Február 22. – a Cserkészet Világnapja

Pár nappal ezelőtt távirányítóval a kezemben épp a különböző TV csatornák kínálata közt válogattam, amikor szokatlan módon olyan szavak ütötték meg a fülem, mint a nevelés, becsület, kötelességteljesítés, segítőkészség, valamint egy számomra addig ismeretlen katonatisztről beszéltek. Úgy gondoltam, ismét egy háborús hős. Tévedtem. Ekkor jött az ötlet, hogy itt az ideje, hogy jobban utánajárjak ennek a dolognak. Íme az eredmény.

Egy olyan emberről szóltak, akit hősnek tekinthetünk, de talán egy kicsit másképp. Az ő érdeme az volt, hogy felismerte a tizenéves gyerekekben rejlő készséget és hatalmas pontenciált, amelyet megfelelő munkával, odafigyeléssel és szeretettel ki lehet bontakoztatni, hozzájárulva ezzel egy teljesebb emberi élethez. Ő nem volt más, mint lord Robert Baden – Powell, aki egy máig, a világ minden részén működő szervezet, a cserkészet alapköveit rakta le.

Baden-Powell 1907-ben, nyugdíjas éveiben szervezte meg az első cserkésztábort az angliai Brownsea Islanden. A cserkészet alapelveit 1908-ban megjelent Scouting for Boys (Cserkészet fiúknak) című könyvében fejtette ki. Ebben fogalmazta meg a cserkészetnek ma is érvényes definícióját, mely szerint az egy önkéntes, vallásos, politikamentes ifjúságnevelő mozgalom, amely nyitott mindenki számára származástól, nemtől, társadalmi és vagyoni helyzettől, valamint felekezettől függetlenül.

A 20. század első felében a mozgalom világszerte elterjedt. Magyarországon, szintén ezt – a két világháború közti – időszakot tekinthetjük a cserkészet fénykorának. Ennek mintájára illetve a cserkészetből merítve alakulnak később a Levente egyesületek, valamint meghatározó jegyeit alkalmazzák a szovjet éra idején létrejött Pionir és Úttörő egyesületek. Az utóbbiak célja viszont a cserkészet beolvasztása a „látszólag egyenrangú”, már említett egyesületekbe, amelyek alapelve homlokegyenest különbözik a cserkészet célkitűzésétől, ugyanis nem önkéntes alapon épül fel és egy politikai eszménykép alárendeltje is egyben.

Napjainkban két világszervezet a Cserkész Világszövetség és a Cserkészlány Világszövetség tömöríti a világ cserkészeit. Magyarországon legjelentősebb intézménye a Magyar Cserkészszövetség, de a határon túli magyar cserkészeknek is megvannak a szervezeteik. Szlovákiában ezt a feladatot a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség látja el. A világ további magyar cserkészeit a Külföldi Magyar Cserkészszövetség képviseli. Ezalatt értendőek a szórványterületek – pl. Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada – ahová a magyarok tömegesen vándoroltak ki a 20. században. Ma 4500 taggal működik. Jelenleg 36 millió cserkész van a világon, és eddig mintegy 250 millió felnőtt ember volt cserkész.

A cserkészet kiemelekedő eseménye a négy évente megrendezésre kerülő Jambory, amely a világ cserkésztalálkozója.

A cserkészcsapatok szigorúan felépített struktúra szerint működnek, mely három korosztály alapján – kiscserkész, cserkész és rover – őrsökre bontja a csapatokat. Az őrsök élén az őrsvezető áll, őket követik a segédtisztek és tisztek. A cserkészet szerves részét képezi a cserkész próbarendszer és cserkészmunka. A cserkészmunka különböző módjai a helyi összejöveteleken, kirándulásokon, nyári csapattáborokban és vezetőképző táborokban való részvétel. Ezek tartópillére a cserkészmódszer, melynek célja a próbatételek játékos elsajátítása, természetben végzett tevékenységek, táborozás és sport.

Világszerte ismert jelvényük a három ágú liliom, mely az Istenhez, hazához és embertársaikhoz való hűséget jelképezik.

Azt hiszem nem is kell ennél szebb végszó. Ebben az egy mondatban benne van mindaz, amiről a cserkészet szól. Magában hordozza a felelősségvállalást, egy építő közösséghez való tartozást és az együttlét örömét. Ez nemcsak egy életforma. Ez egy felelőségteljes munka azért, hogy jobbként és szebbként adjuk át a világot, mint ahogy azt megkaptuk.

Körkép.sk