Száj- és körömfájás Szlovákiában. Tünetek, kezelés, emberi hatása – Mit mond a szakértő?

Nyitókép: SITA

50 év után ismét megjelent térségünkben a száj- és körömfájás. Az állatállományra és negatív gazdasági hatását tekintve közvetve az emberekre is súlyos következményekkel járó vírus 2025. március 7-én jelent meg Magyarországon, a szlovák-magyar határ mentén található Kisbajcson.

Rá nem egész két hétre a Kisbajcstól kevesebb mint 10 kilométerre található Medve, illetve Baka és Csiliznyárad telephelyein jelentettek megbetegedéseket az ottani állatállományban. Két héten belül tehát átjutott szlovák oldalra, a Csallóközbe, a Komáromi és a Dunaszerdahelyi járásba, ami az ország egyik legfőbb éléskamrája.

Hogy mit jelent ez a betegség az állatokra és állattartóikra nézve, milyen negatív hatásai vannak, arról a járvány magyarországi felbukkanása okán Dr. Schindler Gábor, a Phylaxia Labor szaktanácsadó állatorvosa beszélt az Alphavet mezőgazdasági koncern egyik podcast adásában.

A járvánnyal kapcsolatos összes cikkünk ITT olvasható.

 Mi pontosan ez a betegség és milyen állatfajokat érint leginkább?

Az első és legfontosabb, amit erről a betegségről tudni kell, hogy ez egy bejelentési kötelezettség alá tartozó vírusos betegség. Ha a rendszertani besorolását nézzük, akkor a picornaviridae családhoz tartozik. A pico szó azt jelenti, hogy kicsi ez a vírus, hiszen 20-30 nanométeres kórokozóról van szó. Nyilván ez szemmel nem látható, sőt fénymikroszkóppal sem. Az RNA pedig azt jelenti, hogy RNS-es vírusról van szó. Ezen kívül az afto vírusnemzetséghez tartozik. A szó jelentéséből kiindulva ez arra utal, hogy felületes hámhiányt, hólyagokat, illetve eróziót fog képezni, és ez már a klinikai tünetek együttesét is előrevetíti. Ezen kívül epithelium trópusi vírus.

Hogyan szaporodik a vírus?

A vírus szaporodása a hámsejtekhez kötődik, mint célsejthez. Elsősorban a száj, garatüreg nyálkahártya hámján szaporodik. Főleg a garat nyálkahártya hámján, és innen a véráramba kerülve generalizálódik a folyamat a szervezet egészében. Elterjed és szisztémás általános betegségeket, tüneteket fog okozni.

Mennyire ellenálló a vírus?

A vírus burok nélküli. Ez azt jelenti, hogy alapvetően meghatározza a kórokozónak az ellenállóképességét. Magyarul PH 6 és PH 10 fölött, illetve PH 6 alatt a vírus eliminálódik. Ez annyit jelent, hogy a madárinfluenza elleni mentesítés során a szokásos fertőtlenítőszerek alkalmasak ennek a vírusnak az eliminálására, de ez nem jelenti azt, hogy maga a fertőtlenítési folyamat nem kell, hogy speciális szakértelmet igényeljen.

Ezért nyilván speciálisan képzett szakemberek végzik ezt.

Meddig marad életben a vírus a környezetben?

A környezetben egy hónapig, takarmányban szintén hónapokig, szénában, szalmában 15 hónapig képes túlélni, de a csontvelőben, bélfodri nyirokcsomóban, körömben, szaruképletekben még ettől hosszabb ideig is életképes. És ami nagyon fontos, hogy a garatban, illetve a mandulában 3 évig képes a vírus fertőzőképes formában fennmaradni. Ez az egyik oka annak, hogy sajnos a védekezés során az állomány leölése az egyik, vagy talán a legfontosabb járható út a járvány mentesítés során. Összességében azt lehet mondani, hogy nem lehet kijelenteni azt, hogy egy könnyen eliminálódó vírusról van szó, tehát a járvány védelem kiemelt jelentőséggel bír.

Mik a vírus gazdafajai?

A gazdafajai a páros párosujjú patás állatok, és ide nemcsak a szarvasmarhafélék, a juh, kecske sertés tartozik, hanem a tevefélék is. Erről általában hajlamosak vagyunk megfeledkezni.

Okoz problémát az emberben?

Az ember járványtanilag egy zsákutca. Betegséget általában nem okoz, nem is üríti az ember a vírust, néha gyenge enyhe légzőszervi tüneteket ki tud váltani, illetve hólyagok jelenhetnek meg a száj környékén és a az ujjakon, de különösebb jelentőséggel ez nem bír.

Hol fordul elő?

Előfordulása Afrikában, a Közel-Keleten és Ázsiában a vírus gócos fellobbanás formájában szinte folyamatosan jelen van. Hazánk környezetében a vírusnak 2011-ben Bulgáriában volt kitörése. Nem szabad megfeledkeznünk a 2025. januári német kitörésről sem, és ami talán a legnagyobb gazdasági kárt jelentette, az a 2001-2002-ben Nagy Britanniában megjelent száj- és körömfájás járvány, ahol kétezer négyszáz gócban mintegy 3,1 millió marhát kellett kiirtani. Ennek a kártétele több tízmilliárd dollárra tehető. Tehát egyértelmű, hogy óriási gazdasági veszteséget okozhat ez a nemzetgazdaság számára.

Körkép.sk, Alphavet podcast