„Lapítsd a görbét!” – Miről árulkodnak a nyugat-európai országok járványgörbéi?

Nyitókép forrása: geocaching.hu

Szlovákia holnaptól megpróbál enyhíteni a gazdasági korlátozásokon, bár koránt sem olyan mértékben, mint egynémely uniós tagállam, ahol már az iskolák és óvodák megnyitását is engedélyezték. Az intézkedéseket minden ország a saját szakállára vezeti be, járványügyi helyzetéből kiindulva, de azért van közös pont: elértek a járványgörbe olyan szakaszára, amely lehetővé teszi, hogy betegeik után a gazdaságot is hagyják lélegezni. Legalábbis a második hullámig.

Míg nálunk a 300 négyzetméter alatti üzletek nyithatnak csak ki holnaptól, Németországban a 800 négyzetméter kiterjedésű üzlethelyiségek is gond nélkül üzemelhetnek. Május 4-én kinyithatnak az iskolák, nálunk erre még legalább hat hetet kell várni (ha hinni lehet a négy fázisra osztott Matovič-féle ütemezésnek).

Állítólag az Európa-szerte bevezetett enyhítéseknek a korábbi megszorítások ágyaztak meg. Az utóbbi időben számtalanszor hangoztatott „lapítsd a görbét” szlogennek megfelelően a járványgörbe számos nyugat-európai országban már túlhaladt a csúcspontján. Igaz, országonként elég eltérő formát öltenek ezek a görbék.

Olaszország esetében meredek és azonos ütemű emelkedést követően a csúcs után lassú ereszkedésbe kezdett a járványgörbe (a napi fertőzöttek száma alapján).

Németországban a fertőzöttek száma kezdetben lassan, majd hirtelen gyorsabban, majd megint lassan emelkedett a csúcsig, amelyen azonban csak lassan jutott át, de az ereszkedés gyorsuló tendenciát mutat.

Spanyolország a németek görbéjét másolja, csak sokkal szélsőségesebben: jóval magasabbra hágott a csúcspont (volt hogy napi több mint hétezer új fertőzöttet regisztráltak). A görbe maximumát viszonylag vágtázva érték el, ám a napi új esetek csökkenése sajnos már lassabb ütemben zajlik – az járvány látványosan gyorsabban bontakozott ki márciusban, mint ahogy most visszahúzódik.

Franciaország járványgörbéje egy elnyúlt félharang, ami a dolgok jelen állása szerint még nem feltétlenül jelent áttörést. A járvány viszonylag lassan, de hosszan elnyúlva bontakozott ki, a csúcs hasonlóan hosszúra sikerült , és mondhatjuk azt, hogy még nem ért véget. Árpilis elejétől napi 4000 felett van az új esetek száma. Ha a franciák túl is vannak a nehezén, náluk várhatóan jóval lassabban húzódik majd vissza a járvány a többi országhoz képest.

A görbe ellapítása a felsorolt ország közül legjobban Franciaországnak sikerült, ám azon az áron, hogy hosszabb idei marad vele a koronavírus.

A többi európai ország esetében a járvány alapvetően nem produkált olyan számokat, mint Németországban vagy Franciaországban.

A járványgörbe alakulása okán egyre nagyobb a kísértés a gazdasági korlátozások visszavonására, ami nyilván érthető elvárás egy fogyasztásra épülő társadalomban. Csakhogy a vírus ezzel még nem tűnik el, és a szakértők egyetértenek abban, hogy jöhet második hullám, amelynek mérete a felkészültségtől, a fegyelmezettségtől és az esetlegesen kialakuló nyájimmunitástól függ majd – a hatásos vakcina piacra dobásáig.

A fenti feltételek közül az egészségügy nyilván felkészültebb lesz, mint korábban. Legalábbis az orvosok aranyat érő tapasztalatokat szereztek a járvány elleni harcban. De ez sem biztosan elég az üdvözüléshez: a padlóra küldött gazdaság okán az egészségügyi szektor is károkat szenvedhet: elbocsátások, kórházmegszűnések, átszervezések, megszorítások.

Ráadásul hiába van Európában 100 ezernél is több halott, egyes döntéshozók még mindig úgy vélik, hogy túl nagy árat fizetett a gazdaság a járvány féken tartásáért. Az ő szavuk pedig a gazdasági újjáépítés alatt a korábbinál nagyobb figyelmet fog kapni – és szükség esetén nyilván nehezebb lesz megint korlátozó intézkedéseket bevezetni, mint előtte.

Körkép.sk