Karol Nawrocki lengyel elnök megvétózta az ukrán állampolgároknak nyújtott segítségnyújtásról szóló törvényt. Döntését azzal indokolta, hogy a 800 plusz összegű családi pótlékot csak a Lengyelországban dolgozó ukránoknak kellene folyósítani. A vétó ráadásul a Starlink finanszírozását is leállítja október 1-jétől. A lépés heves politikai vitát váltott ki, amelyben a lengyelországi ukránok szövetsége a Kreml politikájának megvalósításával vádolta meg az elnököt. Az elnöki hivatal határozottan visszautasította a vádakat. A szlovák sajtó elég egyoldalúan tálalja az ügyet, mintha az „ultrakonzervatív Nawrocki” akadályozná Ukrajna hozzáférést sa Starlinkhez, szemben az „európabarát Tusk-kormánnyal”. A helyzet nem ennyire egyszerű, a Starlink szolgáltatásának biztosítása pedig nem is a lengyeleken múlik. Sokkal inkább egy belpolitikai kötélhúzást látunk, amely felszínre hozta a lengyel-ukrán egyre kibékíthetetlenebb ellentéteket.
A vétó indokai
Karol Nawrocki elnök bejelentette, hogy saját törvényjavaslatot terjeszt elő az ügyben. Célja, hogy a 800 plusz juttatás csak azoknak az ukránoknak járjon, akik Lengyelországban dolgoznak. Ezzel szeretnék elkerülni azokat a patologikus helyzeteket, amikor valaki felveszi a támogatást, de az év jelentős részében Ukrajnában él. Az elnök a banderista szimbólumok betiltását is szorgalmazza Lengyelországban, a német náci jelképekhez hasonlóan.
Az elnök szerint a 3,5 évvel ezelőtt, az orosz támadás után bevezetett jogszabályokat ma már korrigálni kell. Indoklása szerint a helyzet a lengyel államháztartás és a társadalmi hangulat tekintetében is alapvetően megváltozott. Érdekesség, hogy korábban a Polgári Koalíció elnökjelöltje, Rafał Trzaskowski is hasonló feltételekhez kötötte volna a támogatást – de ugye ezt még az elnökválasztási kampányban tette.
Éles bírálatok és a Kreml-vád
A döntés nem nyerte el a Lengyelországi Ukránok Szövetségének tetszését. A szervezet elnöke, Mirosław Skórka az elnököt és környezetét destruktív tevékenységgel vádolta meg. Skórka szerint ez a lépés valójában a Kreml politikájának megvalósítása, nem pedig a lengyel érdekek képviselete. Hozzátette, hogy a nacionalista állammodell építése Moszkva és a Kreml céljait szolgálja.
Körkép-vélemény:
Itt érdemes kiemelni, hogy a „nacionalista állammodellt” az ukránoknak van a legkevesebb joguk emlegetni. Ukrajna ugyanis hemzseg a neonáci csoportoktól, az ukrán állam módszeresen nyomja el a nemzeti kisebbségeket, nem csak a magyart, de a román és lengyelt is. De közben elvárja, hogy a háborús menekültjeiről (a férfiakról is) a szomszédos államok saját költségeik terhére gondoskodjanak. Skórka kijelentésének célja kettős: védeni az a rendszert, amelyen keresztül Ukrajna pénzhez jut a hazaingázó, lengyel támogatást kapó ukránokból, illetve támogatni az háború folytatását szorgalmazó globalista lengyel kormányt.
Rafał Leśkiewicz, az elnök szóvivője határozottan visszautasította a vádakat. Leśkiewicz szerint Skórka szavai pimasz manipulációk és sértik a lengyel államfőt. Kiemelte, hogy Nawrockit korábban, még a Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) elnökeként az orosz hatóságok körözési listára tették a szovjet propagandacélú objektumok eltávolítása miatt.
A szóvivő válasza és a történelmi sérelmek
A szóvivő képmutatással vádolta meg Skórkát, rámutatva az Ukrajnában szerinte erősödő nacionalista tendenciákra. Leśkiewicz a vitatott megítélésű Sztepan Banderát bűnözőnek nevezte, akinek ukrán nacionalizmusa több mint 100 ezer lengyel, köztük nők, gyerekek és idősek lemészárlásához vezetett. Hangsúlyozta, hogy az ukrán hatóságok nem teszik lehetővé a lengyel áldozatok maradványainak felkutatását és exhumálását. Leśkiewicz szerint Skórka szavai pezsgőbontásra adtak okot a Kremlben, és ártanak a lengyel-ukrán kapcsolatoknak.
A szóvivő hozzátette, hogy ezek a kijelentések a hálátlanság jelei Lengyelország által a 2022-es orosz agresszió után nyújtott segítségért. Úgy véli, Skórka véleményét a Lengyelországban élő ukránok többsége sem osztja.
Vita a Starlink finanszírozásáról
A vétó egy másik fontos kérdést is felvetett: a Starlink műholdas internet ukrajnai finanszírozását. Krzysztof Gawkowski miniszterelnök-helyettes és digitalizációs miniszter szerint a döntés bonyolítja a finanszírozást, amely szeptember végén lejárna. Gawkowski azzal vádolta az elnököt, hogy „de facto lekapcsolta az internetet Ukrajnában” az iskolák és kórházak számára.
Az elnöki hivatal ezt dezinformációnak minősítette. Zbigniew Bogucki, a kancellária vezetője közölte, hogy a vétó nem kapcsolja ki a Starlinket, mivel a finanszírozás a jelenleg is hatályos törvényen alapul. Az elnök által benyújtott új javaslat fenntartja ezt az állapotot, és a parlamentnek szeptemberben kell azt gyorsan elfogadnia. A vita más politikusokat is megszólalásra késztetett; Radosław Sikorski külügyminiszter szerint Ukrajna segítése távol tartja Putyin hadseregét a lengyel határoktól, ami a lengyel adófizetőknek is pénzügyi érdeke.
Az ellenzéki és koalíciós tömbhöz sem tartozó lengyel Konföderáció párt képviselője, Sławomir Mentzen ugyanakkor kemény nyilatkozatban fejtette ki, hogy ha Ukrajnának annyira kell a Starlink, akkor fizesse őt.
„A lengyel adófizetők pénzét a lengyel polgárok szükségleteire kell költeni”
fogalmazott.
Körkép-vélemény:
A Starlink kapcsán érdemes kiemelni, hogy a korábbi hírek szerint Lengyelország 2022-2024 között összesen 70 millió eurót költött azért, hogy 24 500 darab Starlink terminált biztosítson Ukrajnának, plusz a szolgáltatás, persze. Idén további 17 millió eurót tervezett elkölteni erre a célra. Az egyre szűkösebb költségvetési keretek fényében az erről kibontakozó vita teljesen jogos.
Körkép.sk, wPolytice.pl, Ukrajinszka Pravda
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Czarek Sokolowski
Megosztás:
Címkék: 800 plus Karol Nawrocki lengyel-ukrán kapcsolatok Lengyelország Mirosław Skórka politika Források Starlink ukrán segély vétó
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
