Drámai fordulatot vett Donald Trump amerikai elnök álláspontja az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban. Korábbi, a területi engedményeket is elfogadhatónak tartó nézetei után most arról beszélt, hogy Kijev az európai és NATO-támogatással képes lehet visszafoglalni az összes, Oroszország által megszállt területet, sőt, akár „még tovább is mehet”. A kijelentés a New York-i ENSZ Közgyűlésen tartott beszéde és Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott tárgyalása után látott napvilágot.

 

Trump a Truth Social platformján írta meg, hogy mostanra „teljes mértékben megismerte és megértette” a katonai és gazdasági helyzetet. Oroszországot „papírtigrisnek” nevezte, és úgy vélte, Vlagyimir Putyin orosz elnök és az orosz gazdaság „óriási bajban van”, ezért most jött el az ideje az ukrán cselekvésnek.

 

A meglepő álláspontváltás (értelemszerűen) pozitív fogadtatásra talált Kijevben. Zelenszkij „nagyon pozitív jelként” értékelte a bejegyzést, és azt mondta, hisz abban, hogy az Egyesült Államok „a háború végéig velük lesz”.

 

Hozzátette: Trumpnak valószínűleg a Vlagyimir Putyinnal kapcsolatos korábbi, megbízhatatlan tapasztalatai is megváltoztatták a véleményét. Azt is elmondta, hogy a tárgyalások során Trump biztonsági garanciákat ígért Ukrajnának a háború befejezése utánra.

 

Az ukrán elnök nem tagadta, hogy Trump alaposan meglepte ezzel a kijelentéssel, de kapott is az alkalmon, hogy a maximumot kihozza a helyzetből.

 

„Trump elnök pozitívabban állt hozzá, és megmutatta, hogy a végsőkig támogatni akarja Ukrajnát”

 

– mondta Zelenszkij a Fox Newsnak adott interjújában.

 

„Nagyon pozitívan fogadtam azokat a jelzéseket, amelyek szerint Trump és Amerika a háború végéig velünk lesz.”

 

Reakciók és fenntartások

 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonnal reagált Trump kijelentéseire. Elutasította a „papírtigris” minősítést, mondván, Oroszország inkább a medvével azonosítja magát – „papírmedve” pedig nem létezik.

 

Peszkov elismerte, hogy az orosz gazdaság bizonyos feszültségeket és problémákat tapasztal a szankciók és a globális zavarok miatt, de fenntartja, hogy az ország megőrizte makrogazdasági stabilitását.

 

A szóvivő tévedésnek nevezte azt az elképzelést, hogy Ukrajna vissza tudja szerezni a megszállt területeket. Hangsúlyozta, hogy Moszkva folytatja a „különleges katonai műveletet”, mert a saját érdekeinek biztosítása tekintetében nincs más alternatívája.

 

Ugyanakkor Peszkov elmondta, a Kreml „nagyra értékeli az amerikai elnök erőfeszítéseit a konfliktus megoldására”.

 

Trump korábban határozottan más álláspontot hirdetett. Tavaly februárban még azt mondta Zelenszkijnek, hogy „nincsenek a kezében a lapok” a háború megnyeréséhez. Aztán augusztusban arról beszélt, hogy területek cseréjével lehetne véget vetni a harcoknak, sőt, olyan hírek is napvilágot láttak, hogy megpróbálja rávenni Kijevet Donyeck és Luhanszk feladására. A mostani irányváltás egy lehetséges kísérlet a stagnáló béketárgyalások felpörgetésére – magyarul: blöff.

 

NATO és légi fenyegetések

 

A háborúval kapcsolatos tárgyalások akadozása miatt a feszültség drámaian megnőtt a NATO és Oroszország között. Az elmúlt hetekben orosz harci gépek és drónok több alkalommal is megsértették a szövetség tagállamainak légterét. Erre válaszul Trump arra buzdította a NATO-országokat, hogy lőjék le a légterükbe behatoló orosz gépeket, bár azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok támogatása „a körülményektől függ”.

 

A NATO elítélte Oroszország lépéseit, „felelőtlennek” és „eszkalációt provokálónak” nevezve azokat, és figyelmeztetett, hogy „minden szükséges katonai és nem katonai eszközt” bevetnek a védekezés érdekében. Lengyelország és Észtország már konzultációt kért a szövetség tagjaival, miután Oroszország megsértette a légterüket. Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter rövid közösségi médiaüzenetben, a „Roger that” (értettem) kifejezéssel támogatta Trump felvetését.

 

A párbeszéd során Trump azt is megjegyezte, hogy a NATO-tagállamoknak fokozniuk kell védelmi kiadásaikat. Szót emelt azok ellen a tagállamok ellen is, amelyek még mindig vásárolnak orosz energiahordozókat, mondván, ezzel „a saját maguk elleni háborút finanszírozzák”. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke találkozójukon tisztázta, hogy az EU szigorítja a nyomást az orosz energiaexportra, és 2027-re teljesen meg kíván szabadulni az orosz fosszilis energiahordozóktól.

 

Körkép.sk

Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Evan Vucci

Megosztás:

Tetszett önnek ez a cikk?

Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.

Eddig 4 olvasónak tetszik ez a cikk.