Nagykorúvá vált az anti-NATO szövetség: Kína és Oroszország új világrendet hirdetett

A kínai Tiencsin városában tartotta csúcstalálkozóját a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO), amely a globális Dél egyik legmeghatározóbb geopolitikai csoportjaként nyíltan hívja ki a Nyugatot. A SCO ugyanis nem csak politikai vagy gazdasági együttműködés, hanem egyre inkább katonai vonala is van. A szeptember 1-jei eseményen huszonhat vezető gyűlt össze, hogy egy új, többpólusú világrend víziójáról tárgyaljanak. A szervezet, amely több mint két és fél évtizede jött létre, hogy tompítsa az ázsiai országok határvitái miatti feszültséget, mára Eurázsia-szerte kiterjesztette befolyását. A tagállamok a világgazdaság mintegy negyedét és a világ népességének 40%-át teszik ki. Ekkora erőt nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nem véletlen, hogy egyes szakértők 2025. szeptember 1-jét már a nyugati hanyatlás záróepizódjának nyitányaként értékelik.

A multipoláris világ víziója

A házigazda Hszi Csin-ping kínai elnök és díszvendége, Vlagyimir Putyin orosz elnök egy új, többpólusú világrend vízióját vázolta fel, amely „valódi multipolaritásra épüül”.

Felszólítottak a gyarmati és a hidegháborús gondolkodásmód felszámolására. Putyin szerint a világnak olyan rendszerre van szüksége, amely felváltja az elavult euroatlanti modelleket, és a lehető legnagyobb mértékben az országok érdekeit veszi figyelembe.

Hszi Csin-ping egy globális kormányzási kezdeményezést is előterjesztett. Ennek értelmében minden államnak – méretétől és gazdasági erejétől függetlenül – egyenlő státusszal és lehetőséggel kellene rendelkeznie a globális döntéshozatalban való részvételre.

Az orosz elnök ezzel összefüggésben kiemelte a „valódi multilateralizmus” feltámadását az SCO-n belül. Hangsúlyozta a nemzeti valuták egyre növekvő használatát a kölcsönös fizetéseknél is. Putyin ez utóbbi felhívása egyértelműen az amerikai dollár gyengítését szolgálja.

Gazdasági tervek a dollár hegemóniája ellen

A csúcstalálkozón konkrét gazdasági javaslatok is elhangzottak. Hszi indítványozta egy SCO fejlesztési bank létrehozását, amely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) globális déli alternatívájaként működhetne. Kína jelentős pénzügyi hozzájárulást is bejelentett. Az elnök kétmilliárd jüan (kb. 240 millió euró) ajándékot és tízmilliárd jüan (1,2 milliárd euró) hitelt ígért a szervezet banki konzorciumának.

Peking az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés keretében már 84 milliárd dollárt fektetett be a tagországokban. A kínai elnök további együttműködési lehetőségeket is felvázolt. Javaslatot tett egy mesterséges intelligenciával foglalkozó együttműködési központ létrehozására, és meghívta az SCO-tagokat, hogy vegyenek részt a kínai holdkutató állomás munkájában.

Kényes diplomáciai egyensúly

Narendra Modi indiai miniszterelnök hét év után először látogatott Kínába az eseményre. A csúcstalálkozón az indiai-kínai kapcsolatok újraindítására szólított fel, melyeket évtizedek óta katonai feszültségek terhelnek. A feszültségek azonban továbbra is érezhetők. Modi Kínába menet megállt Japánban, amely a nyugati támogatású Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd tagja.

Az indiai kormányfő emellett kihagyja a pekingi katonai parádét, amelyet a második világháború ázsiai befejezésének 80. évfordulója alkalmából tartanak. Ezzel szemben az indiai-orosz viszony szoros maradt.

Modi kijelentette, hogy India és Oroszország a legnehezebb időkben is szilárdan egymás mellett áll. Putyin „drága barátjának” nevezte Módit a kétoldalú találkozójukon.

Ez annak bizonyítéka, hogy Donald Trump amerikai elnök vámháborúja India ellen azzal a kellemetlen következménnyel járt, hogy közelebb lökte egymáshoz a hagyományosan semleges Indiát Oroszországhoz.

Az ukrajnai háború és a Nyugat kritikája

Vlagyimir Putyin ismét a Nyugatot tette felelőssé az ukrajnai konfliktusért. Azt állította, hogy a válságot a Nyugat által támogatott 2014-es ukrajnai „puccs” idézte elő. Második okként Ukrajna NATO-ba való „behúzásának” kísérleteit nevezte meg. Oroszország a nyugati szankciókkal dacolva sikeresen fordította kereskedelmét a globális Dél feltörekvő piacai felé.

Ennek jeleként nemrég megérkezett Kínába az első cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmány a szankciók által sújtott orosz Arctic LNG 2 projektből. A lépés bátoríthat más vevőket, például Indiát is a szankcionált orosz energiahordozók megvásárlására. Putyin a csúcs alatt találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel is, és nagyra értékelte Törökország közvetítői erőfeszítéseit a háborúban.

Törökországon kívül Örményország és Azerbajdzsán is a legmagasabb szinten képviseltette magát. Annak ellenére, hogy mindhárom ország a nyugatiakhoz áll közelebb. Ez a tény jól mutatja, hogy az SCO túlságosan nagy befolyással rendelkezik ahhoz, hogy az Ázsia peremvidékén lévő „nyugatbarát” országok figyelmen kívül hagyják.

A Sanghaji Együttműködési Szervezet több mint két évtized alatt regionális biztonsági szervezetből Eurázsia-szerte terjeszkedő geopolitikai szereplővé vált. Tagsága folyamatosan bővül; legutóbb Irán és Fehéroroszország csatlakozott, így tízre nőtt a teljes jogú tagok száma. A tiencsini fórum egyértelműen megmutatta a globális Dél növekvő egységét és a nyugati dominanciával szembeni kihívását.

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/Suo Takekuma/Pool Photo via AP