Gyászban az oktatás – a felvidéki magyar pedagógusok is csatlakoztak az országos tüntetéshez

Szlovákia-szerte talpig feketében mentek szerdán tanítani a tanárok. Ilyen formában tiltakoztak a szlovákiai oktatás alulfinaszírozottsága ellen. A tiltakozó akciót az iskolai szakszervezetek kezdeményezték, nyílt levél formájában pedig követeléseiket is megnevezték.

Tüntetnek és felmondással fenyegetnek az orvosok, tiltakoznak a tanárok. Talán csak legyintenénk rá, hisz a covid, a háború, az infláció mindenki pénztárcáját szorongatja, mitől lenne hát más a helyzetük a miénkhez képest?

Hogy megtaláljuk a választ, csallóközi magyar tanintézmények igazgatóit kerestük meg és faggattuk a tüntetésről, a pedagógushiányról, a bérezésről, és hogy terveznek-e az orvosok útjára lépni.

Mi a helyzet Ipolyságon a helyi tanintézmények tervezett összevonása terén? Íme, a részletek.

Oktatás gyászban – Tüntetés feketében

Folyamatosan, szinte minden szektorban téma a bérezés. Az iskolai szakszervezetek nyílt levele szerint a regionális és felsőoktatási intézmények alulfinanszírozottsága miatt hirdettek országos szintű tüntetést. Közben már most világos, hogy a következő években Szlovákia-szerte 1600-2100 pedagógus fog hiányozni az oktatásügyből. Hogy értékeli a helyzetet egy iskolaigazgató?

Iskolaoptimalizáció Ipolyságon – a magyar tanárok küzdenek, a Magyar Szövetség gyanúsan hallgat

Az előző kormány ígérete alapján évente 10%-os fizetésemelés járna a pedagógusoknak és a technikai személyzetnek. Ezt az új garnitúra nem tudja garantálni. Egyszeri 800 eurós juttatást kínálnak 2025 májusában, valamint 5%-os béremelést ígérnek 2026. január 1-jétől. Ezt a szakszervezet nem fogadta el, és kitart az eredeti követelése mellett. 

kezdte magyarázatát Molnár Gábor, a csicsói Gáspár Sámuel Magyar Tannyelvű Alapiskola és Óvoda igazgatója, aki szerint az „oktatásügy gyászolása” tulajdonképpen egy szimbolikus gesztus, egy jelzés a minisztérium és a közvélemény felé, hogy valami nincs rendben a rendszerben.

Az iskolaügyben dolgozók méltatlan alulfizetése az elsődleges probléma, amely sok hozzáértő pedagógust csábít át anyagi szempontból jövedelmezőbb szférákba. A számok azt mutatják, hogy rengeteg pedagógus hiányzik már most az oktatásügyből rendszerszinten, sőt vannak iskolák, ahol nem találnak szakácsnőt, takarítót vagy gondnokot sem. Szerencsére nekünk még nem kellett olyan helyzettel szembesülnünk, hogy ne tudtunk volna felvenni képzett szakembert az általunk keresett pozícióra. 

mondta a Körképnek Molnár Gábor, aki szerint a 2023-as béremelések csak arra voltak jók, hogy csökkentsék a megnövekedett infláció hatásait, de ettől még a pedagógusok bérezése nem lett kielégítő.

A tanári szakma egyre kevésbé attraktív a tehetséges fiatalok számára, egyre kevesebben készülnek tudatosan erre a pályára.

tette hozzá a csicsói alapiskola vezetője.

A magyarlakta területek még tartják magukat

Csicsay Zoltán, a lakszakállasi magyar alapiskola igazgatója úgy véli, hogy a pedagógushiány egy olyan probléma, amelyet egyelőre a csallóközi régióban még egyik iskola sem tapasztalt meg igazán.

Tudomásom szerint a magyar tannyelvű iskolák többsége már évek óta egy stabil pedagógusi kollektívával működik, és az iskolaigazgatók meg tudják oldani valamennyi tantárgy oktatását. Az igaz, hogy már évek óta jelen van a nem szakképzett pedagógusok által tanított órák problémaköre, pl. matematika szakos kémiát vagy fizikát oktat, magyar szakos zenét, de ez még nem lehetetlenítette el az iskolák működését.

nyilatkozta a Körképnek Csicsay Zoltán, aki szerint az esetlegesen fellépő pedagógushiányt a legtöbb helyen már visszavonult tanárok bevonásával, ill. magas túlóraszámmal dolgozó tanárok által orvosolják,

de ez csak pár évre jelent megoldást. Biztos vagyok benne, hogy a közeljövőben már a magyarlakta területek is szembesülnek ezzel a nem kis problémával.

A lakszakállasi alapiskola vezetője a bérezéssel kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt években mindig történtek pozitív változások, és ha nem is nagymértékű, de azért kisebb emelések megvalósultak.

A baj ott van, hogy a környező országokkal összehasonlítva az átlagkereset még így is alacsony. A pályakezdők helyzete egyszerűen katasztrofális. Az, hogy egyetemi diploma szükséges ahhoz, hogy valaki pedagógusként dolgozhasson, teljesen logikus, és nem is vita tárgya. Viszont az, hogy egyetemet végzett ember kevesebbet keres, mint például egy közismert német online kereskedelmi cég küldeménycsomagoló alkalmazottja, már elszomorító, és nevetséges. Van olyan pályakezdő kollégám, aki már kimondta azt, hogy ha tudta volna, hogy ennyit ér majd az ő tudása, akkor nem erőltette volna ennyire az egyetemi továbbtanulást

magyarázza Csicsay Zoltán, majd a félreértések elkerülése érdekében hozzáteszi, hogy „nem feltétlenül az anyagi megbecsülés kell legyen egy pályakezdő, vagy a már többéves tapasztalattal rendelkező pedagógus motivációja, de mindenki megérdemli, hogy a tudása, a felkészültsége a bérezésében is kellőképpen megmutatkozzon”.

A laki iskola vezetője emellett megjegyzi, hogy intézményük szerencsés helyzetben van, mert évek óta stabil csapattal dolgozik, így a szakmai oldal kellően biztosított.

Amivel küzdünk, az az egyre növekvő kiadások, például az energia területén. A régóta működő fejkvótarendszer miatt éppen annyi pénz érkezik a minisztériumból, hogy a szükséges kiadásokat állni tudjuk, de egyéb fejlesztésekre, főleg látványos fejlesztésekre már nincs anyagi hátterünk.

Kicsi iskola, kevesebb pénz

A régió kisiskoláiban azonban nem csak a pedagógusbérek nagysága okoz problémát. A gyerekek hiánya nemcsak a negatív gyermekvállalási kedv következménye a falusi iskolákban, hanem az a trend, hogy a szülők munkahelyük szerinti városba viszik csemetéiket, vagy ami rosszabb, szlovák iskolába íratják őket.

A kisiskolák, mint amilyen a miénk is, kis költségvetéssel dolgozik, hiszen a jelenlegi fejkvótarendszer elsősorban a gyereklétszám alapján biztosítja a költségvetést. Amíg ez nem változik, vagy nem emelik az egy tanulóra eső összeget, addig csak túlélésről beszélünk a kisiskolák esetén

véli Molnár Gábor, aki követendő példaként említi meg a romániai oktatásfinanszírozásban történt változásokat.

Nemrég Romániában jártam egy tanulmányi úton, ahol – véleményem szerint – egy hajszálnyival mögöttünk járnak az oktatás terén, de egy valamit jól csinálnak: húztak egy határt az iskoláknak szánt anyagiak terén. Azt mondták, hogy a 300 tanulóért járó összeget az összes kisebb létszámú iskola is megkapja. 

A diáklétszám csökkenését okozó jelenség a magyar ajkú gyerekek szlovák tannyelvű iskolába íratása is. Ez a jelenség Székelyföldön például elképzelhetetlen. 

Tanárok nélkül nincsenek orvosok sem

Tomáš Drucker (Hlas-SD) oktatásügyi miniszter a szerdai tiltakozó akciót saját bevallása szerint nem tartotta nyomásgyakorlásnak, a tanároknak pedig a velük való tárgyalások folytatását ígérte. A szakszervezetek kinyilvánították azon szándékukat, hogy előrelépés hiányában folytassák a tüntetéseket. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk, hogy vajon meddig mennének el a tanárok. Rálépnének az orvosok által megkezdett útra?

Jelen állás szerint tavasszal tervben van egy tüntetés szervezése, ha a tárgyalások nem hoznak eredményt. Ilyenre már a korábbi években is volt példa a fővárosban. Azt, hogy mennyire követi majd a pedagógus társadalom az orvosok mintáját, nem tudom. Azt viszont el tudom képzelni, hogy ha nem lesz lényegesebb változás, egyre több lesz a pályaelhagyó kolléga, főleg a 20-as, 30-as korosztályban, és az bizony meg fogja bénítani az iskolák egy jelentős hányadát. Márpedig a magyar iskolák nem szabad, hogy erre a sorsra jussanak, mert annak visszafordíthatatlan, a megmaradásunkat veszélybe sodró következményei lesznek

vélekedett Csicsay Zoltán.

Molnár Gábor a kérdés kapcsán kiemelte, hogy az orvosok általában korábban hallatják a hangjukat, mint a pedagógusok.

Az emberek számára az egészség erőteljesebb téma, mint az oktatás. Ha valaki nem egészséges, akkor nem beszélhetünk tanulásról vagy tanításról. Viszont az orvosok is jártak iskolába, vagyis oktatás nélkül nincs egészségügy. Mindkét szektor ugyanolyan fontos

véli Molnár Gábor, aki több, a szerdaihoz hasonló csendes tüntetést tart reálisnak.

Az utcára vonulás a legutolsó eszköz, amivel az iskolaügyben dolgozók élni fognak. Nem tartom kizártnak, de országosan egységesnek kell lennie ahhoz, hogy kellő visszhangja legyen és eredményt érjen el. A mi iskolánk alkalmazottjai a mai gyásznapot is vállalták, és fel vannak készülve a sztrájkba lépésre is, ha a szükség úgy hozza

zárta a csicsói alapiskola vezetője.

Komjáthy Petőcz Andrea

Nyitókép forrása: Facebook.com/Gáspár Sámuel Alapiskola és Óvoda – Csicsó