Biztonsági garanciák – Meloni javaslata: 24 órán belüli reakció orosz támadás esetén

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök egy olyan biztonsági mechanizmusra tett javaslatot, amely egy újabb orosz támadás esetén 24 órán belül segítséget garantálna Ukrajnának. A Bloomberg forrásai szerint a „NATO-light” modellként emlegetett terv az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelyéhez hasonló kollektív védelmet biztosítana, de teljes jogú NATO-tagság nélkül, amelyet Meloni jelenleg elérhetetlennek tart.

A javaslat a Kijevvel már megkötött kétoldalú megállapodásokra épülne. Egy esetleges újabb háború esetén az aláíró országoknak közösen kellene döntenie a támogatás konkrét formájáról, de egyelőre nem tisztázott, hogy ez magában foglalná-e a katonák küldését.

A tervet a Fehér Házban vitatták meg Donald Trump amerikai elnökkel és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Trump kizárta amerikai szárazföldi csapatok küldését, de a légi támogatás lehetőségét nyitva hagyta. JD Vance alelnök ugyanakkor hangsúlyozta: a biztonsági garanciák oroszlánrészét Európának kell vállalnia, mivel ez elsősorban az ő biztonságukról szól.

Zelenszkij csak akkor hajlandó Vlagyimir Putyinnal tárgyalóasztalhoz ülni, ha Ukrajna előbb biztonsági megállapodásokat köt az Egyesült Államokkal és Európával. Moszkva szerint Oroszország bevonása nélkül minden megállapodás kudarcra van ítélve.

Szergej Lavrov külügyminiszter agresszív eszkalációnak nevezte az európai javaslatokat. Elemzők szerint Putyin addig nem találkozna Zelenszkijjel, amíg Ukrajna el nem fogadja az orosz feltételeket, ami gyakorlatilag a kapitulációval lenne egyenlő.

Európának rendkívül kínos a helyzet, és joggal

Európa számára a jelenlegi helyzet több, mint kényelmetlen. Egyrészt, a felelősség, a költségek és a vállalások oroszlánrésze az európai középhatalmakat terheli majd. A hajlandók koalíciója inkább csak szavak szintjén hajlandó. Ígéretekkel pedig tele van már az ukránok padlása.

Régen volt ugyan 2022, de azért még emlékezhetünk rá, hogy volt egy isztambuli „majdnem békekötés” Oroszország és Ukrajna között. Ukrajna akkor hajlandó volt lemondani az addig hangoztatott NATO-csatlakozási szándékról.

Aztán jött Boris Johnson akkori brit miniszterelnök, aki váratlanul Kijevbe repült, és azt mondta Zelenszkijnek, hogy békét köthet, de a Nyugat semmilyen biztonsági garanciát nem fog adni, ezért inkább harcoljon tovább. A zsarolás az isztambuli tárgyalások összeomlását, a háború folytatódását és Ukrajna lassú agóniáját eredményezte.

Az egyébként fősodorhoz tartozó Intellinews.com is keserűen jegyzi meg elemzésében, hogy az európaiak megint vonakodnak biztonsági garanciákat adni, csak békefenntartókat emlegetnek, amellyel lényegében szabotálják a békét, és elkerüli a kollektív biztonsági megállapodás létrejöttét.

„Ha Európa ismét békefenntartókat és új fegyverszállítmányokat javasol, az megöli a megállapodást, és a Kreml valószínűleg még a Zelenszkijjel való találkozót is lefújja. Ironikus, hogy az orosz fél eddigi állításai szerint a Kreml kész tárgyalni Ukrajnával, ha rendelkezik a Nyugat katonai támogatásával egy kollektív biztonsági garancia formájában, amely kezeli a NATO-val való háború kockázatát is. Ez azt is sugallja, hogy amennyiben Putyin háborús aggályainak kiváltó okait kezelik, készen áll a konfliktus lezárására. Ha azonban olyan félmegoldásokkal szembesül, amelyek sem Putyint, sem Zelenszkijt nem elégítik ki, a Kreml ugyanolyan boldogan folytatja a harcot.”

foglalta össze a lényeget a portál.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Alex Brandon