Az (állítólagosan) orosz drónok által elkövetett ismétlődő légtérsértésekre válaszul felmerült egy európai „drónfal” kiépítésének ötlete. Az elképzelést Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a fenyegetésnek leginkább kitett frontvonalbeli államok is támogatják. Franciaország és Németország azonban szkeptikusan fogadta a javaslatot, rávilágítva a tagállamok közötti mély stratégiai véleménykülönbségekre. Ez az egyik legfontosabb következménye a szerdai, koppenhágai uniós csúcsnak. Macron ugyanakkor nem adott lejjebb a háborús narratívából, és kemény kijelentésekkel borzolta a kedélyeket.
Növekvő fenyegetés, eltérő prioritások
Az elmúlt hetekben több európai ország, köztük Lengyelország, Románia, Dánia és Norvégia is drónok általi légtérsértéseket jelentett. Az incidensek új lendületet adtak a drónfal kezdeményezésnek, amely szenzorok és védelmi rendszerek hálózatával óvná a kontinenst.
Berlin azonban más kérdéseket tart sürgősebbnek. Boris Pistorius német védelmi miniszter kijelentette, hogy a drónvédelem fontos, de nem egy „drónfal” formájában. Szerinte nem évek alatt, hanem hónapok alatt megvalósítható megoldásokra van szükség.
Macron összetettebb megközelítése
Emmanuel Macron francia elnök óvatosságra intett a leegyszerűsítő kifejezésekkel szemben, mondván, a helyzet ennél „kifinomultabb és összetettebb”. Ő egy átfogóbb védelmi stratégia mellett érvel.
Ennek részei a fejlett korai előrejelző rendszerek, az elrettentő erejű, nagy hatótávolságú csapásmérő képességek, valamint a több légvédelmi rendszer beszerzése. A francia elnök a nukleáris elrettentés szerepét is megemlítette a védelemben.
Macron ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Franciaország nem becsüli le a drónok jelentőségét. Kijelentette, hogy „erőltetett menetben haladnak előre a drón- és drónelhárító képességek fejlesztésével”. A vita tehát nem a drónvédelem szükségességéről, hanem annak módjáról és a katonai prioritásokról szól.
Háborús propagandából sem volt hiány
Macron belengette az orosz vadászgépek lelövését, amennyiben azok megsértik az EU légterét. Macron ezt már a Franfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában fejtette ki. Majd azzal a sejtelmesnek (de egyre beváltott ígéretek hiányában egyre súlytalanabb) érvvel próbálta alátámasztani narratíváját, hogy a „stratégiai kétértelműség doktrínájának szellemében semmi sincs kizárva.
A francia elnök kijelentéseinek súlyát érdemes fenntartásokkal kezelni. Általában a nyilatkozatok többszörösét tükrözik a valós képességeknek, legyen szó katonák Ukrajnába küldéséről, vagy arról, hogy ki fizesse a drónfal költségeit.
Földrajzi és stratégiai törésvonalak
A vita rávilágít az EU-n belüli földrajzi megosztottságra is. Míg a lett és litván vezetők üdvözölték a projektet, addig Olaszország és Görögország arra figyelmeztetett, hogy egy közös védelmi terv nem korlátozódhat Európa keleti határainak védelmére.
A drónfal egyike annak a négy uniós védelmi projektnek, amelyet Brüsszel a tagállami vezetők elé terjesztett. A koncepcióról szóló egyeztetések rávilágítanak arra, hogy bár a fenyegetésérzet közös, az arra adandó hatékony és egységes válasz még várat magára.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Thomas Traasdahl/Ritzau Scanpix via AP
Megosztás:
Címkék: drón drónfal emmanuel macron európai unió légtérsértés Oroszország Ursula von der Leyen Források védelempolitika
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
