Történelmileg is kiélezett, a lakosságot mélyen megosztó választási kampány végéhez ért a Moldovai Köztársaság. A szeptember 28-i parlamenti voksolás legfőbb tétje az ország jövőbeli geopolitikai iránya. A választás arról dönt, hogy Moldova folytatja-e az európai uniós csatlakozást célzó, nyugatbarát politikát, vagy inkább a Kelet és Nyugat közötti egyensúlyozást választja, szorosabb kapcsolatokat ápolva Oroszországgal. A küzdelmet a résztvevők kompromisszumot kizáró, „nulla összegű játékként” fogják fel – derül ki a Magyar Külügyi Intézet elemzéséből.
Letartóztatások és „ostromlott vár” narratíva
A választási kampányt rendkívül erőszakos légkör és a hatalom által irányított, szervezett lejáratókampány jellemezte.
A kormány az „Oroszország által ostromlott, Európát védelmező végvár” narratíváját erősíti (ez nagyon hasonlít az ukrán narratívához). Ennek jegyében a hatóságok a választások előtt nem sokkal több mint 250 házkutatást tartottak és 75 embert vettek őrizetbe. A hivatalos indoklás szerint egy orosz megbízásból működő, szavazatvásárlással és zavargások előkészítésével gyanúsított szervezett bűnözői csoportra csaptak le.
Geopolitikai törésvonalak
Moldova a kelet-nyugati konfliktus egyik legérzékenyebb törésvonalán fekszik. Történelme során birodalmak (török, orosz, román) ütközőzónájában létezett, ami mélyen megosztottá tette a társadalmat a geopolitikai orientáció kérdésében. A küzdelem lényegében a „román kulturális térség” és az „orosz világ” között zajlik.
A helyzetet tovább bonyolítja a Nyugat és Oroszország minden eddiginél magasabb szintű, intézményesített beavatkozása a politikai folyamatokba. Az Európai Unió például egy kibervédelmi szakértői csapatot is Chişinăuba telepített a feltételezett orosz beavatkozás elhárítására. (A mai világban magától értetődik, hogy ez a csoport éppúgy lehet pajzs, mint a kard a nyugatos politikusok ellenfeleivel szemben – a szerk.)
Gazdasági nehézségek és átrendeződő erőviszonyok
A jelenlegi, nyugatbarát Akció és Szolidaritás Pártja (PAS) korábbi stabil előnye az utóbbi időben elolvadt. Ennek fő oka a romló gazdasági helyzet: az ország recessziós jeleket mutat, a lakosságot pedig súlyosan érinti a két év alatt elért 30%-os infláció és a két-háromszorosára nőt rezsiköltség.
Az eddig megosztott ellenzéki pártok nagyobb választási blokkokba tömörültek, a legjelentősebb Hazafias Választási Blokk pedig a legfrissebb felmérések szerint már kissé vezet a kormánypárt előtt. A politikai dinamikát az is befolyásolta, hogy a bíróság eltiltotta az indulástól a korábban második legnépszerűbbnek mért, Oroszország-barát Győzelem Blokkot.
Körkép-vélemény:
Az intézet elemzése ezt az információt nem tartalmazta, de a moldovai központi választási bizottság két nappal a választások előtt (most pénteken) kizárta a választási versenyből a Hazafias Blokk egyik pártját, így néhány órája maradt a nyugatbarát kormány ellenfelének, hogy a teljes választási listáját átdolgozza. Teljesen nyilvánvaló, hogy a moldovai választás sem nem tisztességes, se nem demokratikus, de amíg a nyugatbarát oldal győz, addig Brüsszel mélyen hallgatni fog erről.
Aggasztó forgatókönyvek a jövőre nézve
A kiélezett helyzet miatt több elemző is felveti egy esetleges, antidemokratikus hatalommegtartás esélyét a kormányoldal részéről.
Felmerül a lehetősége, hogy a hatalom megtartására akár erőszakszervezeti beavatkozással is sor kerülhet, külső, uniós támogatással. Dorin Recean miniszterelnök nyíltan megfenyegette az ellenzéki vezetőket, hogy törvényen kívül helyezhetik őket, ha nem határolódnak el a „Kreml manipulációitól”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is úgy nyilatkozott, egy ellenzéki győzelem nem megengedett, mert „Európa nem engedheti el Moldovát”. A választások kimenetele így súlyos belső vagy akár regionális konfliktus veszélyét hordozza magában.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Vadim Ghirda
Megosztás:
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
