Az Észtországba csapódó ukrán drón világháborús veszélyt rejt magában

Augusztus 24-én hajnalban egy katonai drón csapódott be Észtország területén egy szántóföldbe. Ez az első olyan éles helyzet, amikor egy katonai pilóta nélküli jármű NATO-légterében hajtott végre nem szándékos becsapódást. Az incidensért az észtek hivatalosan az oroszokat tették felelőssé. Ám a körülmények arra utalnak, hogy súlyos, világháborús eszkalációval is fenyegethet, ha az ukrán drónok rendszeresen megjelennek a NATO légterében.

A tények

2025. augusztus 24-én hajnali 4 és 5 óra között egy katonai drón csapódott be a szántóföldbe Tarti megyében, Elva plébánia területén. A krátert egy helyi gazda fedezte fel egy nappal később, aki értesítette a hatóságokat.

A helyiek a sajtónak nyilatkozva elmondták, hogy furcsa hangot hallottak a hajnali órákban, valami átrepült a házuk felett. Úgy írták le, hogy egy motorkerékpárra emlékeztető hangot hallottak. Egy perccel később pedig hatalmas robbanást hallottak, ami megrázta az ablakokat.

Egy helyi amatőr madármegfigyelő rögzítette a drón hangját is, ami a hatóságokat segítette a drón útvonalának nyomon követésében.

Az észt hivatalos álláspont

Az észt hatóságok már a nyomozás elején elismerték, hogy egy ukrán drónról van szó, ám gyorsan hozzátették, hogy valószínűleg az orosz katonai jelzavarás és elektronikai hadviselés következtében a drón feletti irányítást az ukránok elvesztették, így került be az észt légtérbe és csapódott be a szántóföldbe.

Rögtön szögezzük le, hogy egy olyan ország, amely katonákat akar küldeni az ukrán frontvonalra, nyilvánvalóan akkor sem ismerné el Ukrajna felelősségét, ha az lenne a valószínűbb forgatókönyv.

Tény azonmban, hogy a Baltikum az orosz elektronikai hadviselés egyik fő frontja, Kalinyingrád és a puha orosz célpontok közelsége miatt.

Az ok, ami miatt sok szakértőben megállt az ütő

Augusztus 24-én az ukrán drónok elsődleges célpontja Oroszország legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) exportőrének, a Novateknek a balti-tengeri telephelye volt: Uszt-Luga. A hivatalosan elismert információk szerint Ukrajna 10 drónját kilőtték az oroszok, néhány azonban elérte célját, és komoly károkat okozott a terminálban. Ugyanebben az akciónak a része volt egyébként a kurszki atomerőmű elleni ukrán támadás, ami miatt az egyik blokk teljesítménye a felére esett vissza.

Az orosz közlése szerint aznap összesen közel száz ukrán drónt fogtak be az oroszok különböző régiókban.

Hol a probléma?

A helyzet sok szakértőben nehéz kérdéseket vetett fel. Lehet ugyan, hogy valóban az orosz elektronikai hadviselés vezetett a drón NATO-légtérben való megjelenéséhez. De az is lehet, hogy Ukrajna az érintett országok tudta nélkül vagy épp tudtával az ő légterüket használta fel egy Oroszország elleni csapáshoz. A nemzetközi jog szerint pedig elvileg ez már kimeríti a háborús részvétel definícióját.

Elég megnézni a térképet, hol van Ukrajna és hol van Uszt-Luga, és milyen országok állnak az ukrán drónok útjában:

Ha Ukrajna tudatosan a NATO-országok légterén keresztül kerülte meg az orosz légvédelmet, az több szempontból is problémát jelent.

1. Az érintett NATO-országok háborús féllé válhatnak, vagy legalábbis olyan ingatag nemzetközi vita indulna, amelyben már csak értelmezés kérdése lesz, hogy például Észtország hadviselő fél-e vagy sem.
2. A NATO nincs felkészülve arra, hogy hogyan kezelje egy harmadik ország nem őt célzó, de az ő biztonságát megsértő katonai eszközeit. Erre új doktrínát kellene kidolgozni, hogy a nem szándékos légtér-sértések ne váljanak ellenőrizetlen eszkalációvá.
3. Ismét bebizonyosodott, hogy a háborút nem lehet teljesen elszigetelni, és folyamatosan „túlcsordulhat”. Főleg úgy, hogy Ukrajna valójában nem érdekelt a háború földrajzi korlátok közé szorításában. Mert csak akkor győzhet, ha az kiterjed a a Nyugatra is, és a nyugatiak beszállnak az oldalán a harcba. Mivel ez a lehetőség folyamatosan ott lebeg  a kijevi vezetés előtt, sosem lehet tudni, hogy félresikerült műveletről, vagy szándékos hamiszászlós hadműveletről van-e szó. Az elég világos, hogy Ukrajna stratégiájába a drónok célba juttatása éppúgy pozitív eredmény, mint ha a drónjaik NATO-ország területére becsapódva provokálják a Nyugatot Oroszország ellen.
4. Az ilyen esetek az oroszoknak is adhatnak eszközöket, hogy az ukránok mögé bújva „kóstolgassák” a NATO védelmét. Elfogott ukrán drónokat irányíthatnak a balti országok felé – hiszen rá lehet fogni, hogy megint az ukránok próbáltak csapást mérni, csak félresikerült a dolog.
5. Az orosz jelzavarás és elektronikai hadviselés eddig is súlyos problémákat okozott a térségben, a GPS-jelek hiánya miatt gyakran törlik a repülőjáratokat, ráadásul a Baltikum folyamatos nyomás alatt van, hogy jelentős fejlesztéseket hajtson végre a légvédelem területén. Jelenleg Észtország légterét a Balti Légtérrendészeti Misszió (BAP) védelmezi, olasz F-35-ösök járőröznek a térségben.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: WarZone