Nyitókép: Grzegorz Jakubowski/KPRP
Érdekes képet fest egy új országos felmérés a lengyelek Ukrajnával kapcsolatos háborús hozzáállásáról, valamint a saját védelmi felkészültségükről. Az eredmények szerint a lengyelek 52 százaléka továbbra is támogatja az Ukrajnának nyújtott nemzetközi segítség folytatását. Ugyanakkor 44 százalék ellenzi Ukrajna EU-csatlakozását, és 42 százalékuk nem támogatja, hogy az ország a NATO tagja legyen.
A közvélemény-kutatást az IBRiS Piaci és Társadalomkutató Intézet végezte júniusban a Defence24 portál és a Stand With Ukraine Alapítvány megbízásából. A felmérés során kvantitatív és kvalitatív módszereket egyaránt alkalmaztak.
A válaszadók csaknem fele (47 százalék) úgy gondolja, hogy Lengyelország nincs megfelelően felkészülve egy esetleges orosz támadás visszaverésére. Háromnegyedük (75 százalék) viszont azt szeretné, ha a NATO megerősítené keleti szárnyát.
Ukrajna támogatása tehát a lengyelek körében egyre inkább vegyes – sokan attól tartanak, hogy Lengyelország túlvállalja magát. A megkérdezettek 44 százaléka csökkentené az Ukrajnának nyújtott gazdasági segítséget, 46 százalékuk pedig a katonai támogatás mérséklését tartaná helyesnek. Ennek ellenére 42 százalék továbbra is úgy látja, hogy Ukrajna támogatása stratégiai érdek Lengyelország számára.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (64 százalék) ellenzi lengyel katonák Ukrajnába küldését, és 60 százalék nem támogatná orosz drónok vagy rakéták lelövését ukrán légtérben. Az adatok arra utalnak, hogy sok lengyel elkerülné a közvetlen katonai részvételt, és inkább hazai védelmi képességekre, a NATO keretén belüli biztonságra összpontosítana.
A béketárgyalások lehetősége is megosztott véleményeket hozott felszínre. A válaszadók 62 százaléka támogatná a béketárgyalásokat Oroszországgal még tűzszünet nélkül is, ugyanakkor csak 28 százalék értene egyet az ukrán katonai hadműveletek leállításával, ha nincs NATO-garancia arra, hogy a béke tartós marad. A megkérdezettek 40 százaléka szerint a NATO-nak biztonsági garanciát kellene nyújtania Ukrajnának.
Ezen felül a válaszadók 74 százaléka úgy gondolja, hogy az Egyesült Államoknak és Oroszországnak nem szabad Ukrajna bevonása nélkül tárgyalnia a háború befejezéséről. A válaszadók több mint a fele (54 százalék) pedig úgy véli, hogy az európai országoknak – köztük Lengyelországnak – is részt kellene venniük a tárgyalásokon.
Ami a Lengyelország elleni közvetlen orosz katonai támadást illeti, a lengyelek csak 12 százalék tartja valószínűnek, hogy Oroszország valóban támadást indít Lengyelország ellen. Ellenben a válaszadók 53 százaléka úgy véli, hogy orosz dezinformáció és propaganda jelen van a lengyel médiában.
A lengyel hadsereg felkészültsége szintén komoly aggodalomra ad okot. A megkérdezettek 49 százaléka szerint a hadsereg felszereltsége nem megfelelő, és ugyanennyien támogatják a védelmi kiadások növelését. A többség (61 százalék) úgy gondolja, hogy a hadsereg jelenlegi létszáma nem elegendő.
A válaszadók többsége támogatná a civil lakosság vészhelyzeti felkészítését is: 72 százalékuk úgynevezett kötelező krízisképzést, 69 százalékuk pedig katonai vagy polgári védelmi oktatást vezetne be az iskolákban a fiatalok számára.
A kötelező sorkatonaság visszaállítását 42 százalék támogatja, de csak 23 százalék nyilatkozott úgy, hogy önként vállalna katonai szolgálatot háború esetén. Számos kérdésben a válaszadók bizonytalanok voltak – a kutatók szerint ez utalhat háborús fáradtságra, vagy arra, hogy az emberek nem kapnak elég megbízható információt ezekről az összetett kérdésekről.
A kutatás számítógépes kérdőíves (CAWI), valamint telefonos interjúk (CATI) kombinációjával készült, és három fókuszcsoportot is bevontak, melyeket életkor, nem és lakóhely szerint osztottak be. A kvantitatív minta 1000, 18 év feletti felnőttből állt.
Körkép.sk, Polskie Radio
Megosztás:
Címkék: felmérés lengyel hadsereg lengyel-ukrán kapcsolatok Lengyelország NATO keleti szárnya orosz fenyegetés
Tetszett önnek ez a cikk?
Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
