Ebből megint balhé lesz: egyre élesebb vita alakul ki a német katonák Ukrajnába küldéséről

A német politikai paletta teljes spektrumára kiterjedő vita alakult ki a héten arról, hogy Németország küldjön-e katonákat Ukrajnába egy esetleges békemegállapodást követően. A diskurzus Donald Trump amerikai elnök washingtoni találkozója után kapott új lendületet, ahol Friedrich Merz német kancellár európai vezetőkkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt.

Még Merz pártja sem tudja, mit akar

Külügyminiszter Johann Wadephul (CDU) egyértelműen elutasította a német katonák ukrajnai telepítését. Augusztus 18-án a Table.Today podcastban kijelentette: „A Bundeswehr már egy dandárt állomásoztat Litvániában. Ezen felül katonák ukrajnai telepítése valószínűleg túlterhelne bennünket”. Wadephul hangsúlyozta, hogy bár Németországnak „fontos szerepet” kell vállalnia az ukrajnai biztonsággaranciákban, a katonai túlterhelés miatt ez nem jelenthet német csapatok telepítését.

Ezzel szemben Merz kancellár nyitva hagyta a lehetőséget. A washingtoni csúcstalálkozó után kijelentette, hogy még túl korai végleges választ adni, és konzultálni fog a koalíciós partnerekkel. „Németország nagy felelősséggel tartozik” a békemissziókban való részvételért, és szükség lehet „mandátumköteles döntésekre” – utalt arra, hogy a Bundestag jóváhagyására lehet szükség.

Boris Pistorius védelmi miniszter (SPD) szerint a német hozzájárulás formája „még nincs eldöntve, és politikailag és katonailag kell meghatározni”. A miniszter korábban már nem zárta ki a Bundeswehr részvételét egy békefenntartó misszióban, amennyiben megfelelő feltételek teljesülnek.

A CDU-n belül is megoszlanak a vélemények. Michael Kretschmer szász miniszterelnök (CDU) augusztus 20-án egyértelműen szembehelyezkedett saját pártjával. „Német katonák ukrajnai harcba küldése nem lehet téma” – nyilatkozta a Spiegelnek. Kretschmer szerint Németország nem tudja garantálni Ukrajna biztonságát, mivel „a Bundeswehrből hiányoznak ehhez az előfeltételek”.

Ezzel szemben Roderich Kiesewetter CDU-s külpolitikus támogatta a német szerepvállalást. „Németország nem vezethet Közép-Európából úgy, hogy megtagadja a helyszíni szerepvállalást” – mondta a Bayerischer Rundfunknak. Thomas Röwekamp (CDU), a védelmi bizottság elnöke „valószínűnek” tartja, hogy német katonáknak kell majd szolgálniuk Ukrajnában.

Ellenzéki ellenállás

A Alternatíva Németországért (AfD) párt Alice Weidel társelnöke élesen bírálta a tervet. Közösségi médiában figyelmeztetett, hogy „a CDU-ban a sólymok alig várják, hogy újra német katonákat küldjenek külföldi háborús övezetekbe”. Az AfD szerint ez „felelőtlen” lépés lenne, amely „veszélyes” következményekkel járhat.

Sahra Wagenknecht BSW-elnök ugyancsak kategorikusan elutasította a német katonák ukrajnai küldését. „Történelmi okokból is tiltottak a német csapatok” – nyilatkozta a Tagesspiegelnek. Wagenknecht szerint „konfliktus esetén Németország azonnal hadviselő féllé válna, amit egy kancellár nem engedhet meg”.

A Die Linke párt Jan van Aken társelnöke alternatív javaslatot tett: az ENSZ békefenntartó erői alatt történő misszió, 30-40 ezer katonával. „Az ukrajnai biztonsági garanciák döntését és végrehajtását az ENSZ keretei között kellene eldönteni” – mondta.

Tartalékosok és szakértők álláspontja

A Német Tartalékos Szövetség elnöke, Patrick Sensburg nyitottságot mutatott a békemisszió iránt. „Ha egy békefenntartó erők bevetése ésszerű feltételek mellett valósulna meg, Németországnak előre kellene mennie és a legnagyobb kontingenst kellene biztosítania” – mondta a Rheinische Postnak. Sensburg azonban figyelmeztetett: katonailag csak akkor van értelme egy ilyen missziónak, ha demilitarizált pufferzóna van az orosz katonák és a békefenntartó erők között.

És végül a német baloldal

Az SPD részéről Adis Ahmetović külpolitikai szóvivő óvatos nyitottságot mutatott, de figyelmeztetett a „kategorikus igen vagy nem válaszok” ellen. Rolf Mützenich SPD-s politikus az ENSZ és az EBESZ bevonását sürgette a békemegoldásba.

A Zöldek képviseletében Anton Hofreiter az Európa-bizottság elnöke úgy fogalmazott, hogy „valódi biztonság Ukrajna számára csak NATO-tagság és helyszíni csapatok állomásoztatása mellett lenne”.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Ebrahim Noroozi