Annak ellenére, hogy csatlakozott a Moszkva elleni nemzetközi szankciókhoz és Ukrajna szövetségeseként tekint magára, Tajvan lett az orosz nafta – egy a félvezetőgyártáshoz nélkülözhetetlen kőolajszármazék – legnagyobb importőre a világon. Erre a baloldali The Guardian brit lap hívta fel a figyelmet.
Egy szerdán közzétett jelentés szerint Tajvan 2025 első felében 1,3 milliárd dollár értékben vásárolt orosz naftát. A havi importátlag ezzel a 2022-es szint közel hatszorosára emelkedett, és 44%-kal haladja meg a 2024-es év azonos időszakának adatait.
Az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta a szigetország összesen 4,9 milliárd dollár értékben importált orosz kőolajterméket, ami Moszkva teljes naftaexportjának 20%-át teszi ki.
A helyzetet árnyalja, hogy Tajvan más területeken következetesen támogatja Ukrajnát, és exportkorlátozásokat vezetett be, hogy megakadályozza csúcstechnológiájú eszközeinek orosz katonai felhasználását. Az orosz fosszilis energiahordozók vásárlására azonban nem terjesztettek ki korlátozásokat, miközben az ezekből származó bevételek részben Oroszország háborús gépezetét finanszírozzák.
A nafta a tajvani gazdaság gerincét adó félvezetőipar számára létfontosságú vegyi anyagok előállításához szükséges. A szigetország energiaszükségletének mintegy 97%-át importból fedezi, ami szakértők szerint komoly sebezhetőségi pontot jelent. A Centre for Research on Energy and Clean Air finn agytröszt által jegyzett jelentés szerint az Oroszországtól való növekvő függőség aláássa Tajvan hitelességét demokratikus szövetségesei előtt. Míg egyes elemzők a tajvani petrolkémiai ipar opportunizmusát látják a vásárlások mögött, mások szerint a Kreml bevételeihez való hozzájárulás nem elhanyagolható.
A nafta nem azonos a dízelmotorokat hajtó gázolajjal, bár a köznyelvben nem mindig tesznek különbséget. A nafta a kőolaj desztillációjának középső szakaszában nyert szénhidrogén-keverék, amely főképp könnyebb, C5–C10 szénatomszámú alkánokat tartalmaz. Vegyipari alapanyag, és kiemelt szerepe van a félvezetők gyártásában. Ezzel szemben a gázolaj nehezebb frakció, nagyobb szénatomszámú szénhidrogének (jellemzően C12–C20), főként a dízelmotorok üzemanyaga. 250–350 °C közötti forráspontú, sűrűbb, kevésbé illékony, kevesebb párolgással jár, literenként nagyobb az energiatartalma, s kenőképessége is jelentősebb.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: illusztráció/canva
Megosztás:
Címkék: energia félvezetőipar gazdaság geopolitika háború nafta olaj Oroszország szankciók Tajvan Ukrajna
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
