európa csak támogatni tudja Ukrajnát, győzelemre vezetni nem, csak a háborút elhúzni tudja, megnyerni nem.
A békeajánlat részeként Oroszország kész lenne visszaadni az északkeleti Szumi és Harkiv megyékben megszállt, viszonylag kis területeket. Az ukrán Deep State harctéri térképészeti projekt szerint ezek a területek együttesen mintegy 440 négyzetkilométert tesznek ki.
A források szerint Putyin legalábbis a Krím félsziget orosz szuverenitásának formális elismerését is elvárná, amelyet Moszkva még 2014-ben annektált. Az nem egyértelmű, hogy ez csak az Egyesült Államok általi elismerést jelentené, vagy az összes nyugati hatalom és Ukrajna beleegyezését is.
NATO-tagság és egyéb feltételek
A javaslat egyértelművé teszi, hogy Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO katonai szövetségéhez. Putyin ugyanakkor nyitottnak tűnt arra, hogy Kijev valamilyen formában biztonsági garanciákat kapjon. Európai vezetők szerint Trump egy, a NATO-n kívüli, a szövetség 5. cikkelyéhez hasonló garanciarendszer ötletét is felvetette. A NATO alapokmányának 5. cikkelye kimondja, hogy a szövetség bármely tagja elleni támadást az összes tag elleni támadásnak tekintik. Kijev számára az atlanti szövetséghez való csatlakozás alkotmányba foglalt stratégiai cél.
További orosz követelés lenne az orosz nyelv hivatalos státuszának biztosítása Ukrajna egyes részein vagy egész területén, valamint az orosz ortodox egyház szabad működésének joga. Az ukrán biztonsági szolgálat azzal vádolja a Moszkvához kötődő egyházat, hogy oroszbarát propaganda terjesztésével és kémek bújtatásával segíti a háborút. Az egyház ezt tagadja, és állítja, hogy megszakította kánoni kapcsolatait Moszkvával.
Végül, de nem utolsósorban Putyin elvárná az Oroszország elleni szankciók legalább egy részének feloldását is, bár az nem világos, hogy ez az amerikai és az európai szankciókra egyaránt vonatkozna-e. Az alku jövője most elsősorban attól függ, hogy az ukrán vezetés hajlandó-e tárgyalóasztalhoz ülni egy olyan béke reményében, amelyért az ország területi integritásával és szuverenitásának kulcsfontosságú elemeivel fizetne.
Körksép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Julia Demaree Nikhinson
Megosztás:
Címkék: alaszka béketárgyalás béketerv csúcstalálkozó Donald Trump NATO orosz-ukrán háború Oroszország területi engedmények Ukrajna USA Vlagyimir Putyin
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
